Csak egy feltétel hiányzik a sztrájkhoz
Noha a túlóra törvény ellen vonult utcára több szakszervezet, korábban is olyan kollektív szerződéseket kötöttek nagy cégekkel, amik maximálisan kiaknázták az egy évben elrendelhető túlórák számát. A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének vezetője nem tartja hitelesnek a sztrájkokat, mert azok nélkülöznek mindennemű egyenes és tiszta megfogalmazást, célkitűzést. Bubenkó Csaba a Hír TV–nek azt mondta, nem egy szakszervezet, hanem a munkavállaló sztrájkol, ha pedig erre a dolgozóknak nincs igénye, onnantól kezdve nem lehet komolyan venni az ilyesfajta akciókat.
2019. január 11. 11:55
Bubenkó Csaba hangsúlyozta, a szakszervezet a munkavállalókat képviselő szervezet kell, hogy legyen, ami munkavállalókat a munkahelyen képviseli. Aláhúzta, nagyon sok olyan szakszervezet van, ami a munkáltató embereivel van tele.
„Nem hitelesek a sztrájkok, tessék megnézni, hogy mi a végeredmény, lesz-e országos sztrájk, vagy nem, ha valaki akar ilyet szervezni, egyenes tiszta megfogalmazások vannak, fel kell mérni, hogy van-e igény az emberek részéről, nem a szakszervezet sztrájkol, hanem a munkavállaló. Ha nincs ilyen igény, hiába szervez ilyet a szakszervezet, nem lesz hiteles – a legnagyobb probléma az, hogy szakmaiatlan, olyan dolgokat is belekevertek (…) halálra ítélik az egész sztrájk lehetőségét” – szögezte le Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének vezetője a Hír TV Magyarország élőben című műsorában.

Hozzátette: „azok a szakszervezetek, akik a 400 óra ellen tüntettek, olyan szerződést kötöttek 2012-től, ami nem 200, hanem 300 órát enged meg. Faramuci helyzet, hogy tüntetek a 400 óra ellen, érdekes, hogy kifelé ilyen nyilatkozatokat adunk, a munkáltatónál meg olyan megállapodást kötünk, ami ennek az ellenkezője.”

Szó volt a Tescóról és Sparról is. Ennek kapcsán elárulta: „16 ezer munkavállalót foglalkoztat a Tesco, mi azt szeretnénk elérni, hogy a 250 túlórán felül, az a 150 óra, ami a 400-hoz elvezet, ne kerüljön bevezetésre, ez a javaslat, ebben szeretnénk megállapodni. A Tesco még nem foglalt állást, de nyitott, a Spar konkrétan állást foglalt, megerősítették, hogy írásban is elküldik ezt.

Fontosnak tartjuk azt, hogy a munkavállalók egészségi állapota és a családhoz való joga fontos. A hosszú a munkaidő az mentálisan, fizikálisan egy hatalmas leterhelést jelent, a létszámhiányból fakadóan nő a táppénzre kiírt munkavállalók aránya, ez egy fontos társadalmi kérdés, amit mindenkinek szem előtt kell tartani.”

A teljes beszélgetést IDE KATTINTVA tekintheti meg.

Senkit nem érint a négyszáz túlóra

Az elvi lehetősége sincs már meg a négyszáz óra túlóra ledolgoztatására azzal a munkavállalóval, akivel az év első napjaiban nem írattak alá erre vonatkozó szerződést – értesült a Magyar Idők. A Liga Szakszervezetek felmérése szerint nem környékezték meg eddig a munkáltatók a dolgozókat, és a többi érdekképviselettől sem érkeztek erre vonatkozó visszajelzések. A kollektív szerződések munkaidőkeretre vonatkozó módosítására sem kaptak jelzést a képviseletek. Ezzel okafogyottá vált bármilyen, „rabszolgatörvény”-ellenes megmozdulás, így a balos szakszervezetek már kifarolnának az ellenzék mögül.

Okafogyottá váltak a túlóratörvény-ellenes, ezzel párhuzamosan kormánybuktatási szándékú megmozdulások, mivel a munkajogi szabályok már nem teszik lehetővé, hogy azok a munkavállalók, akikkel eddig nem íratták alá a rendkívüli munkavégzési keret megemelésére vonatkozó szerződést, azok ledolgozzanak év végéig 400 óra túlórát.

Idén már nem lehet élni az önkéntes lehetőséggel Fotó: Havran Zoltán

Márpedig az adatok azt mutatják, a munkáltatóknál nem vált elterjedt gyakorlattá az ilyen jellegű megállapodások érvénybe léptetése.

Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke a Magyar Idők megkeresésére megerősítette, munkajogilag már nem lehetséges, hogy az év utolsó napjáig 400 órát túlórában ledolgoztassanak azokkal a munkavállalókkal, akikkel eddig nem írattak alá szerződésmódosítást.

