Az elemzők évek óta nagyon rosszul teljesítenek
Piaci elemzők és nemzetközi szervezetek is kishitűnek bizonyultak, 2017 őszén előrejelzéseikben messze alulbecsülték Magyarország tavalyi gazdasági növekedését, sorra két-három százalék körüli mértékkel számoltak – hívták fel a figyelmet csütörtökön gazdasági kormányzati vezetők. Hozzátették: a magyar gazdaságban a legfontosabb mutatók kivétel nélkül kedvezően alakulnak, ami a nemzetközi gyakorlatban kifejezetten ritkaságszámba megy.
2019. január 18. 12:43

– Bár közgazdasági szempontból cseppet sem mondható jellemzőnek, a magyar gazdaságban mégis úgy alakult, hogy a legfontosabb hazai mutatók egyszerre alakulnak kedvezően, és ezt a kormányzat a jövőben is biztosítani szándékozik – mondta csütörtökön a Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkára. Mint Gion Gábor kifejtette, jelenleg olyan sajátos gazdasági helyzet látszik az országban, amikor egyszerre adott a robusztus növekedés, csökken az államadósság, mérsékelt az infláció, és eközben jócskán az uniós küszöbszint alatt van a költségvetési hiány.

A pénzügyi tárca szerint tavaly a gazdasági növekedés elérhette a 4,6 százalékot. A bruttó hazai termékre vonatkozó GDP-adatok stabil szerkezetről tanúskodnak, mert a bővülés több lábon áll, ahhoz szinte minden szektor hozzájárul.

A növekedés – szemben a 2000-es évek közepével – nem jár eladósodással, az államháztartás GDP-arányos ­hiánya az elmúlt években rendre alacsonyabb volt a háromszázalékos küszöbnél, az államadósság évről évre csökken. Gion kiemelte: ­piaci elemzők és nemzetközi szervezetek is kishitűnek bizonyultak előrejelzéseikben, mára az összes jelentős szereplő felfelé javította Magyarország 2018-as gazdasági növekedésére vonatkozó prognózisát. A sort 2019-ben a Világbank is folytatta, 0,5 százalékponttal emelte a tavaly júniusi prognózisához képest hazánk gazdasági növekedését. A ­piaci szereplők előrejelzéseikben 2017 őszén messze alulbecsülték Magyarország gazdasági növekedését, sorra két-három százalék körüli mértékkel számoltak.

A tavalyi harmadik negyedévében 5,2 százalékkal emelkedett a magyar gazdaság teljesítménye, ilyen magas ütemű növekedésre az adatok mérése óta nem volt példa – hangsúlyozta a pénzügyi államtitkár. A múlt év első kilenc hónapjában 4,9 százalék volt a GDP bővülése, ami uniós összehasonlításban kiemelkedően magasnak számít, dobogós adat. A növekedést emelkedő bérek, bővülő foglalkoztatás, erősödő fogyasztás, növekvő beruházások kísérték. Mint azt kérdésünkre a napokban Varga Mihály pénzügyminiszter kifejtette, a jelenlegi 4,6 százalékos előrejelzés a tárca óvatosságát is jelzi, miután több bizonytalanság is mutatkozott év végére, például az építőiparban és az ipari termelésben. Közben a 2018-as, eredményszemléletű, vagyis az Európai Unió módszertana szempontjából fontos államháztartási hiány a GDP két százaléka körül alakult, csökkent az államadósság is, az úgynevezett maastrichti kritériu­mok szerint 2,3 százalékponttal, 71 százalék közelébe.

Gion Gábor szerint a piaci elemzők és a nemzetközi intézmények is kishitűnek bizonyultak Fotó: Havran Zoltán

Mint azt a Magyar Idők kérdésére Gion Gábor kifejtette, nem szabad engedni, hogy a „vagylagosság” megjelenjen a döntéshozatalban: vagyis azzal együtt, hogy ritkaságnak számít a fő gazdasági indikátorok ennyire kedvező együttállása – miután gyakran egyik-másik jellemzően egy harmadik vagy negyedik rovására megy –, a jövőben is azt a célt kell szem előtt tartani, hogy mindez így maradjon. Az ország esetleges felminősítéséről lapunk felvetésére Adorján Richárd költségvetésért felelős helyettes államtitkár emlékeztetett, hogy a fontos váltáson már túl vagyunk, miután jelenleg a magyar besorolás mindhárom nagy nemzetközi hitelminősítőnél befektetésre ajánlott kategóriájú. Így már saját szabályrendszerüknek megfele­lően vehetnek magyar eszközöket a különféle nemzetközi alapok.

Annak pedig, hogy ezen kategóriákon belül milyen szintű a besorolásunk, arányaiban csekély a jelentősége – hangsúlyozta Adorján Richárd.

Véletlen?

– Az elmúlt időkben számos elemző alulmérte a magyar növekedési kilátást. Választási évben az elemzők jól láthatóan politikai eszköznek tekintik magukat, nem a valóságot akarják bemutatni, hanem politikai szimpátiájuk alapján befolyásolni akarják az embereket – mondta a múlt héten a kormányfő. Orbán Viktor kifejtette: ez most sem lepi meg, hiszen megkezdődött az EP-kampány.

magyaridok.hu
  • Brüsszel a magyar határvédelemre nem, de a Soros-szervezeteknek ad pénzt
    Brüsszel másfél éve tett ígéretével ellentétben még mindig nem adott egyetlen fillért sem a magyar határvédelemre, miközben a bevándorlást támogató „Soros-szervezeteket” bőkezűen támogatja – mondta a kormányszóvivő szombaton, Budapesten sajtótájékoztatón.
  • A várnegyed sorsa minden magyar ügye
    Teljes magasságáig visszaépül az egykori Honvéd Főparancsokság. Újjáépül a kommunisták által lerombolt egykori Külügyminisztérium és József főherceg palotája. Átadják a Lovardát, a Főőrség épületét, valamint a Stöckl-lépcsőt. Megújulnak a várba vezető utak, sétányok, lépcsők, és óriásliftek is épülnek. Fodor Gergely várkapitánnyal, a Várnegyed területén megvalósuló kormányzati beruházásokért felelős kormánybiztossal beszélgettünk.
  • Kereszténydemokrácia újratöltve
    Bájos, amikor ellenzéki megmondóemberek és politikai outsiderek határozzák meg, mi (nem) a kereszténydemokrácia.
MTI Hírfelhasználó