Amikor a baloldal még betiltotta volna a Jobbikot
Ujhelyi István és Vadai Ágnes feltűzte a sárga csillagot, Mesterházy „fasiszta vírusról” beszélt, a DK a Jobbik betiltását kezdeményezte, a Népszava és a Népszabadság címlapon nácizott Gyöngyösi Márton parlamenti zsidózása miatt. Ma már a baloldal összefogna a Jobbikkal. Múltidézés és részletek a cikkben.
2019. február 7. 23:33

„Pont itt lenne az ideje egy ilyen konfliktus kapcsán annak, hogy felmérjük azt: az itt élő és különösen a magyar Országgyűlésben és a magyar kormányban hány olyan zsidó származású ember van, aki nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarország számára” – 2012 novemberében ezzel a mondattal tette magát egy csapásra világhírűvé a Jobbik elnökhelyettese, az Európai Parlamentbe készülő Gyöngyösi Márton.

A Mandiner azokban a napokban kommentálta is a történteket (Rajcsányi Gellért: Tovább pampog a zsidózó csürhe; 2012. november 30.); de persze vannak olyanok is a mai magyar közéletben, akik ma már kicsit máshogy gondolkodnak a Jobbikról.

Mivel 2019-ben a magyar baloldal már többször is letette a garast a Jobbikkal való összefogás mellett (Kunhalmi Ágnes itt és itt, Karácsony Gergely itt, Gréczy Zsolt itt, Bősz Anett itt), időszerű felidézni, mit reagált a balliberális politikai elit Gyöngyösi ominózus, zsidók listázásával kapcsolatos kijelentéseire a mitikus múlt ködébe veszni látszó 2012-es évben.

Ujhelyi István sárga csillaggal tiltakozott Gyöngyösi Márton zsidók listázására vonatkozó javaslata miatt.

Az országgyűlés volt MSZP-s alelnöke, Ujhelyi István rögtön a Gyöngyösi-botrány másnapján sárga csillaggal tiltakozott a jobbikos politikus kijelentései miatt. „Én tudtommal nem vagyok zsidó származású, de ha a Jobbik felkutatja, hogy vannak ilyen felmenőim, akkor büszke leszek rá” jelentette ki, majd sárga csillagot tűzött a mellére a jelenleg európai parlamenti képviselőként dolgozó szocialista politikus.

A Demokratikus Koalíció politikusai, Vadai Ágnes és Varju László is feltűzte a sárga csillagot Gyöngyösi kijelentései miatt. Fotó: MTI

„Parlamenti dísznácik”

Gyöngyösi felszólalását követően az MSZP és a DK a párt betiltását kezdte el követelni. Az MSZP felszólította a Fidesz-frakciót a Jobbik tevékenységének fölszámolásátlehetővé tevő jogszabályi feltételek megteremtésére. Török Zsolt, az MSZP szóvivője pedig azt üzente az akkor még jobbikos Novák Elődnek, hogy jobban tenné, „ha kézen fogná Gyöngyösi Mártont és a többi parlamenti dísznácit, és együtt húznának el”.

A szocialisták nevében Mesterházy Attila pártelnök-frakcióvezető és Steiner Pál képviselő akkor úgy fogalmazott:„megbocsáthatatlan szavak hangzottak el a parlamentben”. ​

A Demokratikus Koalíció azt követelte Polt Péter legfőbb ügyésztől, hogy kezdeményezze a Jobbik betiltását, a többi parlamenti erőt pedig arra szólította fel, hogy zárják „politikai karanténba” a pártot – ezt Molnár Csaba, a DK alelnöke közölte akkor a nyilvánossággal.

„Fasiszta vírus”, hatalmas tüntetés

„Nem kérünk a dísznácikból” címlappal jelent meg a Népszava 2012. november 30-i száma.

Gyöngyösi Márton felszólalása nem csak a politikai pártokat késztette reakcióra, de a magyar médiát is. A baloldali Népszava és a Népszabadság címlapokon, terjedelmes cikkekben számolt be a jobbikos politikus parlamenti beszédének visszhangjáról, valamint a beszéd kapcsán készülődő tüntetésről.

A 2012. december 2-án tartott tüntetésen Mesterházy Attila akkori MSZP-elnök, valamint Bajnai Gordon volt kormányfő mellett Rogán Antal, a Fidesz akkori frakcióvezetője is felszólalt. A demonstráción mindhárom politikus határozottan elítélte a Gyöngyösi Márton által elmondottakat. Érdemes Mesterházy Attila, valamint Bajnai Gordon akkori mondatait is felidézni.

Mesterházy a tüntetésen arról beszélt, hogy „a fasizmus egy vírus. És a Jobbik a vírusgazda”.

Bajnai felszólalásában azt mondta: „a nácikkal szemben mindenkivel össze kell fogni, de még a hatalomért sem szabad összefogni a nácikkal”.

A tüntetésről a sajtó is beszámolt. A Népszava a tüntetést követően a „fasiszta vírus” kifejezést használta a címlapján, de leközölték Bárándy Péter volt igazságügyi miniszter jogi véleményét is, miszerint „ha egy párt nem tudja meggátolni tagjai ennyire anidemokratikus és borzasztó megnyilvánulásait – mindegy, hogy azok az Országgyűlésben vagy annak falain kívül hangzanak el –, akkor nem feloszlatható, hanem feloszlatandó”.

Sokatmondó címlappal jelent meg a Népszava 2012. december 3-án, hétfőn. Előző nap több ezres tüntetést tartottak Budapesten a Jobbik ellen.

A Népszava 2012. december 3-i számának heti kérdése.

A Népszabadság is címlapon hozta a december 2-i tüntetést, sőt a vezércikkük is e témában született. A lap szerint „több tízezer ember vett részt a nácizmus elleni tüntetésen vasárnap a Kossuth téren”.

A Népszabadság 2012. december 2-i lapszáma címlapon számolt be a „náciveszély” elleni tüntetésről.

„Fasiszta vírus”, „dísznácik” – amikor a baloldal még betiltotta volna a Jobbikot

mandiner.hu
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
  • Soros György és a Facebook emberei kopogtatnak a leggyakraban az Európai Bizottságnál
    Nagyon erős amerikai dominancia látható, hiszen a Facebook, a Google és a Microsoft járt leggyakrabban az Európai Bizottság tagjainál. Feltűnik azonban az Amnesty International, illetve Soros György brüsszeli szervezete, az Open Society European Institute is a törzslátogatók között.
  • Szigorúan ellenőrzött slágerrock 1.
    Nem mondható, hogy a könnyűzene mindig forrongó és érdekességeket szolgáltató világát ne figyelte volna árgus szemekkel a Kádár-rendszer, amire jó példa, hogy Lendvai Ildikó a KISZ KB Kulturális Osztályának helyettes vezetőjeként 1980-ban több tucat oldalon keresztül tájékoztatta Pozsgay Imre kulturális minisztert – aki a rendszerváltozás során kulcsfontosságú szerepet vitt az állampárt részéről annak lebontásában – az ifjúság szórakozásának néhány időszerű kérdéséről.
  • A Brexit utáni Európai Unió olyan, mint egy buli, ahol megitták az összes italt és a lányok is hazamentek
    Máthé Áron történésszel, szociológussal, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnökhelyettesével beszélgettünk a Közép-Európa számára vetített hamis ábrándokról, a magyar–német viszony múltjáról és jövőjéről, a nagyhatalmi érdekérvényesítésről a nemzeti érdekkel szemben és az Egyesült Királyság unión kívüli jövőjéről.
MTI Hírfelhasználó