Pompeo nem véletlenül kezdte Budapesten európai körútját
Mike Pompeo budapesti látogatása során Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel történő megbeszélése után Orbán Viktor miniszterelnökkel is tárgyalt. A magyar kormányfő hivatalában, a Karmelita kolostorban fogadta az amerikai külügyminisztert.
2019. február 11. 22:28

Előzőleg Benkő Tibor honvédelmi miniszterrel is találkozott Pompeo, aki korábban Szijjártó Péterrel tartott közös sajtótájékoztatóján kifejtette: az Egyesült Államok a kapcsolatok elmélyítésére törekszik Magyarországgal. Az amerikai diplomácia vezetője üdvözölte a védelmi együttműködési megállapodás szövegének véglegesítését, és azt is, hogy Magyarország harci eszközöket szerez be országától.

Kezdhette volna máshol is a körutat

Bár Pompeo többféle útvonalat választhatott volna körútjához, az amerikai külügyminiszter mégis Budapestre repült elsőként, ami jelzésértékű Budapest és Washington együttműködésének szorosabbra fűzése szempontjából – mutatott rá ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász a műsorban.

Több bilaterális, azaz kétoldalú szerződés szempontjából jelentős kérdést tárgyaltak meg a felek, és fontos, hogy a külügyminiszter által felvázolt három pillér – a gazdasági, a hadászati és a politikai – közül a politikai is megerősödött, hiszen a demokrata kormányok alatt meglehetősen hűvös volt a két ország kapcsolata – fogalmazott.

Korábban már George Bush látogatása is megmutatta, hogy az Egyesült Államoknak van affinitása a térség iránt, és többek között pont Mike Pompeo is Barack Obama szemére vetette, hogy elhanyagolta a közép-európai régiót, és ez a hibás politika vezetett Pompeo mai kinyilatkozásához, hogy Putyin nem verhet éket az Egyesült Államok és szövetségesei közé – mondta.

Orbán Viktor miniszterelnök (j2) fogadja Mike Pompeo amerikai külügyminisztert (b3) hivatalában, a Karmelita kolostorban 2019. február 11-én. A kormányfő mellett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j3), Szabó László, Magyarország washingtoni nagykövete (j4) és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter (j). MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

Trump stratégiát váltott

Obama külpolitikai stratégiájának jelentős része volt a visszavonulás, ami leglátványosabban a Közel-Kelettel kapcsolatban valósult meg, Kelet-Európában pedig elég rossz volt az Obama-adminisztráció antréja, hiszen pont Lengyelország szovjet megszállásának évfordulóján mondta fel a Bush-kormányzat által között rakétavédelmi egyezményt – mondta Magyarics Tamás Amerika-szakértő, egyetemi tanár.

Emlékeztetett: az Obama-adminisztráció Moszkva szükségtelen ingerlésével vádolta a Bush-kormányzatot, és megegyezésre törekedett Oroszországgal. 2014 környékén, az ukrajnai konfliktus kirobbanásakor mindez éles fordulatot vett.

Magyarország az USA szövetségese, a Kárpát-medencében mások a viszonyok és a lehetőségek is, így a két félnek a kapcsok megtalálására kell törekednie, nem pedig az elválasztásra. A demokrata adminisztráció a sokszor egyoldalú és kioktató hangnemű párbeszédet erőltette, ezen pedig Trump változtatott – fogalmazott.

Tiszta víz a pohárban

A közelmúltban többször is járt a közép-európai térségben magas rangú kínai vezető, és Kína külpolitikai szakértők szerint folyamatosan az hangsúlyozza, hogy az uniós nemzetállamokkal a kétoldalú megállapodásokat kell erőltetnie – mondta Lomnici, majd hozzátette: Kína megpróbálhatja kihasználni, hogy az unión belül törésvonalak vannak, amik lehetővé teszik számára a külön alkuk megkötését.

A botrányba keveredett kínai cégről (a telefongyártó Huawei – a szerk. megj.) azt mondta az alkotmányjogász: elképzelhető, hogy a munkatársai hírszerzési tevékenységet is folytattak az Egyesült Államokban és Kanadában is, így nemzetbiztonsági kockázatot jelentettek.

