Szavazatot is hozhat a higgadt politizálás
Az Orbán Viktor által a tegnapi Kormányinfón is képviselt nyugodt erő politikája növelheti a kormánypártok támogatottságát – értékelte a miniszterelnök sajtótájékoztatóját a Magyar Időknek Tóth Erik, a Nézőpont Intézet elemzője. Krekó Péter, a Political Capital ügyvezető igazgatója szerint a miniszterelnök a politikai küzdelmet a civilizációs küzdelmek szintjére emelné.
2019. január 11. 10:29

A választópolgárok az Orbán Viktor kormányfő által a tegnapi rendkívüli Kormányinfón tanúsított higgadt és hozzáértő politizálási és vezetési stílust támogatják. A parlamentben bemutatott ellenzéki magatartás után készített közvélemény-kutatásokból kiderült: a magyar választók kétharmada elutasítja a botránypolitizálási eszköztár alkalmazását – adott gyorselemzést Tóth Erik, a Nézőpont Intézet elemzője.

Mint kifejtette, a miniszterelnök nyugodt erő politikája egyrészt éles kontrasztot állít fel az ellenzéki és kormánypárti erők között, másrészt a szimpatizánsi kör növelését is szolgálhatja hosszú távon.

A miniszterelnök mérsékelt attitúdje bővítheti a szimpatizánsok és támogatók körét Fotó: Kurucz Árpád

– Beszédes és szimbolikus, hogy a 2010 óta hivatalban lévő vezető bentről kifelé haladva jelölte meg a legfontosabb témákat: a magyar gazdaságpolitika kiszámítható fejlődésének tervét, a szuverenitás erősítését szolgáló külpolitikai irányváltást és az európai parlamenti (EP-) választásokat.

Utóbbi esetében a legfontosabb kormányzati cél továbbra is az, hogy a közösségi intézményekben meglévő bevándorláspárti politikai többség ne tudja átmenteni a hatalmát az EP-választások utáni időszakra – sorolta a politológus.

Szavai szerint a lengyel–olasz belügyminiszteri és politikai csúcstalálkozó emiatt kapott nagy szerepet tegnap, az ugyanis bizonyítéka a nemzetállamokra és a szuverenitás megőrzésére alapozó, kereszténydemokratikus politikai fordulatot hirdető magyar álláspont alkalmazhatóságára a nemzetközi politikai térben.

– Orbán Viktor sajtótájékoztatóján szakpolitikai vagy alkotmányos kérdésekben újdonságnak számító bejelentést nem hallhattunk. Emellett több kritikus kérdésben, mint például Mészáros Lőrinc meggazdagodása, a közvélemény nem kapott érdemi választ – válaszolta kérdésünkre Krekó Péter, a Political Capital ügyvezető igazgatója.

Szavai szerint több, a kormány népszerűségvesztését is okozható ügy – mint a túlóratörvény utóhatásai – miatt is fontos volt a kormányfő rendhagyó szereplése. – Hamarosan kezdődik az EP-kampány, s Orbán Viktor beszédével ismét megpróbálta visszaterelni a politikai közbeszédet a migrációs körbe, valamint Brüsszel és Magyarország konfliktusába.

A miniszterelnök célja, hogy a politikai küzdelmet a civilizációs küzdelmek szintjére emelje, ahol nem az a tét, hogy hány órát túlóráznak a munkavállalók, hanem hogy fennmarad-e a hagyományos európai kultúra és a kereszténység – fejtette ki Krekó Péter.

Hozzátette: a kormány korábban sikeresen alkalmazta ezt a stratégiát, és egyébként is kérdés, hogy fennmarad-e a tüntetések lendülete és a kabinettel szembeni ellenállás. Megjegyezte: az ellenzéki média több sajtóorgánummal képviseltette magát, mint a korábbi Kormányinfókon, ám így is több ellenzéki laptól megtagadták a részvételt.

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Több mint Kormányinfó

Több szempontból is tanulságos volt az első Kormányinfó az idén, amelyet hagyományteremtő szándékkal maga Orbán Viktor miniszterelnök tartott.

A kormányfő kíméletlenül feladta a leckét a sajtó szereptévesztésben szenvedő balliberális részének, amely hosszú ideje igyekszik átvenni az impotens ellenzéki pártoktól a politika formálásának feladatát.

A máskor oly harcias őrkutyák, kormánybuktató tényfeltárók és mindent leleplező kritikusok rá kellett hogy döbbenjenek, jobb, ha maradnak a kaptafánál.

