Svéd diáklány remekelt Davosban
Soros György is előadást tartott, amelyben a demokráciára és a nyílt társadalomra legveszélyesebb vezetőnek a kínai elnököt nevezte meg.
2019. február 3. 12:14

A Világgazdasági Fórumon idén is az úgynevezett globális elit, nagyvállalati vezetők, politikusok, nemzetközi intézmények és civil szervezetek vezetői vettek részt. Az alapító Klaus Schwab azzal indította a rendezvényt, hogy a globalizáció okozta sebeket, például az elszegényedést, a környezetkárosodást, a globális felmelegedést most már tényleg meg kellene állítani. Azonban azt is hangsúlyozta, hogy a globalizációnak folytatódnia kell, csak emberbarátabbá, morálisabbá kell válnia. Azt, hogy ezt a két szempontot miként lehet egyszerre érvényesíteni, nem részletezte.

Már maga a felvetés is kissé disszonánsan hangzott ebben a közegben. Hiszen éppen a globális gazdaság azon szereplői előtt beszélt, akik a világgazdaságot olyanná formálták, amilyen. Erre hívta fel a figyelmet az Oxfam nemzetközi civil szervezet képviselője is, rámutatva arra, hogy bár már több éve téma a davosi rendezvényeken az elszegényedés, de nem sok minden történt. Sőt, a helyzet tovább romlott.

Legfrissebb számításaik szerint ugyanis jelenleg ott tart a világ, hogy a huszonhat leggazdagabb ember vagyona körülbelül annyi, mint a világ legszegényebb ötven százalékának összes vagyona. 2008 óta megduplázódott a milliárdosok száma, és 2018-ban a világ leggazdagabb egy százaléka a teljes megtermelt új érték 82 százalékát vihette haza.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatója, Christine Lagarde a globális gazdaság 2019. évi csökkenő növekedési ütemére hívta fel a figyelmet, amely azonban nagyon eltérő eredmények együtteseként alakul majd ki. Romlik az eurózóna, azon belül a német gazdaság növekedési esélye, de tovább erősödik, bár kissé lassuló tempóban, az ázsiai gazdaság. Az eurózóna 1,6 százalékos növekedésével szemben Ázsiában 6,3 százalékos növekedés várható. Ezen belül a kínai gazdaság 6,2, az indiai pedig 7,5 százalékkal bővülhet.

A lassulást az IMF szerint elsősorban a világkereskedelmi problémák, a magas adósságszint és a gyenge magánberuházási hajlam okozhatja. Mások arra hívták fel a figyelmet, hogy a növekedés önmagában nem pozitív jelenség. A növekedést csak akkor szabad támogatni, ha az nem jár a környezeti ártalmak fokozódásával és a társadalmi problémák, mint például a szegények és a gazdagok közötti különbség további növekedésével.

Ahogy az várható volt, fontos vitatémaként jelent meg a brexit. Bár Theresa May miniszterelnök nem vett részt a rendezvényen, pénzügyminisztere, Philip Hammond összefoglalta az aktuális helyzetet. Rámutatott arra, hogy a legjobb megoldás valamilyen kölcsönös megállapodás lenne, de mivel az EU egyelőre makacsul ragaszkodik ahhoz a tervezethez, amelyet a brit parlament elutasított, ezért a megoldás nem körvonalazódik. Figyelmeztetett azonban arra, hogy a brit a világ 5. legnagyobb és a 8. legversenyképesebb gazdasága, amely GDP-jéből növekvő összeget fordít kutatás-fejlesztésre. Ezért Nagy-Britanniának nincs miért félnie a világpiaci versenyben való részvételtől akkor sem, ha az a szabadkereskedelmi megállapodások alapján zajlik majd.

Angela Merkel beszélt a klímaváltozás problémáiról, a digitalizáció, robotizáció és a technológiák kínálta lehetőségekről, az automobilitásról és arról, hogy a britekkel meg kell egyezni. Az utolsó öt percben pedig megemlítette, hogy a jövőben helyben kellene leginkább segíteni a menekülni akarókat azért, hogy ne is induljanak el. Befejezésként azt hangsúlyozta, hogy mivel a problémák is nemzetköziek, ezért azokat nemzetközi összefogással, elsősorban az IMF és az ENSZ bevonásával kell megoldani.

Merkel beszéde közben a hallgatónak az lehetett az érzése, hogy nem egy jövőt vázoló, mozgósító beszédet hall, hanem sokkal inkább egy a politikából már kifelé tartó vezető összegző gondolatait. Az ENSZ főtitkára, António Guterres mintha egyeztetett volna Merkellel: ő is a multilateralizmusban látta minden probléma megoldásának legfőbb eszközét. De még azt is hozzátette, hogy persze vannak, akiknek más a véleménye: ők a nacionalisták és populisták. Soros György is előadást tartott, amelyben a demokráciára és a nyílt társadalomra legveszélyesebb vezetőnek a kínai elnököt nevezte meg.

Davosban nem kínáltak érdemi megoldást az éghajlatváltozás és a migráció megállítására, a szegényedés okozta társadalmi problémákra, és arra sem, hogy mit kellene tenni azért, hogy az üzleti világ profitorientáltsága mellett nagyobb szerepet kapjon egy etikusabb, társadalmilag felelősebb üzleti magatartás. Az ezzel kapcsolatos problémákat jól példázta a Renault/Nissan cég vezetője, Carlos Ghosn esete, akinek előadást kellett volna tartania Davosban, de helyette börtönbe kellett vonulnia jövedelmei eltitkolása és az adók meg nem fizetése miatt. Davos láthatóan kifáradt. És nemcsak amiatt, mert otthoni gondjai miatt Donald Trump, Theresa May és Emmanuel Macron nem volt ott a rendezvényen. Sokkal inkább azért, amint azt egy tizenhat éves svéd diáklány megfogalmazta: a világ nem várhatja a problémák megoldását azoktól, akik okozták.

Csath Magdolna

A szerző közgazdász, egyetemi tanár

magyaridok.hu
MTI Hírfelhasználó