A Soros-hálózat fogságában?
Jean-Claude Juncker, Frans Timmermans, Emmanuel Macron, Dimitris Avramopulosz neve is szerepel a Soros György személyes találkozóiról készült feljegyzésekben. Az, hogy miről egyeztetett velük, legfeljebb csak sejthető, konkrétumokat nem árulnak el a találkozókról. De nem csupán a tőzsdespekuláns, hanem alapítványai­nak munkatársai is rendszeresen találkoztak az európai vezető elit tagjaival, a nyilvánosan elérhető adatok szerint leginkább „ismeretlen témában”. Egy finn portál szerint Soros többször is egyeztetett Jyrki Katainen finn, illetve Vera Jourová cseh biztossal is. A lap felidézte, Soros lobbiszervezetének munkatársai saját bevallásuk szerint szinte heti rendszerességgel egyeztetnek az Európai Bizottság tagjaival vagy munkatársaival.
2019. január 14. 09:33

Míg a médián keresztül a közvéleményt formálta, lobbistáival a parlamenti képviselők munkáját irányította Soros György. Munkatársai rendszeresen szerveztek találkozókat bizottsági tagokkal vagy vacsoráztak például Martin Schulzcal, ezekről pedig jelentéseket írtak az amerikai tőzsdespekulánsnak. Az egyik ilyen feljegyzésben Alex Soros 2016-os brüsszeli látogatását „premiernek” nevezik: Soros fia ekkor ismerkedett meg az alapítványi munkatársakkal személyesen, és egyeztetett a jövőbeli tervekről. Ebben a jelentésben Göncz Kinga neve is szerepel.

Mint arról a Magyar Idők beszámolt, Soros György az amerikai választásokon túl az Európai Parlamentben (EP) is jelentős befolyást szerzett néhány év alatt, lobbistái több millió eurót költöttek arra, hogy a megfelelő bizottsági tagokkal vagy éppen a parlament elnökével kiváló kapcsolatot ápoljanak.

Izgalmas látni, hogy az Open Society Foundations tagjai, bár már 2008-tól jelen voltak Brüsszelben, igazán csak a 2014-es választásokra fókuszálva aktivizálták magukat, majd pedig a migrációs hullám kezdetekor kapcsoltak turbófokozatra. 2016. január 1. és december 1. között a lobbizási költségek a hivatalos adatok szerint 2 250 000 és 2 499 999 euró közötti összeget tettek ki, ekkor a tizenhét lobbista közül tíz akkreditáció­val is rendelkezett. 2017-ben újabb két lobbistával bővült a csapat, akik ötvenszer jártak a bizottság vezetőinél.

Találtunk egy másik listát is, ami a 2014 novembere óta tartott találkozókat foglalja össze az Európai Bizottság biztosaival, kabinettagjaival vagy főigazgatóival; az alacsonyabb szintű munkatársakkal végzett egyéb lobbitevékenységekről az Európai Bizottság nem tesz közzé információkat. Pikáns adatokra is bukkantunk: Frans Timmerman­sszal és Jean-Claude Junckerrel 2015 óta rendszeresen egyeztettek az EU ügyei­ről, kiemelten a migrációs helyzetről és persze Magyarországról is.

Mindezek fényében egyáltalán nem meglepő, hogy ­például a migránsok munkaerőpiacra történő integrálásáról szóló szavazáson csak az a három szlovák képviselő szavazott igennel, akik szerepeltek a „Soros-barát” listán, de a többi referendumon is izgalmas megnézni, hogy a 226, Soroshoz köthető képviselő rendszeresen úgy voksolt, ahogyan azt az Open Society Euro­pean Policy Institute (OSEPI) tagjai tették volna.

A nyilvánosan elérhető adatok szerint Soros Györgynek több mint 20 alkalommal volt hivatalos találkozója a legfontosabb uniós biztosokkal azóta, hogy Jean-Claude Juncker 2014. november 1-jén hivatalba lépett. A bizottság naptárából vagy éppen Sorosék közösségi oldalai alapján kijelenthető, hogy az OSEPI EP-akkreditációval rendelkező 12 lobbistája szinte heti rendszerességgel találkozik a bizottság képviselőivel.

