A doni áttörés a Magyar Honvédség fekete napja
A doni áttörés napja a honvédség fekete napjaként íródott be a magyar történelembe – hangsúlyozta a Honvédelmi Minisztérium honvédelmi államtitkára pénteken Budapesten, a doni áttörés évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen.
2019. január 11. 17:54

Szabó István felidézte, 1943. január 12-én indított támadást a szovjet haderő a 200 ezer fős magyar hadsereg ellen. Azt mondta, lehetőségeihez mérten a legjobban felszerelték a magyar haderőt, de évtizedeken keresztül úgy tartották hiányos felszereléssel valójában meghalni küldték a magyar katonákat a Don-kanyarhoz. A szovjet haderőt a leghidegebb éjszakán azzal a céllal küldték, hogy az utolsó emberig felszámolja a magyar haderőt – hangsúlyozta.

A magyar hadsereg mintegy 120 ezer katonát vesztett – idézte fel az államtitkár. Megjegyezte: a magyar katonák vélhetően nem akartak hősi halált halni, mégis, esküjükhöz híven küzdöttek a végsőkig, s életüket adták a magyar haderő kötelekében. A doni áttöréshez kötődik a magyar hadtörténelem egyik legnagyobb embervesztesége, a magyar katonák egyik legnagyobb véráldozata – hangsúlyozta a politikus.

 

Katonai hagyományőrző tiszteleg a koszorúzáson a doni áttörés 76. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen a budai Várban, a Kapisztrán téren, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum díszudvarán 2019. január 11-én. MTI/Bruzák Noémi

Az államtitkár kiemelte: ahogy a magyar történelem során sokszor, úgy a doni áttörésnél is bebizonyosodott, hogy a magyar honvéd nem futamodik meg. A korabeli dokumentumok, visszaemlékezések azt bizonyítják, hogy a magyar honvédek a Donnál a végsőkig kitartottak, még akkor is, amikor reménytelennek tűnt.

Hősök voltak a Donnál harcoló magyar katonák – jelentette ki Szabó István, a budai Várban, a Kapisztrán téren, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum díszudvarán tartott ünnepségen.

A rendezvény előtt gyászmisén emlékeztek meg a doni hősökről.

Gyertyák égnek a Magyar Királyi 2. Honvéd Hadsereg doni katasztrófájának 76. évfordulóján megrendezett emlékező gyászmisén a Budavári Nagyboldogasszony-templomban 2019. január 11-én. MTI/Bruzák Noémi

A szovjet Vörös Hadsereg a Don-kanyarban hetvenöt éve, 1943. január 12-én indította meg támadását a 207 ezer fős 2. magyar hadsereg ellen. A veszteségekről nem állnak rendelkezésre pontos adatok. A 2. magyar hadsereg anyagi veszteségei 70 százalékosak voltak, az emberveszteséget 93 500 főre, más források 120 ezerre, illetve 148 ezerre teszik, az elesettek, megsebesültek és fogságba kerültek pontos száma sem ismert.

MTI
  • Egyértelművé vált a hazaárulás
    Már nincs józan vezető egyéniség az adott ellenzék személyi állományában. Senki nem szólt nekik, hogy gyerekek, ezt nem kellene, mert lebukunk. Mindenki megtudja, hogy hazaárulók vagyunk.
  • Mérgezett díszek a fenyőfán
    A Karácsony mély szakralitása mellett a béke, a meghitt nyugalom ünnepe is (lenne), de a fel nagyörömre dallamai és a pásztorok kedvessége mellett disszonáns díszeket is látok az idei fenyőfán.
  • Történelmi bűn a német nemzetiség egykori elüldözése
    Történelmi bűnnek nevezte a német nemzetiség egykori elüldözését Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a magyarországi németek elhurcolásának és elűzésének emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen szombaton a Békés megyei Eleken.
  • Az ellenzék közösségteremtő ereje
    Arról van szó, hogy a bolsevik-jakobinus-liberális ellenzék egyetlen politikai mondanivalója – azon túl, hogy itt minden rettenetes, és holnap összeomlik az ország – az, hogy a miniszterelnök egy…
  • Munkavállalói félelmekre alapozva növelnék az elégedetlenséget
    A munkavállalók széles rétegeiben nincs jelen az az elégedetlenség, amelyet az ellenzéki pártok, civil szervezetek próbálnak felkorbácsolni – hangsúlyozta Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő a nemzetközi baloldal által is támogatott, a magyarok félelmét feltáró kutatások eredménye alapján.
MTI Hírfelhasználó