Lomnici emlékeztetett: Szijjártó elmondta a sajtótájékoztatón, hogy nem a régiónkat kell a botrány miatt kritizálni, és a két vezető találkozójának a „tiszta víz a pohárban” lehet a szimbóluma, hiszen olyan kérdések is előkerültek, amelyeket csak a valósággal kellett ütköztetni.

Fontos volt, hogy Magyarország is elmondhatta a szempontjait – tette hozzá.

Az amerikai befolyás segítheti az energetikai függetlenség megvalósítását

Arra a kérdésre, hogy milyen alternatívát adhat az Egyesült Államok például az orosz gázzal szemben, Magyarics elmondta: Magyarország többször is kinyilvánította, hogy érdekelt az energetikai diverzifikációban, és elsősorban Horvátországon és Románián múlik, hogy érkezhetnek-e másik irányból is energiahordozók az országba.

Tiszta víz került a pohárba (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

Szijjártó Péter már korábban is arra kérte Pompeót, hogy Amerika gyakoroljon nyomást az Exxon Mobilra, és gyorsítsa fel a romániai gázkitermelést – mondta Magyarics.

A német-orosz kapcsolatról azt közölte: az uniónak nem érdeke, hogy egyetlen vállalat termelje ki a gázt, működtesse a vezetékeket és a disztribúciót, továbbá Magyarország is a versenyhelyzet kialakítása mellett áll, hiszen mind gazdasági, mind energiabiztonsági szempontból fontos lenne, hogy ne csak Oroszország felől érkezhessen földgáz.

A paksi beruházás ugyan orosz fővállalkozás, de amerikai és német cégek is részt vesznek a projektben, azaz a magyar kormány itt is igyekezett csökkenteni a kiszolgáltatottságát egyetlen ország felé – jegyezte meg.

Ezer magyar katona szolgál együtt az amerikai haderőkkel

Lomnici a védelmi együttműködéssel kapcsolatban ismertette: Magyarország Afganisztánban NATO-misszióban és az Atlanti Elhatározás nevű műveletben is együttműködik a NATO kötelékein belül az Egyesült Államokkal, valamint – a külügyminiszter is utalt rá – kétszáz magyar katona áll helyt Irakban is. Összesen mintegy ezerre tehető az amerikaiakkal együtt szolgáló magyarok száma.

Az együttműködést azért tartja fontosnak a szakértő, mert a három fő pillér közül a gazdasági együttműködés „rendben van”, a katonai is jó, a politikai viszont „aránytalanul mostoha és hideg volt” a másik kettőhöz képest.

Mike Pence alelnöknél „hívószó” a keresztények védelme, és tavaly Magyar Levente államtitkár megállapodott amerikai kollégáival a Hungary Helps Programmal kapcsolatban, azaz elmondható, hogy a keresztényüldözés elleni fellépés mindkét országban ugyanolyan fontos – fogalmazott.

Amerika jelentős összeggel, több tízmillió dollárral támogatja a kecskeméti repülőtér modernizálását, ami szintén fontos lépés a két ország közös védelmi politikájában – jegyezte meg Magyarics Tamás.

Szijjártó: javulnak a magyar-amerikai politikai kapcsolatok

Elkezdték újraépíteni a magyar-amerikai kapcsolatrendszer harmadik pillérét, a politikai kapcsolatokat - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten, miután amerikai kollégájával egyeztetett.

A tárcavezető a Mike Pompeóval tartott közös sajtótájékoztatón kiemelte: a korábbi években is létezett a kétoldalú kapcsolatrendszer gazdasági és védelmi pillére, de a republikánus adminisztráció hivatalba lépése óta gyors javulásnak, újraépülésnek indultak a politikai kapcsolatok is, ezt mutatja az amerikai külügyminiszter mostani látogatása is.