Junckerrel 2015. március 20-án szinte titokban egyeztetett Soros György, a 2017. április végi találkozójuk viszont már nagy port kavart, és számos kérdést is felvetett uniós berkekben. ­Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő akkor írásbeli kérdést is feltett a témában, Kérdéseire érdemi választ azonban nem kapott.

Azt is csak sejteni lehet, hogy Soros György miért egyeztetett rendszeresen az Európai Bizottság alelnökével. Frans Timmermans 2015 szeptemberében New Yorkban tartott megbeszélést „ismeretlen témában” az ­OSEPI munkatársaival, majd 2017 áprilisában részt vett Brüsszelben egy találkozón Sorossal, aki előző nap éppen Junckerrel egyeztetett, ugyancsak „ismeretlen témában”. Timmermans egyébként azóta is rendszeresen beszél a filantróp szervezetével – vagy személyesen a tőzsdespekulánssal –, 2018-ban például háromszor is találkoztak: áprilisban, júniusban és novemberben, ekkor Euró­pa jövőjét vitatták meg.

A migrációs biztossal, Dimitrisz Avramopulosszal is egyeztettek, vele 2015 júniusában és novembe­rében találkoztak a lob­bisták Brüsszelben. Fotók tanúsága szerint a migrációs biztos Soros Györggyel 2015. november 17-én találkozott személyesen, ezen a találkozón egyébként részt vett az Open So­ciety szervezésében Corina Cretu, az EU regionális politikáért felelős román biztosa is, akit az EU-biztosok közül a legtöbbet hiányzók között tartottak számon ebben az időszakban. Úgy tűnik, Soros Györgyre mégiscsak tudott időt szakítani a politikus, vele ellentétben viszont a magyar kormány Miniszterelnökségét vezető államtitkárára, Lázár Jánosra hosszú hetekig sem.

Cretu 2017 júniusában pedig már markáns véleményt fogalmazott meg a magyar kormányról egy sajtótájékoztatón: az EU-s pénzek magyarországi felhasználásával kapcsolatban azt mondta, Romániában lecsuknák a miniszterelnököt, ha vejének ítélné a közbeszerzéseket.
Azt, hogy az Európai Unió főbb döntéshozói, valamint testületei milyen mélyre kerültek a Soros-hálózat szorításában, jól mutatta, hogy 2017. október 19-én az EP belügyi, állampolgári és igaz­ságügyi szakbizottsága (LIBE) elfogadta azt a javaslatot, amely úgy reformálja meg az uniós menekültügyi és menedékkérelmezői rendszert, hogy felülírja az addig alapvetőnek számító ­uniós elvet. A Soros-szakértőkkel megtámogatott szakbizottság javaslata alapján égy héttel később, november 16-án az EP plenáris ülése már jóvá is hagyta a jelentést.

De nem csupán a migrációt, de ezzel párhuzamosan a politikai iszlám terjedését is támogatják Soros György alapítványai – erről a Magyar Hírlap számolt be egy kiszivárgott dokumentumra hivatkozva. A lap hét végi számában azt írja, a Nyílt Társadalom Alapítvány több olyan, a Muszlim Testvériséghez kötődő iszlamista szervezetet is pénzel Európában, amelyek elsősorban az iszlamofóbia ellen küzdő jogvédő szervezeteknek álcázzák magukat.

Magyar Idők
  • Egyértelművé vált a hazaárulás
    Már nincs józan vezető egyéniség az adott ellenzék személyi állományában. Senki nem szólt nekik, hogy gyerekek, ezt nem kellene, mert lebukunk. Mindenki megtudja, hogy hazaárulók vagyunk.
  • Mérgezett díszek a fenyőfán
    A Karácsony mély szakralitása mellett a béke, a meghitt nyugalom ünnepe is (lenne), de a fel nagyörömre dallamai és a pásztorok kedvessége mellett disszonáns díszeket is látok az idei fenyőfán.
MTI Hírfelhasználó