Megnyílt a 26. FeHoVa kiállítás Budapesten
Ünnepélyesen megnyitotta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Kárpát-medence legnagyobb fegyver-, horgász- és vadászkiállítását, a 26. FeHoVát csütörtökön, a Hungexpo Budapesti Vásárközpontban.
Utoljára frissítve: 2019. február 7. 18:11
2019. február 7. 18:01
A miniszterelnök-helyettes szerint ahhoz, hogy a magyar vadászat, vadgazdálkodás és vadászati kultúra ismét régi fényében ragyogjon, és Magyarország vadászati nagyhatalommá válhasson, fontos lépéseket kellett tenni. Példaként említette a fegyvertörvény ésszerűsítését, az Országos Vadászkamara szerepének megszilárdítását, valamint egy több milliárd forintos vadgazdálkodási alap létrehozását.    
   
Nagy István agrárminiszter kiemelte, hogy a FeHoVa a Kárpát-medence vadászainak, horgászainak és természetkedvelőinek nagyszabású találkozója, amely alkalmat ad arra is, hogy az állami erdészeti társaságok társadalmi szerepvállalását minél szélesebb körben bemutassák, ami hozzájárul az erdész szakma presztízsének növeléséhez - tette hozzá.  
 
Ganczer Gábor, a Hungexpo vezérigazgatója a vadászok és horgászok éves seregszemléjének nevezte a FeHoVát, ahol idén is számos újdonsággal várják az érdeklődőket. Idén első alkalommal rendezik meg az I. FeHoVa nemzetközi nyílt preparátor versenyt.    
 
A vasárnapig tartó rendezvényre 17 országból 300 kiállító jelentkezett és több mint 50 ezer látogatót várnak.   
 
Semjén Zsolt beszédében elmondta, hogy a Vadászati Világkiállítás magyarországi megrendezése három pillérre épül, ezek közül kiemelkedik a Hungexpo felújítása, a megrendezéshez szükséges engedély a világkiállítás nemzetközi irodájától, a programokat pedig kormánybiztos fogja össze. A kiállítás magyarországi lebonyolításáért felelős projektcéget bejegyezték.  
  
Kovács Zoltán kormánybiztos hozzátette, hogy csaknem 50 milliárd forintot szán a kormány a Hungexpo teljes területének megújítására, amellyel megteremti az olyan nemzetközi és világszínvonalú rendezvények infrastrukturális és logisztikai feltételeit, mint a 2021-es Vadászati Világkiállítás és a 2020-as Eucharisztikus Kongresszus.  
 
Kovács Zoltán, nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár beszédet mond a FeHoVán Fotó: Váli Miklós  
 
Nagy István agrárminiszter köszöntő beszédében kiemelte, hogy az agrártárca minden eszközével támogatja a fenntartható vadászatot. Példaként említette, hogy olyan rendelkezéseket vezettek be, amelyek lehetővé teszik a tájegységi határok módosítását. Új szabályozásnak köszönhetően a jövőben eltölthető fegyverrel is folytatható társas vadászat, illetve a vadászvizsga megszerzésekor kötelező lőgyakorlat és vizsga alól kizárólag íjjal, ragadozó madárral vagy magyar agárral vadászók mentesülnek. Emellett szintén idén lépett hatályba az a rendelet is, amely biztosítja, hogy a magyar vadgazdálkodás fejlesztésére közvetlenül felhasználható bevételek működhessenek - sorolta.
 
Nagy István agrárminiszter beszédet mond a 26. Fegyver, Horgászat, Vadászat (FeHoVa) kiállítás megnyitóján a Hungexpo Budapesti Vásárközpontban 2019. február 7-én. MTI/Koszticsák Szilárd
 
A miniszter kitért arra is, hogy a tárca kiemelten támogatja az állami erdészeti társaságok természetvédelmi és közjóléti programjait, a társaságok a 2014-2018-as időszakban közel 5,9 milliárd forintot fordítottak új közjóléti objektumok létrehozására, valamint meglévő létesítmények megújítására és bővítésére. Jelenleg mintegy kétezer szabadon és díjmentesen látogatható erdészeti közjóléti létesítmény szolgálja országszerte a lakosságot.  
  