Vagyis akkor tesznek jót az általuk képviselt ügynek, ha politizálás helyett inkább kíváncsiak, és olyasmit kérdeznek, amire jobban érdekli őket a megkérdezett válasza, mint a saját előregyártott vádjaik. A nemzetközi sajtótájékoztatón ugyanis az járt jól, aki a kormány döntéseiről, az embereket leginkább foglalkoztató ügyekben a miniszterelnök álláspontjáról, jövőbeni elképzeléseiről érdeklődött.

Ők világos, határozott, egyértelmű válaszokat kaptak a migráció, a gazdaság vagy az európai választási kampány témájában.

Akik viszont azzal kísérleteztek, hogy a szedett-vetett ellenzék unásig ismételgetett Orbán-fó­biás paneljeit olvassák a kormányfő fejére a korrupcióról, a demokrácia felszámolásáról vagy a nyilvánosság elfoglalásáról, azok megtapasztalhatták, hogy Orbán Viktor minden tekintetben sokkal jobb politikus náluk.

A politikai vádakra ugyanis politikusként reagált, de mindvégig higgadtabb, elegánsabb, mondhatni emberibb volt, mint az inkvizítorok.

Sajnos az is kiderült a sokszereplős óriásinterjúból, hogy végletesen szétszakadozott nemcsak a magyar társadalom, hanem Európa egésze is. Mást gondolnak a világról és gondolataik kifejezésére teljesen más nyelvet használnak például a migrációt kívánatosnak tartók és az azt ellenzők. Mást értünk szabadság, demokrácia alatt, másképp viszonyulunk a hitünkhöz, hagyományainkhoz, kultúránkhoz.

Mintha két párhuzamosan létező világban élnénk, amelyekben a megértés legcsekélyebb esélye sem kecsegtet a közeli jövőben. A miniszterelnök a kérdésekre válaszolva többször igyekezett tanúbizonyságot tenni arról, hogy ő legalább odafigyel ellenfelei szándékaira, de azt nem várhatják tőle, hogy a legfontosabb kérdésekben feladja komoly társadalmi támogatottságot maga mögött tudó céljait.

Ilyen például az, hogy Magyarország nem lesz bevándorlóország, és az európai parlamenti választások kampánya – középpontjában a migrációval – is arról szól, hogy az unió intézményeiben a bevándorlásellenes erők kerüljenek többségbe.

Minden döntés, minden kormányzati lépés ebben a szövegkörnyezetben értelmezhető. Aki ez ellen politizál, az bevándorláspárti. Sajnos ma már igaz ez a teljes magyar ellenzékre.

Apropó, ellenzék. Azt a tömény ostobaságot, rosszindulatú acsarkodást látva, amit a nyakunkba borítottak az egyre kisebb, ezért egyre agresszívabb pártok vezetői a sajtótájékoztató kapcsán is, nehéz higgadtan elemezni.

Nyilván kevés a magyarokat érdeklő mondanivalójuk, s ennek hiányát az Orbán Viktor elleni mérhetetlen gyűlölet felkorbácsolásával próbálják pótolni. Az pedig a cinizmus csimborasszója, hogy ugyanakkor őt vádolják a szegény menekültek elleni gyűlöletkeltéssel. Ebből is jól látszik, hogy a kormánypártok teljesen magukra maradtak hazánk jövőjének alakításában.

Az a társaság, amit kénytelenek vagyunk ellenzéknek tekinteni, csak önmagával van elfoglalva. Történjék bármi, csak az a néhány faék-egyszerűségű panel jön a szájukra, amelyekről elhitették magukkal, hogy alkalmas a kormány megbuktatására.

De ahogy ez a Kormányinfón is elhangzott, nem tiszte a nemzeti oldalon senkinek, hogy ebben az önsorsrontásban megakadályozza őket.

magyaridok.hu
  • Rebrov nem "A Nagy Edző"
    Rebrov nem „A Nagy Edző”. Ezt a vereség utáni erőlködő nyilatkozatai is érzékeltették. Nem ő lesz az, aki magyar klubsikert emel a jövő Európájában. De talán most regenerálódik, talán csapatot formál a következő mérkőzésekre.
  • Lebegtetés a Fenyő-gyilkosság ügyében
    Nem zárható ki, hogy újabb száztizenegy év elteljen, és valaki valahol cikket írjon, így kezdve: „Százharmincegy év telt el a Margit körút és a Margit utca sarkán elkövetett Fenyő-gyilkosság óta…”
MTI Hírfelhasználó