Róma és Varsó között húzódik Európa új tengelye
Manapság már szinte nincs olyan állam Európában, ahol ne lenne téma az illegális bevándorlás. A közelgő EP-választások miatt egyre több politikus keresi szövetségeseit, Róma és Varsó között egyre szorosabb a viszony. Szakértők szerint a politikusok szeretnék egyértelművé tenni, hogy ki az, aki támogatja, és ki az, aki ellenzi az illegális bevándorlást.
2019. január 17. 12:26

Az unió migrációs politikájáról vitázik az Európai Parlament (EP). A migrációs politikáért és uniós ügyekért felelős, valamint az uniós polgárságért felelős tagja, Dimitrisz Avramopulosz kijelentette, nincs migrációs vagy menekültválság az unióban, noha több tagállam ezt kívánja hangsúlyozni. Az illegális határátlépések száma messze elmarad a korábban regisztráltakhoz képest, a politikai ellenállás ugyanakkor erősödött – mondta Avramopulosz.

A strasbourgi plenáris ülésen Gál Kinga fideszes EP-képviselő azt mondta, meg kell tudni akadályozni az illegális határátlépéseket. A DK képviselője, Niedermüller Péter viszont átmeneti megoldást sürgetett a dublini szabályok reformja híján.

A bevándorlás kérdése kettéválasztotta Európát, egy új tengely van alakulóban: Róma és Varsó mentén – hangzott el a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában.

A kép illusztráció (Fotó: MTI/AP/Olmo Calvo)

Három szintre osztható a migrációs válság

Az Európai Unióban ma már szinte nincs olyan nemzetállam, ahol ne lenne téma a migrációs válság, amelynek három szintje van. Egyrészt a biztonságot érinti, hiszen szinte hetente lehet hallani késes támadásokról, migránsok által elkövetett erőszakról, terrorakciókról – fejtette ki ifjabb Lomnici Zoltán.

Az alkotmányjogász másodikként a gazdasági válságot említette, amely egyértelműen arra mutat rá, hogy nem sikerült az uniós milliós összegeket a munka világába importálni. Egyes bűnözői klánok egymással háborúznak például Berlinben vagy Marseille-ben. Ez látszólag a biztonság kérdésköre, de ez valójában gazdasági kérdéseket is felvet – mondta.

Hozzátette: a harmadik gond pedig az egészségügyi kockázat, hiszen a trópusi vidékekről érkező illegális bevándorlók számos trópusi betegséget hordozhatnak. Azt még nem tudni, hogy bármilyen új vírus, betegség megjelent-e már Európában, de az biztos, hogy ez egy fenyegető jelenségként felmerülhet bennünk – hangsúlyozta.

Új európai tengely?

Matteo Salvini olasz belügyminiszter a közelmúltban elindult kampánykörútjára az európai parlamenti választások előtt, azonban sokakban felmerülhet a kérdés, hogy Olaszországban miért a belügyminiszter az, aki kampányol. Boros Bánk Levente politológus erre válaszul megjegyezte: akár azt is mondhatjuk, hogy Salvini vezeti Olaszországot.

A bevándorlás bármennyire is furcsa, egyesek számára – fogalmazott – bevándorlási probléma. A belföldi rendfenntartó erők kötelessége kezelni a migrációt, az emberek védelmét, beleértve a politikai kezelést is, ami a belügyminiszterhez tartozik minden parlamentáris rendszerben – mondta Boros Bánk Levente. Kiemelte, a másik fontos eleme ennek, hogy Salvini az, aki karakteres politikai álláspontot képvisel a kérdésben, az ő nevéhez fűződik, hogy Olaszországban megváltozott a migráció megítélése.

Összegezte: Salvini szövetségeseket keres, ami nem szól másról, mint egy felkészülésről az EP-választásra és arról, hogy minden ország beazonosítsa őt, mint a migrációt ellenző politikust.

Nem jól látja el feladatait az Európai Unió?

Május végén európai parlamenti választások lesznek, a kampány már elkezdődött. Boros Bánk Levente szerint nincs más téma a migráción kívül, ami meghatározná a kampányidőszakot. Véleménye szerint nincs még egy ilyen összeurópai kérdés.

A bevándorlás kérdése csak egy tünet – fogalmazott a szakértő. Véleménye szerint ugyanis az Európai Unió alkalmatlanná vált az elmúlt években a gyors válságkezelésre. Amennyiben alkalmatlan erre, felmerülhet a kérdés, hogy mennyi egyéb hatáskört kellene a tagállamok számára biztosítani a jövőben ahhoz, hogy gördülékenyen működjön tovább az unió.

Emlékeztetett: 2008-ban, majd 2014-2015-ben is bebizonyosodott az uniós állampolgárok számára, hogy sem egy pénzügyi, sem egy migrációs válságot nem tudott érdemben kezelni az unió vezetése. Hozzátette: ha valaki több éven keresztül nem tud megoldani egy problémát, akkor azt el fogják zavarni. Ezért is fontos a májusi EP-választás – hangsúlyozta Boros Bánk Levente.

hirado.hu - Kossuth Rádió
  • A gyurcsányi „semmi”
    „A Világgazdaság korábban megírta, Gyurcsány Ferenc az elmúlt négy évben összesen kétmilliárdnyi osztalékot vett fel céges érdekeltségeiből. 2016-ban 1.179 millió forintot, 2017-ben 228 millió forintot, 2018-ban 298 millió forintot, 2019-ben pedig 238 millió forintot” – adta tudtul a média az idén februárban. És ez „csak” az osztalék.
  • Megérett az idő az ENSZ reformjára
    A nemzetközi intézményrendszer reformjainak szükségességéről beszéltek a világ vezetői az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) évfordulós kongresszusán, azonban a változásokat mindenki másképp képzeli el. Oroszország alapvetően a status quo megtartásában érdekelt, kisebb változtatások mellett. A németek és a törökök viszont leginkább teljesen átszabnák a jelenlegi rendszert.
  • Amerika szeretete
    Donald Trump úgy fogalmazott néhány napja egy beszédében a hazafias nevelést sürgetve: „fiataljain­kat Amerika szeretetére kell tanítani”, és azt is bejelentette, hogy országos bizottságot hoz létre a patrióta oktatás elősegítésére.
  • Portrésorozat indul a NEK előadóiról a Kossuth Rádióban
    A Kossuth Rádióban most vasárnap, az előkészület jegyében, 17 óra 05 perctől hallható az első része annak a sorozatnak, amely a jövő szeptemberre halasztott Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus előadóit mutatja be. A portréinterjúk előtt, az online találkozóhoz hasonlóan, Erdő Péter bíboros mond bevezetőt.
MTI Hírfelhasználó