A megnyitón aláírták az "Egy a természettel" nemzetközi vadászati és természeti kiállítás (Vadászati Világkiállítás) együttműködési megállapodását¸ amelyet a tervek szerint 2021-ben rendez meg Magyarország. Emellett Nagy István agrárminiszter, Reviczky Gábor Kossuth- és Jászai Mari díjas színművészt a Magyar Erdők Nagykövetének nevezi ki.
 
Széchenyi Zsigmond Afrika-utazó és vadászíró relikviáiból rendezett bemutató a 26. Fegyver, Horgászat, Vadászat (FeHoVa) kiállításon a megnyitó napján a Hungexpo Budapesti Vásárközpontban 2019. február 7-én. MTI/Koszticsák Szilárd
 
 
Érdeklődők a 26. Fegyver, Horgászat, Vadászat (FeHoVa) kiállításon a megnyitó napján a Hungexpo Budapesti Vásárközpontban 2019. február 7-én. MTI/Koszticsák Szilárd
 
A vadkárfelmérési protokoll egyensúlyt teremthet a vadgazdálkodásban
 
Egyensúlyt teremthet a vadgazdálkodásban a vadkárfelmérési protokoll bevezetése, ezzel  jogszabályi keretek közé kerülhet az agrár- és a vadgazdálkodók közötti kapcsolat - mondta Bitay Márton, az Agrárminisztérium (AM) földügyekért felelős államtitkára egy szakmai konferencián, a 26. FeHoVa kiállításon, csütörtökön, a Hungexpo Budapesti Vásárközpontban.
 
Az államtitkár a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által rendezett, a vadgazdálkodás aktuális kérdéseiről szóló konferencián elmondta, hogy a vadgazdálkodás jól működik, harmónia tapasztalható az agrár- és a vadgazdálkodók között, vagy legalábbis a viszonyt korábban romboló konfliktusok enyhültek az elmúlt néhány évben elfogadott jogszabályoknak köszönhetően.
 
Bitay Márton bízik abban, hogy a vadkárfelmérési protokoll elkészítésével és jogszabályi hátterével megteremthető lesz annak a lehetősége, hogy a gazdák és a vadászatra jogosultak az esetlegesen felmerülő vitákat ne szétszóródó szakértői vélemények alapján tereljék jogi útra, hanem egy megfelelően szabályozott problémarendezési rendszerben.

Győrffy Balázs, a NAK elnöke ismertette, hogy az egységes vadkárfelmérési útmutató annak érdekében jön létre, hogy a mező- és erdőgazdálkodásban a vad által okozott károk mennyiségének, a károsodott terület nagyságának, valamint a károk pénzbeli értékének meghatározása országosan egységesebb módszerekkel történjen. Az útmutató a vadászati szervezetek, illetve a kapcsolódó szakterületek tudományos műhelyei által készül, az agrárkamara és a vadászkamara szakmai és finanszírozói közreműködése mellett - tette hozzá.  

A NAK elnöke szerint a feszültségek csökkentése, kezelése érdekében kiemelt jelentőséggel bír, hogy minden érintett fél a vadkár megelőzésére koncentráljon.
 
Ezen a téren csak együttműködéssel, folyamatos kapcsolattartással, egymás tájékoztatásával lehet eredményt elérni, amely az új vadászati törvény szerint kötelezettsége is mindkét félnek.  Ebben segítségükre lehet a falugazdász és a tájegységi fővadász hálózat. Úgy vélte, ha a vadkárt nem sikerült megelőzni, az a legfontosabb, hogy objektív, mindenki számára megnyugtató módon történjen meg a vadkár felmérése.

Jámbor László, az Országos Magyar Vadászkamara elnöke elmondta, hogy a testület az érdekképviseleti munka mellett jelentős szakmai kérdésekkel is foglalkozik, a vadgazdálkodási alap elindításával pedig forrás került a vadgazdálkodási ágazatba. A vadászkamara részt vett az afrikai sertéspestis kezelésével kapcsolatos ügyek rendezésében, mindezek mellett törekednek a környező országokkal a kétoldalú kapcsolat erősítésére is.
 
100 milliárd forinttal járul hozzá a horgászat a magyar GDP-hez
 
A horgászat mint rekreációs tevékenység a járulékos szolgáltatások igénybevételével együtt, összességében 100 milliárd forintos nagyságrenddel járul hozzá a bruttó hazai termék (GDP) összegéhez - mondta Nagy István agrárminiszter csütörtökön, a  VI. Nemzeti horgászsport gála és támogatói banketten, a Hungexpo Budapesti Vásárközpontban.
 
