Májusra várva
2019 májusáig Európában nincs ártatlan politikai esemény.
2019. január 12. 18:00

Az EP-voksolás eredménye, az uniós vezetői pozíciók újraosztása ezúttal jóval fontosabb lesz a szokásosnál. Kis híján csaknem két évtized telt el a XXI. századból: 2019 májusa már egyértelműen a harmadik évezred társadalmi-politikai arculatát rajzolja ki majd az Európai Uniónak.  

Bár a potenciális népvándorlás (fedőnevén: migráció, vagy még erősebb csúsztatással: menekültügy) csak egy a sok európai probléma közül, mégis ez uralja a kampányt. Nemcsak azért, mert ez szó szerint testközelből érinti az európaiakat, hanem azért is, mert áttételesen számos más elemet (európai jövő, szuverenitás versus föderáció) hordoz. Az EU jelenlegi neoliberális vezérkara ellentmondást nem tűrően, mindegy mi az ára alapon köteleződött el a népvándorlás egyoldalúan pozitív értelmezése mellett, miközben az európai társadalmak folyamatosan mondanak ellent ennek az egyoldalúságnak. Olyan pártok tűntek fel és erősödnek ezen a bázison, amelyek alternatív értelmezéseket, jövőképeket testesítenek meg. Utóbbi szereplőket bélyegzik populistáknak, „idegengyűlölőknek”, tévelyedettebb elmével „nácinak”, „fasisztának” (a kettő nem ugyanaz).

A probléma átmetszi a hagyományos ideológiai határokat. A népvándorlás neoliberális felfogása a konzervatív és a szociáldemokrata pártokban is kurrens olvasat, nem csoda, hogy a másként gondolkodó „populisták” leginkább e pártok társadalmi bázisából metszenek le jókora darabokat. A baloldalnál maradva: fittyet hányva társadalmi bázisuk tekintélyes részére, némelyek még a „pápánál” is hithűbbek, „populista” árulóikat pedig kiközösítik. A minap egy francia expolitikus tette azt az elmebaj határát súroló kijelentést, mi szerint az európaiaknak nem kellene szaporodniuk, helyette a befogadásra fordíthatnák energiáikat.

Súroló? Nem inkább átlépő?

Ugyanakkor a neoliberális olvasatnak a tőke felől nézve kétségtelen a racionalitása. Az EU mindenekelőtt gazdasági érdekközösség. Mai vezetői, Merkel, Macron, Juncker politikusok ugyan, de legalább annyira cégmegbízottak a szó nem jogi, hanem sub rosa értelmében: a föderalizmus zászlaja alatt a nagy termelési láncok akaratának kivitelezői. Olcsó munkaerőt (a bérszínvonal „optimalizálását”), a belső piac bővítését (merthogy Európa vénül), a profit növelésének lehetőségét látják a népvándorlásban, amiért semmi se drága. Kit érdekel a fogyasztó vallása, párhuzamos életformája, ha egyébként derekasan fogyaszt, mégpedig azt és úgy, amit kínálunk neki. Hiszen ez nemcsak a demográfiai, de a profitmaximalizálási dilemmát is megoldja, végtére is Európa „nyitott társadalom”, nem igaz? (Dehogynem: Ázsia és Afrika felől geográfiailag védtelen.)

Mindezt pontosan értjük, ha egyet nem is értünk vele. „Csupán” az a kérdés, mi köze van a saját szavazóiért - elvileg - mégiscsak felelős európai baloldalnak ehhez a velejéig egyoldalú racionalitáshoz? Avagy az már nem erkölcsi parancs, hogy a saját bázist is képviselni, sőt védeni kell?

A májusi választásokon alkalmasint nem dől el még a kérdés, vajon melyik racionalitás irányába mozdul el erőteljesebben Európa. Csak annyi bizonyos, hogy a porondon maradó neoliberális erő az európai társadalmak belső feszültségeit május után is csupán fokozni tudja, legkevésbé sem megoldani.

A saját racionalitását feladó, önmagát a neoliberális szikével kiherélt baloldal helyett mások fogják a racionális tőkekritikát megszólaltatni. Tartalékai épp ezért a „populistáknak” lesznek, idő kérdése csak, mikor billen markánsan feléjük a mérleg.  

Galló Béla

politológus

mozgasterblog.hu
  • Egyértelművé vált a hazaárulás
    Már nincs józan vezető egyéniség az adott ellenzék személyi állományában. Senki nem szólt nekik, hogy gyerekek, ezt nem kellene, mert lebukunk. Mindenki megtudja, hogy hazaárulók vagyunk.
  • Mérgezett díszek a fenyőfán
    A Karácsony mély szakralitása mellett a béke, a meghitt nyugalom ünnepe is (lenne), de a fel nagyörömre dallamai és a pásztorok kedvessége mellett disszonáns díszeket is látok az idei fenyőfán.
  • Az elemzők évek óta nagyon rosszul teljesítenek
    Piaci elemzők és nemzetközi szervezetek is kishitűnek bizonyultak, 2017 őszén előrejelzéseikben messze alulbecsülték Magyarország tavalyi gazdasági növekedését, sorra két-három százalék körüli mértékkel számoltak – hívták fel a figyelmet csütörtökön gazdasági kormányzati vezetők.
  • Nélkülünk döntöttek rólunk
    Száz éve nyílt meg az első világháborút lezáró békekonferencia.
  • Nemzetközi recepteket követhetnek az ellenzéki képviselők akciói
    A liberális erők Saul Alinsky módszereit alkalmazva próbálnak megdönteni legitim, nemzeti és konzervatív kormányokat – mondta ifjabb Lomnici Zoltán az M1-en. Az alkotmányjogász rámutatott: az elmúlt időszakban egyértelművé vált, hogy a balliberális oldal a radikálisok szabálykönyve szerint próbál káoszt teremteni.
MTI Hírfelhasználó