A doni áttörés a Magyar Honvédség fekete napja
A doni áttörés napja a honvédség fekete napjaként íródott be a magyar történelembe – hangsúlyozta a Honvédelmi Minisztérium honvédelmi államtitkára pénteken Budapesten, a doni áttörés évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen.
2019. január 11. 17:54

Szabó István felidézte, 1943. január 12-én indított támadást a szovjet haderő a 200 ezer fős magyar hadsereg ellen. Azt mondta, lehetőségeihez mérten a legjobban felszerelték a magyar haderőt, de évtizedeken keresztül úgy tartották hiányos felszereléssel valójában meghalni küldték a magyar katonákat a Don-kanyarhoz. A szovjet haderőt a leghidegebb éjszakán azzal a céllal küldték, hogy az utolsó emberig felszámolja a magyar haderőt – hangsúlyozta.

A magyar hadsereg mintegy 120 ezer katonát vesztett – idézte fel az államtitkár. Megjegyezte: a magyar katonák vélhetően nem akartak hősi halált halni, mégis, esküjükhöz híven küzdöttek a végsőkig, s életüket adták a magyar haderő kötelekében. A doni áttöréshez kötődik a magyar hadtörténelem egyik legnagyobb embervesztesége, a magyar katonák egyik legnagyobb véráldozata – hangsúlyozta a politikus.

 

Katonai hagyományőrző tiszteleg a koszorúzáson a doni áttörés 76. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen a budai Várban, a Kapisztrán téren, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum díszudvarán 2019. január 11-én. MTI/Bruzák Noémi

Az államtitkár kiemelte: ahogy a magyar történelem során sokszor, úgy a doni áttörésnél is bebizonyosodott, hogy a magyar honvéd nem futamodik meg. A korabeli dokumentumok, visszaemlékezések azt bizonyítják, hogy a magyar honvédek a Donnál a végsőkig kitartottak, még akkor is, amikor reménytelennek tűnt.

Hősök voltak a Donnál harcoló magyar katonák – jelentette ki Szabó István, a budai Várban, a Kapisztrán téren, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum díszudvarán tartott ünnepségen.

A rendezvény előtt gyászmisén emlékeztek meg a doni hősökről.

Gyertyák égnek a Magyar Királyi 2. Honvéd Hadsereg doni katasztrófájának 76. évfordulóján megrendezett emlékező gyászmisén a Budavári Nagyboldogasszony-templomban 2019. január 11-én. MTI/Bruzák Noémi

A szovjet Vörös Hadsereg a Don-kanyarban hetvenöt éve, 1943. január 12-én indította meg támadását a 207 ezer fős 2. magyar hadsereg ellen. A veszteségekről nem állnak rendelkezésre pontos adatok. A 2. magyar hadsereg anyagi veszteségei 70 százalékosak voltak, az emberveszteséget 93 500 főre, más források 120 ezerre, illetve 148 ezerre teszik, az elesettek, megsebesültek és fogságba kerültek pontos száma sem ismert.

MTI
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Őszödi beszéd: Majdnem forradalom lett belőle
    14 éve Gyurcsány Ferenc beismerő vallomással felérő monológját máig ismeretlen személyek eljuttatták a Magyar Rádiónak és több más szerkesztőségnek.
  • Balassi, a kortárs
    Itt Esztergomban igyekszünk a méltó módon minden évben többször is megemlékezni róla, különféle rendezvények, pályázatok, múzeumi foglalkozások, vagy tudományos előadások keretén belül. Balassa emlékét kiemelten fontosnak tartjuk közvetíteni.
  • Trianon 100 - Vérző Magyarország 7. rész
    Sorozatunk hetedik részében három tájegységre is elbarangolunk. Havas Rezső A magyar tenger című írásában Fiume, mint a magyar koronához csatolt test sok évszázados sorsát eleveníti fel. Schöpflin Aladár pozsonyi diákéveire emlékezik, Vészi József, az egykori aradi gimnazista a legszomorúbb történetű magyar városban átélt megrendítő élményét meséli el.
MTI Hírfelhasználó