A miniszter kiemelte, 2016-tól lehetővé vált, hogy a vízterületek halgazdálkodási jogát kijelöléssel adják haszonbérbe a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) részére, azóta a több mint 162 ezer hektáros vízterületből 120 ezer hektár került a szövetséghez.

Nagy István elmondta, hogy a halgazdálkodási ágazatban bekövetkezett változtatások az eddigi tapasztalatok és visszajelzések alapján sikeresek. Néhány év alatt a nyilvántartott horgászlétszám több mint 100 ezres bővüléssel 500 ezer fölé emelkedett, amellyel a MOHOSZ tartósan Magyarország legnagyobb hálózatos felépítésű civil szervezetévé vált.

Rámutatott, hogy a MOHOSZ az agrártárca stratégiai partnere, közösen alakítják a természetes vízi halgazdálkodást keretbe foglaló szabályokat. Ez az együttműködés garancia minden horgász és horgászszervezet számára. E munkának köszönhetően valósult meg számos bürokráciacsökkentést eredményező egyszerűsítés, például az is, hogy 2019-től az állami horgászvizsga díjmentessé vált.

A tárcavezető felidézte, hogy a kormány 2018 elején hozott döntése és a jogszabályok alapján a horgászszervezeteket képviselő MOHOSZ-szal kötött közfeladat-ellátási szerződés értelmében a horgászat állami bevételének legfontosabb elemét, az állami horgászjegy és a fogási napló díját a szervezet kezeli. A jövőben ezzel a forrással a szövetség számos előremutató, a horgászok, a horgászszervezetek érdekeit, valamint a magyar horgászturizmus megerősítését szolgáló fejlesztést hajthat végre.

Nagy István kitért arra is, hogy a tárca kiemelt figyelmet fordít a vízi környezet megfelelő hasznosítására és védelmére. Támogatnak minden olyan kutatási-fejlesztési irányt, amely az akvakultúra és a halgazdálkodás előtt álló újabb kihívásokra összpontosít, ezzel is hozzájárulva a magyar halgazdálkodási ágazat még intenzívebb fejlődéséhez.

Szűcs Lajos, a szövetség elnöke elmondta, hogy a MOHOSZ-nak több mint 1100 horgászszervezet a tagja, és a szövetség által kezelt vízterületek száma meghaladja a 600-at, a halőri állomány pedig az ezret. Tavaly mintegy 490 ezer regisztrált horgász volt Magyarországon, a magyar horgászkártyára pedig eddig több mint 300 ezren regisztráltak.
    
MTI
  • Egy félrecsúszott Jeanne d’Arc
    Az már messziről is látszik, hogy ennek a témának két fontos vetülete van, kár, hogy erről az autentikus 168 óra megfeledkezett, vagy legalábbis összekevert.
  • Életben akar maradni – rasszista!
    A híres brit történész, Paul Johnson már 1983-ban megírta: „Ám a hetvenes évekre az ENSZ korrupt és demoralizált szervezet lett, és rosszul átgondolt beavatkozásaival inkább előmozdította, mint gátolta a kegyetlenséget.” (A modern kor, XX. Század Intézet, 2000.; 793. oldal)
  • Egy félrecsúszott Jeanne d’Arc
    Az már messziről is látszik, hogy ennek a témának két fontos vetülete van, kár, hogy erről az autentikus 168 óra megfeledkezett, vagy legalábbis összekevert.
  • Szellemi erőforrásaink kiaknázása
    Külföldi hungarológiai műhelyekre van szükség, hogy a még meglévő jóindulatú külföldi kutatóknak legyen hova fordulniuk, ha Magyarországról tudni akarnák az igazságot. Nem panaszkodni kell, hogy a külföldiek nem ismernek minket, hanem tenni is kellene ez ellen.
  • „Churchilli fordulat” előtt áll Boris Johnson
    A várakozásoknak megfelelően Boris Johnson volt brit külügyminisztert, London egykori polgármesterét választották a kormányzó brit Konzervatív Párt új vezetőjévé a távozó Theresa May miniszterelnök utódjaként.
MTI Hírfelhasználó