A Nyugat-Balkán európai integrációjának felgyorsítása gazdasági és biztonsági érdek
Magyarország és az EU soros elnökségét ellátó Románia is támogatja a Nyugat-Balkán európai integrációjának felgyorsítását, mert ez az EU gazdasági és biztonsági érdeke is – hangoztatta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a román Digi 24 hírtelevíziónak adott interjújában, amelynek átiratát vasárnap tették közzé a tévé honlapján.
2019. február 10. 16:28

Szijjártó Pétert az EU külügyminisztereinek múlt heti bukaresti informális találkozója alkalmából hívták meg a tévé Diplomata útlevél című műsorába.

A tárcavezető kifejtette: ha csak a román uniós elnökségen múlna, nagy reményeket fűzne az EU nyugat-balkáni bővítésének felgyorsításához, de a nyugat-európai országok többsége inkább az Európai Bizottság (EB) elnökének álláspontját osztja, aki szerint a következő öt évben nem lesz bővítés. A közép-európai országok viszont saját tapasztalatukból tudják, milyen sokat segített a köztük lévő feszültségek oldásában a NATO- és EU-integráció, és ezért gyorsítanák fel Szerbia és Montenegró csatalakozási tárgyalásait is.

„Szerbia kulcsfontosságú a Balkán stabilitása szempontjából. Ha évi egy-két fejezetet nyitunk meg, az minden, csak nem bátorítás. Holott bátorítanunk kellene ezeket az országokat, jelezni számukra, hogy érdemes energiáikat a csatlakozásra összpontosítaniuk, mert másként az Európa-ellenességet erősítjük, amit mindannyian el akarunk kerülni” – érvelt Szijjártó Péter.

A jogállamiság megsértése címén Magyarország és Románia ellen indított eljárásokról szóló kérdésre válaszolva úgy értékelte: akkor lehet majd ilyesmiről értelmes, indulatoktól mentes vitát folytatni, és nem „elbeszélni egymás mellett”, ha az Európai Bizottság (EB) – rendeltetésének megfelelően – ismét technikai jellegű testületként, a „szerződések őreként” fog működni, letéve arról, hogy politikai szervezetként lépjen fel.

Rámutatott: jelenleg az a Frans Timmermans fogalmaz meg politikai támadásokat az EB nevében Magyarország ellen, aki a bevándorláspárti európai szocialisták csúcsjelöltje és az európai parlamenti választási kampány egyik főszereplője.

„Tényleg elhiszi azt valaki, hogy amennyiben egy kormány nyolc éven keresztül valóban megsérti a jogállamiságot, akkor azt harmadszor is nagy többséggel újraválasztják, ahogy minket tavaly áprilisban? Ezekkel a támadásokkal a magyar választókat sértik meg, mert azt üzenik, hogy az európai intézmények nem tartják elég érettnek a választókat arra, hogy megítéljék saját országuk történéseit, és dönteni tudjanak saját jövőjükről” – mondta Szijjártó Péter.

Úgy értékelte: a támadások valójában Magyarország határozott bevándorlásellenes politikáját veszik célba. Ma nem a Kelet és Nyugat között húzódik a legélesebb ellentét Európában, hanem a migráció megítélésében, ezért a kontinens jövőjét is az fogja meghatározni, hogy a bevándorlást támogató, vagy elutasító erők lesznek-e többségben a közelgő EP-választásokon.

„Az előttünk álló valódi kérdésekre – a migrációra, a terrorizmustól való félelemre, a Brexitre, Európa energiaellátására – kell majd választ adnia a következő Európai Parlamentnek, amelynek összetétele lényesen különbözni fog a jelenlegitől” – összegzett a külgazdasági és külügyminiszter.

MTI
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
  • Identitásunk finomítása végett fontosak a múlt részletei
    Történelmi múltunk aprólékos és szisztematikus feldolgozása nélkül "nem tudhatjuk, kik is vagyunk valójában és merre tartunk az egyre inkább elszemélytelenedő világunkban" - mondta az Alkotmánybíróság elnöke Juhász Imre alkotmánybíró Fiume - egy középkori város és kikötő a hatalmi érdekek metszéspontjában című könyvének bemutatóján kedden Budapesten.
  • Gulyás Gergely: manapság lázadás normálisnak lenni
    Manapság lázadás konzervatívnak, normálisnak lenni - hangoztatta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kultúrharc a XXI. században című konferencián, Budapesten kedden.
  • A hitelcsomag nem vezethet birodalomalapításhoz
    A hitel kizárólag az EU bajba jutott gazdaságainak stabilizálását és az egész gazdasági közösség versenyképesebbé tételének megalapozását, "nem pedig a IV. Német-Római Szent Birodalom létrehozatalának előmozdítását szolgálja".
MTI Hírfelhasználó