Elmondta: a Liga felmérést készített tagjaik körében annak érdekében, hogy kiderüljön, mennyire vált gyakorlattá a túlóratörvény alkalmazása, illetve, hogy milyen a munkavállalók megítélése a kérdésben.

Az elnök kiemelte: habár még nem érkeztek vissza mindenhonnan a válaszok, az látszik, a munkáltatók nem kérték a kollektív szerződésben a munkaidőkeret emelését akár három évre, de a korábbi szabályozás alapján kötött kollektív szerződések módosítására sem történtek megkeresések.

Ugyanakkor a jelzések alapján a dolgozók továbbra sem tartják elfogadhatónak a munka törvénykönyve módosítását, mivel attól tartanak, hogy a későbbiekben, akár jövőre a munkáltatók már kihasználják a jóval magasabb túlórakeret nyújtotta lehetőséget.

Mészáros Melinda azt hangsúlyozta, a Liga nem támogat semmilyen megmozdulást, amelyen politikai pártok, azok képviselői is részt vesznek, ugyanakkor a szakszervezetek, munkavállalók által szervezett, szigorúan politikamentes demonstrációkat elfogadhatónak tartja az érdekképviselet.

Az elnök hozzátette: régóta nyitott kérdésekben szeretnék folytatni a kormánnyal a korábban már megkezdett egyeztetéseket, idetartozik többek közt a korkedvezményes nyugdíj helyébe lépő, egészségmegőrzéssel kapcsolatos új rendszer.

A baloldali szakszervezetek látszólag tudják ezt, mivel egyre inkább kifarolnak az ellenzéki pártok mögül. Lapunk úgy tudja, amellett, hogy az országos sztrájk teljes egészében lekerült a napirendről, a politikusokat sem látják már szívesen a szakszervezetek a demonstrációjukon.

Ezt megerősítette a Hír TV-nek adott nyilatkozatában Balogh Béla, a Vasas-szakszervezetek elnöke is, aki úgy fogalmazott, a túlóratörvény kapcsán nem egy az érdekük a politikai pártokkal.

Elmondta: az ellenzéki pártok politikai üzeneteket fogalmaznak meg, a szakszervezet azonban különösen fontosnak tartja, hogy gazdasági követeléseket fogalmazzon meg, és ezért van az, hogy időnként az ellenzéki pártokkal nem feltétlenül vannak azonos hullámhosszon.

Az új, baloldali szakszervezeti hozzáállás annak fényében érdekes, hogy a múlt szombati és az azt megelőző ellenzéki demonstráción, valamint a vidéki megmozdulásokon vezető szerepet töltöttek be a képviseletek, és valótlanságokat állítva hergeltek, rabszolgatörvényt kiáltva.

Ellentmondásos az is, hogy míg korábban a Magyar Szakszervezeti Szövetség mellett több közszférában működő, a munka törvénykönyve által nem érintett dolgozót képviselő konföderáció is azt hangsúlyozta, a dolgozóknak 400 órát kell ­túlórázniuk, és azt csak három év múlva fizetik ki.

A tapasztalatok szerint mára beigazolódott: ez az állítás nem volt igaz.

HírTV
  • "...a gyanúsítottat agyonlőtték"
    Jött arra valaki, gyanúsnak találták, és lelőtték. Lehet, hogy háromgyerekes, a családjáról példamutatóan gondoskodó, kollégáival kedves agysebész volt az illető, de rosszkor jött rossz helyre: a rendőrök „gyanúsítottnak” minősítették, és ártalmatlanították.
  • Politikai stabilitás mint érték
    Az SZDSZ is megtorpedózta az 1996-os világkiállítást. A szélsőséges párt akkor bebizonyítatta, hogy komoly tényező az országban, nagy kárt tud okozni neki.
  • Hollandiában mindig a bemázolt arcú Fekete Péter kíséri a Mikulást
    A Karácsonyt megelőző időszaknak minden országban és minden családban megvannak a hagyományai. Vannak, akik a megváltó eljövetelére készülnek, mások vásárlási lázban égnek. Sok gyerek pedig az adventi kalendárium ablakait nyitogatva türelmetlenül számolja vissza a napokat a Jézuska vagy a Mikulás és az ajándékok érkezéséig.
  • A Momentum identitástipró ideológiája
    Azokat az értékeket, amelyeket elődeink csendes hangyamunkával megteremtettek, a momentumosok most zsetonként herdálják el az egyre mélyebbre züllő európai politikai kaszinóban.
  • Enni, inni, venni
    Szemet gyönyörködtető karácsonyi fények, forralt bor, ínycsiklandó illatok és kézműves mütyürök. A legtöbbünknek valószínűleg ez jut eszébe a karácsonyi vásárokról. Ha valaki körülnéz a Vörösmarty téri és a bazilika előtti forgatagon túl Bécsben is, komoly meglepetéssel találkozhat: sógoréknál olcsóbb a kolbász, de a kerítés ott kínai csecsebecsékből épül.
MTI Hírfelhasználó