Magyarországra érkezik kampányolni Timmermans
Egyeztetésre hívta a rabszolgatörvényről a magyar szakszervezeteket Frans Timmermans, az európai baloldal csúcsjelöltje. Az MSZP és a Magyar Szakszervezeti Szövetség közreműködésével szervezett találkozóra már a bizottság alelnökének holnapi, budapesti érkezését követően sor kerülhet — tudta meg a Magyar Nemzet. Szalai Piroska munkaerő-­piaci szakértő szerint nyilvánvaló, hogy a találkozó politikai célú, mivel a munkavállalók kerültek az Európai Parlament (EP) kampányának középpontjába. A munkáltatók továbbra sem éltek a megemelt túlóra- és munkaidőkeret lehetőségével, ráadásul a közbeszédből is kikopott a rabszolgatörvényezés.
2019. február 14. 10:41

Budapestre érkezését követően elsőként a magyarországi szakszervezetekkel kezdeményezett találkozón vesz részt Frans Timmermans, az európai baloldal csúcsjelöltje, az Európai Bizottság első alelnöke – tudta meg a Magyar Nemzet.

A holnapi találkozó apropója, információink szerint, a rabszolgatörvény néven elhíresült túlóra-szabályozás, az esemény az MSZP és a Magyar Szakszervezeti Szövetség (Maszsz) közreműködésével szerveződik.

A Magyar Nemzet megkereste Kordás Lászlót, a Maszsz elnökét, aki megerősítette a találkozó tényét, ám annak céljáról nem közölt részleteket. Kordás emellett kérdésünkre elmondta: nem érkezett egyelőre válasz az Európai Bizottságtól a Maszsz által február elején elküldött, a túlóratörvény megemelt munkaidőkeretet kifogásoló panaszára.

A baloldal a migráció kérdéséről szeretné elterelni a figyelmet a túlóratörvény ügyének napirenden tartásával Fotó: Europress/AFP

Kerestük az Európai Bizottság hazai képviseletét is, ahol azt közölték, Brüsszel egyelőre elemzi a munka törvénykönyve vonatkozó módosítását. Emellett a képviselet arra emlékeztetett, Timmermans január 30-i felszólalásában kiemelte, a tavaly decemberben elfogadott törvénymódosítást a bizottság vizsgálja, a magyar kormány számára már megküldte a kérdéseket, a válaszok fényében döntenek a további lépésekről.

A lapunk által megkérdezett szakértők szerint a bizottság csak abban az esetben tud kötelezettségszegési eljárást indítani, ha megállapítják, uniós jogba ütközik a szabályozás. Ugyanakkor a Maszsz panaszos beadványában uniós irányelv megsértésére hivatkozik.

Pedig amennyiben a tagállam az uniós jogot betartva hagyja figyelmen kívül az irányelvben foglaltakat, akkor nem indulhat kötelezettségszegési eljárás. Így Kordásék beadványának az általunk megkérdezett jogi szakértők szerint semmi értelme sem volt.

A hazai, baloldalhoz köthető szakszervezeti konföderáció úgy fordult Brüsszelhez, hogy szakszervezeti információk szerint még egy munkavállaló sem kötött önkéntes túlmunkára vonatkozó szerződést, és a munkaadók közül sem kezdeményezett senki az érdekképviseleteknél kitolt munkaidőkeretet.

Nem mellékesen a közbeszédből már kikopott a rabszolgatörvényezés, ám ez nem akadályozta meg Szanyi Tibor szocialista EP-képviselőt, abban, hogy munkamegbeszélés-sorozatot indítson Brüsszelben a rabszolgatörvényről.

Ennek bejelentésén jelen volt Gúr Nándor MSZP-s politikus is, aki egyben a párt foglalkoztatási tagozatának, továbbá a közmunkások szakszervezetének vezetője – a közmunkásokat nem érinti a túlóratörvény.

– Egyre valószínűbb, hogy az európai baloldal a migráció kérdéséről kívánja elterelni a figyelmet úgy, hogy a munkavállalók félelmeit, a dolgozókat foglalkoztató kérdéseket tematizál, ezek közé tartozik a rabszolgatörvényként elhíresült túlmunka-szabályozás is – fogalmazott kérdésünkre Szalai Piroska.

A munkaerőpiaci szakértő felidézte, a baloldalhoz köthető nemzetközi szakértőhálózat már az áprilisi magyar parlamenti választásokat követően felmérte a társadalomban uralkodó félelmeket.

