Visszatáncolhatnak a szakszervezetek
Egyelőre kifulladt a baloldal szakszervezeteinek az országos sztrájk megszervezésére tett erőfeszítése, sőt már házon belül sem értenek egyet annak létjogosultságában – értesült érdekképviseleti forrásokból a Magyar Idők. Úgy tudjuk, a szakszervezetek az ellenzékkel sem találták meg a közös hangot, a baloldal képviselői­vel a háttérben nincs egyeztetés, a pártok csak a néhány fős vidéki megmozdulásokon vesznek részt. Ezért a korábbi, Soros-szervezetekkel folytatott egyeztetések után ismét nemzetközi segítséget kértek, ezúttal a nyíltan bevándorláspárti Európai Szakszervezeti Szövetségtől.
2019. január 10. 10:09

Belátható időn belül nincs rá esély, hogy általános, országos sztrájkot szervezzenek a baloldalhoz köthető szakszervezetek és érdekképviseleti ­konföderációk.

A szervezésben és a sztrájk létjogosultságáról még egymás között sincs egyetértés – értesült szakszervezeti forrásokból lapunk. Az országszerte, minden munkahelyen meghirdetett, általános munkabeszüntetés megszervezésével már a munka törvénykönyvének december közepén elfogadott módosítása előtt elkezdték zsarolni a kormányt és a munkáltatókat az érdekképviseletek, ám mára bebizonyosodott, a megmozdulás sikeréhez hiányzik a munkavállalók széles rétegeinek az elégedetlensége.

 

Komoly átfedések vannak a baloldali pártok és a tüntetők között Fotó: Katona Vanda

Ráadásul az idén még egyik érdekképviselet sem találkozott olyan szerződéssel, amelyben a munkáltató a túlmunkakeret négyszáz órára emelését rendelné el, és a hároméves munkaidőkeret bevezetésére sem tettek erőfeszítést.

Úgy tudjuk, habár a dolgozók sem örülnek a túlóratörvénynek, helyi szinten nem az új szabályok, hanem – bizonyos cégeknél, kis számban – a bértárgyalások okoznak elégedetlenséget.

Információink szerint ezt látják a baloldal szakszervezetei is, ezért a színfalak mögött abban már szinte teljes az egyetértés, a szervezkedésbe egyelőre belekezdeni sem érdemes.

­Földiák András, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke korábban lapunknak ezzel kapcsolatban arról beszélt, ennek az eszköznek a bevetése hosszas előkészítő munkát, legalább egy hónapot vesz igénybe, ráadásul a sztrájktörvény is nehezíti a dolgot, így az előkészítés még el sem kezdődött. Jövő péntekre helyi megmozdulásokban, félpályás útlezárásokban, egyéb hasonló akciókban, szombaton pedig demonstrációkban vállalnak koordinációs szerepet az országos konföderációk.

A szakszervezetek, értesülésünk szerint, az ellenzéki pártokat is hibáztatják a helyi megmozdulások sikertelensége és a sikeres, országos sztrájk esélyének lenullázása miatt, mivel a pártok képviselői ezeket a megmozdulásokat zárt ajtók mögött sem segítik, s teljes érdektelenséget mutatnak.

A Gyurcsány-kormány egykori államtitkára, Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (Maszsz) elnöke a legutóbbi, múlt szombati, a kormány megbuktatását célzó, újabb összellenzéki demonstráción még ultimátumot adott: ha a követeléseikről nem tárgyal a kormányzat, január 19-én leállítják az országot.

Ugyanakkor ez mindössze a korábbiakhoz hasonló, néhány tíz, legfeljebb száz főt, a pártok képviselőiből, civil szervezetekből és egykori szakszervezeti tagokat vonzó megmozdulásokat jelenthet, a munkavállalók többségének részvétele nélkül.

A kormánynak – országos sztrájk meghirdetése híján – ráadásul nincs kötelezettsége arra, hogy egyeztessen az ellenzékkel együtt demonstráló képviseletekkel.

Vélhetően a várható kudarc miatt fordulhattak a minap a baloldali szakszervezetek az év végi, Soros-hálózat szervezeteivel folytatott egyeztetéseket követően a nyíltan bevándorláspárti Európai Szakszervezeti Szövetséghez.

Az érdekvédők a baloldali szervezőket is hibáztatják a legutóbbi demonstráció kudarcáért Fotó: Kurucz Árpád

Úgy tudjuk, a szervezet főtitkára, Luca Visentini a napokban szintén levelet küldött Orbán Viktor miniszterelnöknek annak érdekében, hogy tárgyalásra bírja a baloldal képviseletei­vel.

Ugyanakkor a dolgozók többségét képviselő Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok Országos Szövetsége sem az ellenzéki tüntetéseken, sem a most átnyújtott követelések kidolgozásában nem vett részt. A két – pártoktól semlegesen működő – konföderáció ugyanis más, pártpolitikamentes utat lát a munkavállalók érdekvédelmére.

magyaridok.hu
  • A Szent Péter-i Európa védelme
    Belülről akarják felrobbantani – vagy talán inkább szétmállasztani – a szellemi birodalmat, hosszú ideje, ám most egyfajta végkifejlet látszik közeledni.
  • Orbánt támadja egy lenini hasznos idióta
    Most a populista jelző – nem is címkéjével, hanem – bunkójával ütik le azokat, akik másként gondolkoznak, mint a Központ.
  • Orbán: Magyarországon az történik, amit a magyarok akarnak
    Arra kéri a magyar embereket Orbán Viktor miniszterelnök, hogy ha szeretik a hazájukat, ha ki akarnak állni a hazájuk érdeke mellett, vegyenek részt a május 26-i európai parlamenti (EP) választáson. "Mutassuk meg Brüsszelnek, álljunk ki Magyarország mellett" - fogalmazott a kormányfő a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
  • Semjén: az állam és az egyház együttműködése a járható út
    Nem tudok elképzelni jobb "befektetést" a költségvetési pénzeknek, mint az egyházi intézményekbe történő invesztíció - jelentette ki Semjén Zsolt vasárnap a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tisztabereken vasárnap.
  • A kereszténydemokrácia esélyei az Európai Néppártban
    A KDNP egyelőre teljes jogú tagként marad a pártcsaládban, és küzd a kereszténydemokrata célokért. A döntés hátteréről és a kereszténydemokrata politizálás európai szintű lehetőségeiről kérdezte a Gondola Harrach Pétert, a KDNP alelnökét, parlamenti frakcióvezetőjét.
MTI Hírfelhasználó