140 ezer diákot érint a külföldi nyelvi kurzus
Évente 140 ezer diákot érint és 90 milliárd forintba kerülhet a 9. és a 11. évfolyamra járó tanulók kétszer kéthetes külföldi nyelvi kurzusa – közölte az emberi erőforrások minisztere kedden budapesti sajtótájékoztatón.
2019. február 12. 11:44

Kásler Miklós azt mondta: a kétszer kéthetes, nyelvi környezetben tanulás reális lehetőséget biztosít a diákoknak arra, hogy használható nyelvtudásra tegyenek szert.

A miniszter kitért arra: felmérések szerint 2017-ben Magyarországon az emberek 45 százaléka beszélt egy idegen nyelvet a saját megítélése szerint, míg 10 évvel korábban ez az arány 25 százalék volt. Az elmúlt tíz évben tehát javult a magyar emberek idegennyelv-ismerete, azonban még mindig messze elmarad a környező országokban élőkétől.

Megjegyezte: a magyar nyelv „egyedülálló”, „nincsenek rokon nyelvek a környezetünkben”, ezért „nekünk az idegen nyelvek elsajátítása nagy nehézséget okoz”.

A nyelvoktatással foglalkozó szakemberek úgy látják, hogy a nyelvtanulás folyamán a 9. és 11. évfolyamon célszerű nyelvi környezetben gyakorlatot szerezni. Ez alapján született a kormány döntése a kétszer kéthetes kurzusról – tette hozzá Kásler Miklós.

Bódis József, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) oktatásért felelős államtitkára elmondta: a program részleteit még nem dolgozták ki, de pályázati rendszert terveznek, amelyben csoportos iskolai és egyéni pályázásra is lesz majd lehetőség.

Közölte: az iskolai csoportok kiutazásánál szempont, hogy a diákokat családoknál szállásolják el, hogy minél több lehetőségük legyen idegen nyelven kommunikálni.

Az államtitkár beszélt arról is: a program eredményességéhez az is szükséges, hogy „az itthon folyó nyelvi képzéseket tartalmilag, módszertanilag olyan helyzetbe hozzák, hogy a gyerekek kellő felkészültséggel tudják kihasználni a kétszer kéthetes” kurzust.

Mint mondta, a középfokú nyelvvizsga megszerzéséhez nagyjából 900 óra nyelvtanulás szükséges, ezt a diákok a közoktatásban megkapják, „mégis el vagyunk maradva az európai átlagtól”. Az eredmények javításához tehát nem az óraszámot, hanem a tanulás hatékonyságát kell növelni, és ebben óriási felelőssége van az idegen nyelvet tanító tanároknak.

A program, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök vasárnapi évértékelő beszédében jelentett be, a 2020/2021-es tanévtől indul a kiosztott háttéranyag szerint.

MTI
  • Javaslat a Korrupcióellenes Munkacsoportnak
    A baloldali politikus ugyanis 2015. szeptember 29-én egy online újságnak az ügyre utalva a következőket mondta: „Amúgy nem azt mondtam, hogy az SZDSZ tele van korrupciós ügyekkel. Hanem azt, hogy az SZDSZ is tele van korrupciós ügyekkel. Fontos az az is.” Egészen különleges üzenet ez a veterán politikustól.
  • Csengey Dénes legendája filmalkotásban
    Csengey mint ikon is fontos volt az MDF-nek, farmeröltönyt viselt, hosszú haja, szakálla volt, a fiatalokat vonzotta ezzel a megjelenéssel. Jó párost alkottak 1989. március 15-én a televízió előtt Cserhalmi Györggyel: a színész Kiáltványt olvasott fel Csengey beszéde előtt.
  • Deutsch: A brüsszeli bürokrácia „hülyét csinált" magából
    A brüsszeli bürokrácia „hülyét csinált" magából, és kiderült, hogy semmilyen normatív jogi szempont nem támasztja alá a Brüsszelből érkező jogállamisági kritikákat és kifogásokat. Ezek mögött kizárólag durva politikai szándék áll, az európai baloldal és magyar "dollárbaloldal" politikai támadási szándéka - mondta Deutsch Tamás.
  • Támadás a magyar egyetemek ellen
    Végtelenül aljas és felháborító a korrupciótól átszőtt EU parlamentje, valamint elnöke miatt feddhetetlenséggel ugyancsak nem jellemezhető bizottságának újabb aknamunkája Magyarország ellen – rögzíti Alvincz József.
  • Csurka megjövendölte a mai fejleményeket
    A „mainstream", a média fősodrata azt sugallja, hogy el kell vetni a régit, a nemzeti érték nem érték, a multikulti a trend. Ehhez a véleményhez Csurkának volt néhány szava, ami persze kiverte a biztosítékot az ellenfeleinél. Egy biztos: jóslatai beváltak, félelmetes előrelátással bírt. A mainstream média szemében Csurka ma nem divatos, sőt veszélyes – fogalmaz Bakos Katalin filmrendező.
MTI Hírfelhasználó