Hogy jutottak el a britek idáig?
Teljes a bizonytalanság a brit belpolitikában a keddi történelmi voksolás után, amelyen az alsóház elsöprő többséggel (432 nem 202 igen mellett) leszavazta Theresa May kilépési megállapodását. Szerda este az ellenzék bizalmatlansági indítványáról szavaznak, de szakértők szerint még a Brexit-megállapodás leghevesebb ellenzői sem fordulnak a kormányfő ellen. Csak találgatni lehet arról, mi következik azután.
2019. január 16. 14:38

Kedden világossá vált, hogy a képviselők – mindkét oldalon – nem akarnak sem alku nélküli kilépést, de a kormányfő Brexit-megállapodását sem tartják elfogadhatónak, így valami köztes megoldásra van szükség. A brit kormányfő a szavazás utáni beszédében is feltette a kérdést, hogy milyen alternatív megoldással állnának elő a bírálók. Kiállt a megállapodás mellett, amely szerinte az ország érdekeit képviseli.

A helyzet abszurditását jelzi, hogy London utcáin együtt ünnepeltek a kilépést támogatók és az uniópártiak, igaz más-más okból. Előbbiek a szerintük rossz megállapodás elutasítása miatt gyűltek össze, a maradást pártolók pedig abban bíznak, hogy így elmaradhat a Brexit, vagy egy újabb népszavazást írnak ki, ahol megfordulhat az eredmény.

Több forgatókönyv is lehet

Egyelőre azonban csak pár napra lehet előre látni, ami tovább erősíti a bizonytalanságot. Még ha szerdán az ellenzéki Munkáspárt bizalmatlansági indítványát megszavazzák, az sem jelenti a kormány bukását. A Konzervatív Pártnak vagy bármely más parlamenti frakciónak 14 napja van arra, hogy egy általa működőképesnek tartott kormányt vagy kormánykoalíciót összeállítson, és ekkor újabb bizalmi szavazást kell tartani. Amennyiben ez sikerül, csak ezután írhatják ki a választást. Alapesetben viszont 2022-ben lehet a következő parlamenti választás.

A brexitet ellenzők tüntetnek a londoni parlament előtt, 2019. január 15-én (Fotó: MTI/EPA/Neil Hall)

A brit sajtó egybehangzó véleménye szerint a Munkáspárt a szavazáskor nem kap többséget szerda este. Theresa May belső ellenzéke sem szeretne új választást, és Jeremy Corbynt sem szeretné a Downing Streeten látni. Felmérések szerint a konzervatívok még mindig vezetnek, így egy előre hozott választáson sem biztos a Labour győzelme.

Ahogy arról keddi cikkünkben is írtunk, több lehetséges forgatókönyv szerint alakulhat a következő időszak. Elképzelhető, hogy az EU és az Egyesült Királyság új határidőben állapodik meg, hogy elkerülje a hard Brexittel járó káoszt. Utóbbi az M1-nek nyilatkozó szakértő szerint egyfajta pánikhelyzetet okozna. Az új határidőhöz ugyanakkor az EU 27 tagállamának egyhangú támogatása kellene. Az sem elképzelhetetlen, hogy elmarad a Brexit, és az Egyesült Királyság az Európai Unió tagja marad. Ahogy az sem, hogy új népszavazást írnak ki a brit uniós tagságról.

A brit parlament 2017 márciusában adott felhatalmazást a kormánynak a kilépési folyamat elindítására. Két év állt rendelkezésre az uniós tagság megszüntetésével összefüggő minden kérdés tisztázására. Ennek értelmében, a jelenlegi állás szerint 2019. március 29-én megszűnhet a britek uniós tagsága.

A migráció és Brüsszel ellen szavaztak 

David Cameron kormányfő a 2015-ös választási kampányban jelentette be, hogy a konzervatívok győzelme esetén népszavazást írnak ki az uniós tagságról. A felmérések akkor még a maradáspártiak győzelmét jósolták. Cameron négy éve úgy gondolta, hogy egy referendummal kifoghatja a bevándorlást ellenző erők vitorlájából a szelet.

A Nigel Farage vezette UKIP kampányolt a leghevesebben a kilépés mellett. A Brexit-oldal egyrészt arra helyezte a hangsúlyt, hogy meg kell állítani a Kelet-Európából érkező százezreket, mert elveszik a britek munkahelyeit. A munkaerő szabad áramlásának korlátozása ugyanakkor nincs összhangban az EU négy szabadságjogával, a tőke, az áruk, a szolgáltatások és a munkaerő szabad mozgásával. A britek 1973-ban csatlakoztak az Európai Unió elődjéhez, az Európai Közösségekhez, de tagságuk óta fenntartásokkal kezelték Brüsszel föderatív törekvéseit.

A Brexit-oldal a kampány alatt főleg azzal érvelt, hogy a britek túl sok pénzt fizetnek be az uniós kasszába és a brüsszeli bürokráciát tette felelőssé amiatt is, hogy a 2015-ös menekültválság után az EU szerinte korlátozta a briteket a hatékony határvédelem kiépítésében.

A bennmaradás oldalán állók a várható bizonytalansággal és gazdasági visszaeséssel kampányoltak.

A magyar álláspont világos volt 

A magyar kormány álláspontja a kezdetektől fogva az volt, hogy Magyarország érdeke, hogy Nagy-Britannia az unióban maradjon. David Cameron Orbán Viktor komoly szövetségesének számított, és mindkét vezető az erős nemzetállamokban látta az európai jövőt.

Pár nappal a 2016-os júniusi, nagy-britanniai népszavazás előtt egész oldalas hirdetés jelent meg a Daily Mail brit napilapban. „A döntés az önöké, de szeretném, ha tudnák, Magyarország büszkén áll az önök oldalán az Európai Unió tagjaként” – állt az angol nyelvű hirdetésben, Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke aláírással.

Az akkori bírálatokra reagálva Kovács Zoltán kormányszóvivő elmondta, hogy a „magyar kormányt sokszor vádolták Európa-ellenességgel, azonban mostani, proeurópai hozzáállása is jól mutatja, hogy elszántan és szilárdan hisz az unió által elért eredmények fontosságában, még ha sok esetben másként is képzeli el a kontinens jövőjét”.

Az emberek döntöttek

A 2016-os népszavazáson végül a szavazók majdnem 52 százaléka voksolt a kilépés mellett, ami meglepte a politikai elitet. Bár a Brexitre több mint egymillióval többen szavaztak, mint a bennmaradásra, a brit parlamentben soha nem volt többsége a kilépésnek.

hirado.hu
MTI Hírfelhasználó