A Nyugat-Balkán európai integrációjának felgyorsítása gazdasági és biztonsági érdek
Magyarország és az EU soros elnökségét ellátó Románia is támogatja a Nyugat-Balkán európai integrációjának felgyorsítását, mert ez az EU gazdasági és biztonsági érdeke is – hangoztatta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a román Digi 24 hírtelevíziónak adott interjújában, amelynek átiratát vasárnap tették közzé a tévé honlapján.
2019. február 10. 16:28

Szijjártó Pétert az EU külügyminisztereinek múlt heti bukaresti informális találkozója alkalmából hívták meg a tévé Diplomata útlevél című műsorába.

A tárcavezető kifejtette: ha csak a román uniós elnökségen múlna, nagy reményeket fűzne az EU nyugat-balkáni bővítésének felgyorsításához, de a nyugat-európai országok többsége inkább az Európai Bizottság (EB) elnökének álláspontját osztja, aki szerint a következő öt évben nem lesz bővítés. A közép-európai országok viszont saját tapasztalatukból tudják, milyen sokat segített a köztük lévő feszültségek oldásában a NATO- és EU-integráció, és ezért gyorsítanák fel Szerbia és Montenegró csatalakozási tárgyalásait is.

„Szerbia kulcsfontosságú a Balkán stabilitása szempontjából. Ha évi egy-két fejezetet nyitunk meg, az minden, csak nem bátorítás. Holott bátorítanunk kellene ezeket az országokat, jelezni számukra, hogy érdemes energiáikat a csatlakozásra összpontosítaniuk, mert másként az Európa-ellenességet erősítjük, amit mindannyian el akarunk kerülni” – érvelt Szijjártó Péter.

A jogállamiság megsértése címén Magyarország és Románia ellen indított eljárásokról szóló kérdésre válaszolva úgy értékelte: akkor lehet majd ilyesmiről értelmes, indulatoktól mentes vitát folytatni, és nem „elbeszélni egymás mellett”, ha az Európai Bizottság (EB) – rendeltetésének megfelelően – ismét technikai jellegű testületként, a „szerződések őreként” fog működni, letéve arról, hogy politikai szervezetként lépjen fel.

Rámutatott: jelenleg az a Frans Timmermans fogalmaz meg politikai támadásokat az EB nevében Magyarország ellen, aki a bevándorláspárti európai szocialisták csúcsjelöltje és az európai parlamenti választási kampány egyik főszereplője.

„Tényleg elhiszi azt valaki, hogy amennyiben egy kormány nyolc éven keresztül valóban megsérti a jogállamiságot, akkor azt harmadszor is nagy többséggel újraválasztják, ahogy minket tavaly áprilisban? Ezekkel a támadásokkal a magyar választókat sértik meg, mert azt üzenik, hogy az európai intézmények nem tartják elég érettnek a választókat arra, hogy megítéljék saját országuk történéseit, és dönteni tudjanak saját jövőjükről” – mondta Szijjártó Péter.

Úgy értékelte: a támadások valójában Magyarország határozott bevándorlásellenes politikáját veszik célba. Ma nem a Kelet és Nyugat között húzódik a legélesebb ellentét Európában, hanem a migráció megítélésében, ezért a kontinens jövőjét is az fogja meghatározni, hogy a bevándorlást támogató, vagy elutasító erők lesznek-e többségben a közelgő EP-választásokon.

„Az előttünk álló valódi kérdésekre – a migrációra, a terrorizmustól való félelemre, a Brexitre, Európa energiaellátására – kell majd választ adnia a következő Európai Parlamentnek, amelynek összetétele lényesen különbözni fog a jelenlegitől” – összegzett a külgazdasági és külügyminiszter.

MTI
  • Brüsszel a magyar határvédelemre nem, de a Soros-szervezeteknek ad pénzt
    Brüsszel másfél éve tett ígéretével ellentétben még mindig nem adott egyetlen fillért sem a magyar határvédelemre, miközben a bevándorlást támogató „Soros-szervezeteket” bőkezűen támogatja – mondta a kormányszóvivő szombaton, Budapesten sajtótájékoztatón.
  • A várnegyed sorsa minden magyar ügye
    Teljes magasságáig visszaépül az egykori Honvéd Főparancsokság. Újjáépül a kommunisták által lerombolt egykori Külügyminisztérium és József főherceg palotája. Átadják a Lovardát, a Főőrség épületét, valamint a Stöckl-lépcsőt. Megújulnak a várba vezető utak, sétányok, lépcsők, és óriásliftek is épülnek. Fodor Gergely várkapitánnyal, a Várnegyed területén megvalósuló kormányzati beruházásokért felelős kormánybiztossal beszélgettünk.
  • Két civilizációt formálnának eggyé
    Az európai–muszlim közeledés terve már a hetvenes években megfogalmazódott
MTI Hírfelhasználó