Gibraltár státusa fokozza a feszültséget
Örömünnepként élték meg a spanyolok, hogy egy uniós dokumentum „brit gyarmatnak” nevezte Gibraltárt. A madridi sajtó szerint a félsziget státusa évszázadok óta nem volt ilyen vitatott, bár a britek erről másképp vélekednek. Jelentős bosszúságot okozott a londoni vezetésnek, hogy a brit kiválásról való tárgyalások során a spanyol vezetés újabb lehetőséget látott arra, hogy az Ibériai-félszigeten fekvő brit terület státusát megkérdőjelezze.
2019. február 10. 11:59

Az EU és a britek tárgyalásai során egy olyan lábjegyzet is bekerült a kilépést előkészítő dokumentumba, amelyik így fogalmaz: „Gibraltár a brit korona egy gyarmata. Ellentét áll fenn Spanyolország és az Egyesült Királyság között Gibraltár szuverenitását illetően. A terület státusa kapcsán megoldást kell találni, tekintetbe véve az ENSZ-közgyűlés vonatkozó megoldásait és döntéseit.”

Az eredeti dokumentum egyébként még vitatottabb módon fogalmazott, amely miatt kisebb vita alakult ki a britek és spanyolok között egy héttel ezelőtt, fogalmaztak uniós források. A szöveg korábban Gibraltár dekolonizációjáról szólt. Tim Barrow, az Egyesült Királyság uniós nagykövete hangsúlyozta, hogy Madrid megfogalmazása elfogadhatatlan. – Gibraltár nem egy gyarmat, nem megfelelő így leírni. Gibraltár teljes jogú tagja az Egyesült Királyságnak – tette hozzá. A nevük elhallgatását kérő uniós tisztségviselők szerint a vita során Franciaország – amelynek szintén vannak tengerentúli területei – a britek mellett foglalt állást, a spanyol igényeket elfogadhatatlannak nevezve.

A spanyol megfogalmazás nem áll távol az igazságtól, hiszen Gibraltárt az 1713-as utrechti békével szerezték meg a britek, és több mint 260 évig brit koronagyarmat volt. A státusa jogilag 1981-ben változott meg brit tengerentúli területre, és a félsziget alkotmányából 2006-ban került ki a gyarmat szó. Tény az is, hogy 1980-ig a gibraltári lakosok útlevelén az állt: Gibraltár gyarmat.

A britek azzal érveltek, hogy a legutóbbi, 2002-es önmeghatározásról szóló népszavazás is azt erősítette meg, hogy a helyi lakosok britek kívánnak maradni. A gibraltári lakosság a 2016-os brexitszavazás során úgy döntött, hogy az EU tagja maradna, azonban a jelenlegi helyzet alapján március 29-cel távozni fog a közösségből.

Madrid egyébként leszögezte, hogy amennyiben a kemény brexit, azaz a megállapodás nélküli kilépés következik be, vízummentességet biztosít a gibraltári lakosoknak. Ezt egy egyszerű törvénnyel teszi lehetővé, ami kiemelten fontos a régió szempontjából. Mert nemcsak Gibraltárnak fontosak a spanyol munkavállalók, hanem az andalúziai lakosoknak is munkát biztosít a félsziget. A spanyol–gibraltári határon naponta több mint 12 ezer munkavállaló ingázik.

Elemzők szerint bár az uniós dokumentum nem jelent azonnali változást, mégis egy biztosítéka a spanyolok hosszú ideje tartó igényének Gibraltárra. Ám vannak, akik úgy vélik, a szavazatszerzés reményében a mindenkori spanyol kormány meggyengülése esetén mindig bedobja a félsziget kérdését a köztudatba. – Csak azon csodálkozom, hogy az uniós tisztségviselők is beleestek ebbe a hibába. A Szikla nem gyarmat – emelte ki Daniel Dalton brit európai parlamenti képviselő.

A spanyol kormánynál valóban rezeg a léc: a szocialista miniszterelnök jövő héten próbálja elfogadtatni a 2019-es költségvetést, miközben nincs megfelelő támogatottsága a parlamentben. Az elfogadáshoz a katalán szeparatisták szavazataira is szüksége van, akik pedig a saját pecsenyéjüket sütögetve feltételekkel álltak elő.

Gibraltár 1779 júliusában (Kép: warontherocks.com)

A gibraltári szikla esti fényben (Fotó: AARP Travel)

magyarnemzet.hu
MTI Hírfelhasználó