Kifejtette: mindez annak köszönhető, hogy a magyar kormány és a Trump-adminisztráció több általános politikai és nemzetközi kérdésben azonos vagy hasonló megközelítést képvisel. Így mindketten hazafias politikát folytatnak, ahol a nemzeti érdek az első, és azt gondolják, hogy az állam egyik alapvető kötelessége a saját polgárai biztonságának garantálása. Ezért működtek együtt az ENSZ globális migrációs csomagja elleni küzdelemben - emlékeztetett. Hozzátette: emellett mindketten meg akarják védeni a keresztény örökséget és a keresztény közösségeket világszerte, továbbá a nemzetközi szervezetekben fellépnek, hogy tisztességes megközelítést alkalmazzanak Izraellel szemben.

 

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter (b) és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a tárgyalásukat követően tartott sajtótájékoztatón a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2019. február 11-én. MTI/Szigetváry Zsolt

A külügyminiszter kitért arra: Magyarország a külpolitikáját mindig a kölcsönös tiszteletre alapozta, és elvi kérdésnek tekintette, hogy megvétózzon minden európai döntést, amely az Egyesült Államok szuverén külpolitikai döntéseit bírálja. "A külpolitikánk lehetővé teszi, hogy őszinték legyünk" - mondta, hozzátéve, ezért megvitathattak olyan témákat is, mint az Oroszországhoz fűződő viszony, a kínai gazdasági térnyerés és a magyar-ukrán kapcsolatok.

Szijjártó Péter hangsúlyozta: Magyarországnak fontos a 150 ezer Kárpátalján élő magyar sorsa, ezért nem tud geopolitikai kérdésként tekinteni az ukrán helyzetre.
Azt is mondta: Magyarország részesedése az EU és Kína közötti kereskedelmi forgalomból 1,2 százalék, és képmutatás Magyarországot azért bírálni, hogy szoros kapcsolatokat ápol Oroszországgal, miközben "üzletek köttetnek" Nyugat-Európa és Oroszország között.

A két ország védelmi együttműködési kereteit rögzítő megállapodásról elmondta: 1997-ben kötötték, azóta megváltoztak a biztonsági kihívások, ezért modernizálni kell az egyezményt. A tárgyalásokat lezárták és a megállapodás szövegét a jövő héten az Országgyűlés honvédelmi bizottsága elé terjesztik - jelentette be.

A tárcavezető hangoztatta: Magyarország megbízható védelmi és katonai szövetséges. Fontos tárgyalásokat folytatnak beszerzésekről is, és nemsokára a honvédelmi bizottsághoz fordulnak azzal is, hogy előrehaladott tárgyalások folynak a közepes hatótávolságú légvédelmi rendszerről - közölte.

Szijjártó Péter kitért arra: amerikai kollégája segítségét kérte, hogy az ExxonMobil mielőbb hozzon döntést, és kezdjék meg a kitermelést a romániai gázmezőkről, mert ezzel Magyarország előreléphet a gázbeszerzés diverzifikálásában.

Megjegyezte: az Egyesült Államok a második legnagyobb beruházó Magyarországon, 1700 amerikai vállalat 105 ezer magyarnak ad munkát.

Kérdésre kijelentette: Magyarország együttműködése Kínával vagy Oroszországgal nem befolyásolja azt, hogy az ország megbízható szövetséges a NATO-ban. Az Oroszországhoz fűződő viszony miatt Magyarországot érő kritikákkal kapcsolatban kiemelte: nem magyar vagy közép-európai energiacégek építenek gázvezetéket a Gazprommal.

Közölte: Közép-Európa egyoldalúan függő helyzetben van Oroszországtól az energiabeszerzés tekintetében, pedig "mi mindent megtettünk, minden beruházást végrehajtottunk", hogy más forrásból is tudjunk gázt vásárolni.

Szijjártó Péter véleménye szerint a szövetségeseken múlik, hogy sikerül-e a diverzifikáció, de Nyugat-Európának ma nem érdeke, hogy Közép-Európának ez sikerüljön, különben nem építene új gázbeszerzési útvonalat Oroszország és Németország között. Ezzel Nyugat-Európa energiabiztonsága javulni fog, "mi meg várunk, hogy a szövetségeseink olyan döntéseket hozzanak, hogy mi is tudjunk más útvonalon" gázt venni - magyarázta a külügyminiszter.