Ezek közül kiemelték a munkaerőpiaci aggodalmakat, majd ezeket kilenc pontban foglalták össze. Közéjük tartozik a túlóra, a bérek helyzete vagy a nyugdíjak kérdésköre. A Maszsz-hoz közeli Policy Agenda által készített, munkavállalókra vonatkozó felmérések birtokában pedig a baloldalhoz köthető szakszervezetek eltúlozták a túlóra-szabályozással kapcsolatos kommunikációjukat, kihasználva ezzel egy dolgozói félelmet a sok közül.

Emellett a Policy Solutions nevű hazai politikai elemzőközpont a teljes társadalom hangulatát, félelmét is szondázta; a központ partnerintézményei Brüsszeltől kezdve szerte Európában végeztek hasonló kutatásokat.

Nem mellékesen a hazai felméréseket a német szociáldemokratákhoz köthető Friedrich Ebert Stiftung intézet végezte a szakszervezetekkel együttműködésben, amely újabb jele annak, hogy az európai baloldal áll e hangulatkeltések hátterében szerte Európában. Összességében tehát a dolgozók, a társadalom félelmeiről nemcsak Magyarországon, de szinte egész Európában pontos képe van a baloldalnak, ezek közül pedig kiemelkedő a túlóráztatás, a digitalizáció, illetve a nyugdíj.

A munkavállalók félelmeiről nemcsak Magyarországon, hanem szinte egész Európában pontos képe van a szocialistáknak, munkáspártiaknak Fotó: Bach Máté

Szalai Piroska kiemelte: a szakszervezetek szerepe vélhetően azért erősödött fel a kampányban, mert bár nem politikai szervezetek, a munkavállalókkal, a munka világával szoros kapcsolatban állnak. A Magyar Szakszervezeti Szövetség politikai célokból túlozza tehát el a rabszolgatörvényezéssel a túlóra-szabályozás valódi súlyát – húzta alá.

A Maszsz és a baloldal politikai kapcsolatát egyébiránt jól mutatja, hogy 2007-ben került bele először a munka törvénykönyvébe a munkaadó és a munkavállaló megállapodásán alapuló önkéntes túlmunka.

Ekkor Gyurcsány Ferenc volt a miniszterelnök, míg Kordás a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal főigazgatói tanácsadójaként koordinálta a társadalmi párbeszédet, ám egyikük sem kifogásolta a 2012-ig hatályos szabályozást.

Kampányol a listavezető

Frans Timmermans a Híradó.hu beszámolója szerint kampányolni és az MSZP hétvégi kongresszusára érkezik, ahol véglegesítik a párt európai parlamenti választási listáját. A portál megjegyzi, habár a holland politikust az elmúlt időszakban sokan bírálták amiatt, hogy az Európai Bizottság első alelnökeként pártatlannak kellene lennie, ő azonban energiái jelentős részét a baloldal melletti kampányra fordítja. A kormány álláspontja szerint Timmermans az európai bevándorláspártiak listavezetője, a brüsszeli szocialisták első embere egyben Soros György egyik legszorosabb szövetségese is.

magyarnemzet.hu
  • Putyin téved, a liberalizmus nem elavult, hanem...
    Az úgynevezett „liberalizmus” ma is világhatalomra törekszik, éppúgy, ahogy egykor a világ egyhatodát uraló kommunizmus. Ebben is hasonlít egymásra a „liberalizmus” és a kommunizmus.
  • Az állam a legrosszabb tulajdonos...
    „Az állam a legrosszabb tulajdonos” – ismételgette mantraként számos külföldről megfizetett – fölbérelt – politikus a kilencvenes években. Sokan bedőltek nekik, mert ez a külföldi propagandaközpontban megfogalmazott mondat nagyon hatásos volt. Négy évtizednyi kommunista uralom után jól hangzott.
  • Brenzovics: Ez össznemzeti ügy, megmaradásunk a tét
    Sajnálatos módon a Központi Választási Bizottság az ukrán törvényi előírásokkal ellentétben nem hozott létre magyar választási körzetet. Ráadásul huszonnyolc év után először fordult elő olyan, hogy egyetlen ukrán párt sem ajánlott fel az Ukrajnában élő kisebbségek számára pártlistán befutó helyet.
  • Vívó-vb - Siklósi Gergely parádés vívással világbajnok
    Az aranyéremért a csapatban háromszoros Európa-bajnok Szergej Bidával kellett megmérkőznie. A 26 éves orosz már sokkal nagyobb falatnak bizonyult, de Siklósi még nála is jobb napot fogott ki, ezt jelezte, hogy a nehéz helyzetekből is ki tudott keveredni.
  • Naponta 11 keresztényt ölnek meg hite miatt
    Naponta 11 keresztényt ölnek meg a világon hite miatt - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Washingtonban, a vallásszabadság előmozdításáról tartott második konferencián helyi idő szerint csütörtökön.
MTI Hírfelhasználó