A mai egyházpolitikát 1998-ban alapozták meg
Mintegy négymilliárd forint hazai és európai uniós forrásból indul fejlesztés a Győri Egyházmegye központjában, a győri Káptalandombon található épületekben – jelentették be a beruházást bemutató projektindító rendezvényen csütörtökön Győrben.
2019. január 31. 14:57

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes arról beszélt, hogy 2010 óta soha nem látott mennyiségű összeget fordított a kormány az egyházi tulajdonban lévő épületek, köztük székesegyházak és templomok felújítására. Az Európai Unió statisztikai hivatala szerint az EU-ban a legtöbb pénzt Magyarország költi egyháztámogatásra, különösen műemlékek felújítására.

Ma, amikor Európa elvesztette saját identitását, feladta önmagát, Magyarországnak meg kell tudni mutatnia, akár az épített örökség bemutatásán keresztül is, hogy milyen a magyar identitás, ami a keresztény kultúrából fakad – hangoztatta.

Hozzátette, hogy ezek a fejlesztések a lelki gazdagodás elősegítésén túl a turisztikai árbevételt is növelik, mert az ország vonzerejének jelentős része az egyházak vonzerejében van.

Felidézte, hogy a mai egyházpolitikát 1998-ban alapozták meg, s akkor kezdték el a felújítási programot is, mert azzal szembesültek, hogy az egyházi épületek sokkal rosszabb állapotban vannak, mint az állami tulajdonú épületek. „Ezzel a lépéssel visszaállítottuk a történelmi igazságot és jóvátettük azt a diszkriminációt, ami a szocializmus idején érte a vallásos embereket” – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes.

Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke elmondta, hogy a beruházás részeként egyebek mellett befejeződik a Nagyboldogasszony-székesegyház felújítása, zarándokházakat alakítanak ki és felújítják a Győri Hittudományi Főiskola épületét.

Felidézte, hogy a székesegyház rekonstrukciója 2017 májusában kezdődött, akkor az épületgépészeti, világítási, fűtési, biztonsági és hangosítási rendszert, valamint a burkolatot cserélték ki. A mostani szakaszban restaurálják egyebek mellett a főoltárt, a mellékoltárokat, a szószéket, a díszítőfestéseket, a főhajóban található fabetéteket és a mennyezeti freskókat.

A fejlesztés jelenlegi szakasza mintegy 1,8 milliárd hazai forrásból valósul meg.

A Győri Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézet épületében felújítják a nyílászárókat, korszerűsítik a teljes belső gépészeti és elektromos rendszert és megújítanak számos oktatási célt szolgáló helyiséget. A rekonstrukció 1,2 milliárd forint hazai forrásból valósul meg.

A felújítással olyan emberi közösséget formáló színtérré tudjuk tenni az épületet, amire nagy szükség van – fogalmazott Veres András.

Hétszázmillió forint hazai forrásból zarándokszállásokat alakítanak ki az egyházmegye tulajdonában lévő, jelenleg használaton kívüli épületekben.

Európai uniós forrásból, a Gazdaságfejlesztési és innovációs program keretében a Konvent – Káptalandomb turisztikai attrakciófejlesztése elnevezésű pályázat keretében négy településen öt attrakciót fejleszt a Győri Egyházmegye. A megyeszékhelyen az 1,1 milliárd forintos keretösszegből közel négyszázmillió forint értékben Információs Pont és Közösségi Teret alakítanak ki a Szent László Látogatóközpontban, a Nagyboldogasszony-bazilikában pedig innovatív kiállítóteret. Az Egyházmegyei Kincstár és Könyvtárban bővítik a kiállítási teret, kicserélik a bútorzat egy részét és multimédiás eszközöket telepítenek.

A Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár 2019. január 31-én. MTI/Krizsán Csaba

A megyéspüspök bizodalmát fejezte ki, hogy a Káptalandombnak a szakrális értékekeit a fejlesztések révén még hangsúlyosabban fel tudják mutatni, amelyek oda vonzzák majd az embereket.

Borkai Zsolt Győr polgármestere (Fidesz-KDNP) arról beszélt, hogy a város turisztikai vonzerejének növeléséhez a központban elhelyezkedő Káptalandomb jelentősen hozzájárul. Az elmúlt tíz évben folyamatosan nőtt a megyeszékhelyre látogató turisták száma, Győr ma már a tíz leglátogatottabb város közé tartozik – mondta.

Nagyboldogasszony-bazilika Győrben 2019. január 31-én. MTI/Krizsán Csaba

Padok a győri Nagyboldogasszony-bazilikában 2019. január 31-én. MTI/Krizsán Csaba

MTI
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • Piliscsaba: Hazai nemzetiségek konyhaművészete
    A nemzetiségek példát jelentenek, mert őrzik a hagyományaikat, szokásaikat minden területen, a kultúrában és a konyaművészetben is, erősítik országunkat, társadalmunkat - mondta Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára, a térség országgyűlési képviselője a szombaton kezdődött Magyarországi nemzetiségek szakácsművészeti bemutatóján és szüreti felvonulásán Piliscsabán.
  • Felsőpulyán a nemzetpolitikai eredményekről
    A nehéz politikai és gazdasági helyzetben az a legfontosabb, hogy megőrizzük az elmúlt tizenkét év nemzetpolitikai eredményeit - mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára szombaton telefonon az MTI-nek.
  • Születésnapot ünnepelt a Lámpás'92 Alapítvány
    Közösen ünnepelte születésnapját szombaton a 30 éves Lámpás'92 Alapítvány és a 25 éves ÉTA Országos Szövetség Gödön a L'Art Fest keretében.
MTI Hírfelhasználó