Pompeo: az Egyesült Államok a kapcsolatok elmélyítésére törekszik Magyarországgal

Elfogadhatatlannak ítéli az Egyesült Államok külügyminisztere, hogy országa eddig távol tartotta magát Közép-Európától, az így keletkezett űrt ugyanis a versenytársak betöltik. Mike Pompeo hétfőn Budapesten, miután Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel tárgyalt, kijelentette: az Egyesült Államok a kapcsolatok elmélyítésére törekszik Magyarországgal.

Az amerikai diplomácia vezetője a Szijjártó Péterrel közösen tartott sajtótájékoztatón üdvözölte a védelmi együttműködési megállapodás szövegének véglegesítését, és azt is, hogy Magyarország harci eszközöket szerez be országától.

Az ukrajnai helyzetről szólva úgy fogalmazott: nem engedhetjük meg, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök "éket verjen barátaink és a NATO közé". Mike Pompeo bírálta Kínát is, mondván, Kína hídfőállást próbál létrehozni Európában.

A "kézfogás" Kínával komoly gazdasági és politikai függőséget okoz - tette hozzá.

Kijelentette azt is, hogy Oroszország és Kína nem osztják a szabad országok törekvéseit.

Az amerikai külügyminiszter egy magyar középiskolásoknak szóló ösztöndíjprogramot is bejelentett, de a korrupció elleni harc támogatásáról is szólt.

Hozzátette: szeretnék megerősíteni a rendészeti együttműködést. Mike Pompeo mentor- és tréningprogramok létrehozásának szándékáról is szólt.

A külügyminiszter a magyar gázbeszerzés diverzifikálását érintő kérdésre azt mondta: az nemzetbiztonsági kérdés.
Minden európai ország célja az alternatív energiaforrások biztosítása - közölte.

Civil szervezetek képviselőivel találkozott az amerikai külügyminiszter

Civil szervezetek képviselőivel találkozott Mike Pompeo amerikai külügyminiszter hétfőn Budapesten - közölte a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) az MTI-vel.

"A találkozóval kiemelt figyelmet kaptak a jogállamisággal kapcsolatos aggályok és a civilek helyzete" - olvasható a közleményben.

Tudatták: Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke többek között a hatalommegosztás és a független igazságszolgáltatás csorbításáról, a jogállamiságot gyengítő kormányzati intézkedésekről és azokról az elmúlt években elfogadott törvényekről beszélt, amelyek gyengítik a magyar demokrácia szilárdságát.

Kapronczay Stefánia, a TASZ ügyvezető igazgatója a független és sokszínű sajtó demokratikus fontosságáról beszélt, míg Léderer Sándor, a K-Monitor igazgatója a korrupció helyzetéről számolt be a találkozón.

A civil szervezetek szerint a találkozó létrejötte és a véleményük iránti nyitottság ismét bizonyította, hogy az amerikai vezetés szövetségi kapcsolataiban is elkötelezett a jogállamiság értékeinek és a civil társadalom szerepének megvédésében.

MTI
  • Brüsszel a magyar határvédelemre nem, de a Soros-szervezeteknek ad pénzt
    Brüsszel másfél éve tett ígéretével ellentétben még mindig nem adott egyetlen fillért sem a magyar határvédelemre, miközben a bevándorlást támogató „Soros-szervezeteket” bőkezűen támogatja – mondta a kormányszóvivő szombaton, Budapesten sajtótájékoztatón.
  • A várnegyed sorsa minden magyar ügye
    Teljes magasságáig visszaépül az egykori Honvéd Főparancsokság. Újjáépül a kommunisták által lerombolt egykori Külügyminisztérium és József főherceg palotája. Átadják a Lovardát, a Főőrség épületét, valamint a Stöckl-lépcsőt. Megújulnak a várba vezető utak, sétányok, lépcsők, és óriásliftek is épülnek. Fodor Gergely várkapitánnyal, a Várnegyed területén megvalósuló kormányzati beruházásokért felelős kormánybiztossal beszélgettünk.
  • Két civilizációt formálnának eggyé
    Az európai–muszlim közeledés terve már a hetvenes években megfogalmazódott
MTI Hírfelhasználó