A várnegyed sorsa minden magyar ügye
Teljes magasságáig visszaépül az egykori Honvéd Főparancsokság. Újjáépül a kommunisták által lerombolt egykori Külügyminisztérium és József főherceg palotája. Átadják a Lovardát, a Főőrség épületét, valamint a Stöckl-lépcsőt. Megújulnak a várba vezető utak, sétányok, lépcsők, és óriásliftek is épülnek. Fodor Gergely várkapitánnyal, a Várnegyed területén megvalósuló kormányzati beruházásokért felelős kormánybiztossal beszélgettünk.
2019. február 23. 12:38

Mit csinál békeidőben egy várkapitány?

Nem a szakállas puskáját tisztogatja. A csaknem háromszáz főt foglalkoztató Várkapitányság működését kell felügyelnem, ami a fűnyírástól kezdve, a régészeten és a Várkert Bazárban tartott rendezvényeken át a kormányzati épületek üzemeltetéséig mindenért felel, ami a várban történik.

A Nemzeti Hauszmann Program keretein belül kerül sor a várnegyed rekonstrukciójára. A program céljaként azt fogalmazták meg, hogy „az emberek visszakapják a várat, és a vár az emberek mindennapjainak része legyen”. Ehhez képest az ellenzék szerint Orbán Viktor kapta meg a várat, és a vár Orbán Viktor mindennapjainak része lett. Hol az igazság?

A várban évszázadokon keresztül harmóniában fért meg egymás mellett az államélet, a polgári világ és az egyházi kultúra.

Ezt a harmóniát mi sem akarjuk megtörni, egyik javára sem akarunk semmit elvenni a másikból. Az, hogy az államigazgatás ismét helyet kap a várban, nem jár együtt azzal, hogy kevesebb szabadidős, kulturális vagy közösségi tér áll majd az emberek rendelkezésére, sőt. Az a célunk, hogy pont ezeket a funkciókat erősítsük, hiszen most ezek hiányoznak leginkább ahhoz, hogy újra otthonossá, minden budapesti és minden magyar számára vonzóvá váljon ez a méltán a világ kulturális örökségéhez tartozó történelmi városrész.

Fodor Gergely, a várkapitány

Az idősebb korosztályok számára gyalogosan a vár megközelítése meglehetősen nehézkes, körülményes. A várhoz vezető utak fejlesztése is meg fog történni?

Igen. A Nemzeti Hauszmann Program egyik legfontosabb eleme, hogy

a várba vezető sétautakat, passzázsokat, lépcsőket, zöldfelületeket megújítjuk.

A cél, hogy gyalog, kényelmesen, bokatörés nélkül is fel lehessen jutni a várba, és ha már ott vagyunk körbe is lehessen sétálni a várfalak mentén. Két 33 fős óriáslift beépítésével akadálymentes közlekedést is biztosítunk majd a Palota út felől.

Mire terjed még ki a program?

Négy nagy fejlesztési területet határoztunk meg. A legsürgetőbb a közterületek, zöldfelületek, sétányok, utak rendbetétele. A második a folyamatban lévő beruházások befejezése: hamarosan átadjuk a budapestieknek a Lovardát, a Főőrség épületét és a Stöckl-lépcsőt, és ide tartozik a liftek, a rámpa és a harmadik várgarázs megépítése is. A harmadik csomag a vár történelmi épületeinek rekonstrukciója, a negyedik pedig a Palota épületének teljes átvilágítása, annak érdekében, hogy megalapozott javaslatot tudjunk tenni a rekonstrukcióra és a későbbi hasznosításra.

A Szent György tér és a királyi palota környékének háború előtti állapota a már visszaépített Stöckl-lépcsővel (6), a Főőrséggel (7) és a Lovardával (9); valamint a visszaépíteni tervezett József főherceg palotájával (12) (Forrás: pestbuda.hu)

Van már várgarázs a Lovarda alatt, valamint a Várkert Bazár alatt. Végleg a föld alá akarják száműzni a várnegyedből az autókat?

A Hauszmann Program

az emberekről szól, nekik építjük a várat, és nem az autóknak.

Korábban a Szent György utca, az Oroszlános udvar és a Hunyadi udvar tele voltak autóval. Ezt az áldatlan állapotot sikerült megszüntetnünk: elértük, hogy mára a Dísz tértől délre fekvő területekre egy-két renitensen kívül már senki nem hajt be, mert tilos. A várat szeretnénk visszaadni az embereknek és nem egy parkolót. A parkolási problémákat a várgarázs fogja megoldani. Ami az egész várdomb és a  polgárváros közlekedését illeti, ott már az önkormányzattal való szoros együttműködés szükséges. Hosszú távon nem elképzelhetetlen korlátozni az autók számát, de ez semmiképpen nem érintheti az itt élőket, ők továbbra is bármikor behajthatnának.

Említette a Palota átvilágítását is. Miért kell átvilágítani a Palotát?

A Palotanegyedben az összes épület a mi vagyonkezelésünkbe került. A mi felelősségünk az üzemeltetés, az állagmegóvás vagy a felújítás. Akkor járunk el helyesen, ha előbb megnézzük, hogy pontosan mivel állunk szemben, milyen állapotban vannak ezek az épületek. A legfontosabb épületről, a Budavári Palotáról pedig régóta nincsenek érdemi műszaki információink. Ezek nélkül felelőtlenség lenne bármilyen rekonstrukcióba belefogni. A teljes műszaki átvilágítás után egy olyan mérnöki dokumentáció lesz a kezünkben, amelyből pontosan látni fogjuk, hogy hol és milyen fejlesztésre, rekonstrukcióra van szükség, és milyen további hasznosítási lehetőségeket mérlegelhetünk.

A Honvéd Főparancsnokság épülete egykor és ma (forrás: hg.hu)

A történelmi épületek újjáépítése is a program része. A Külügyminisztérium volt épülete, József főherceg palotája, valamint az egykori Honvéd Főparancsnokság épül újjá. Mi lesz a funkciójuk? A várba költözik a külügy?

Először is visszaadják a vár történelmi látképét, amit ma már csak régi fotókról ismerhetünk. A Külügyminisztérium volt épülete és a József főherceg palotája külső kialakításukat tekintve az eredeti arcukat fogják mutatni. Funkciójukat tekintve ugyanakkor modern belsőépítészeti megoldásokat alkalmazó, minden igényt kielégítő irodaépületek lesznek. Az, hogy ide pontosan milyen szervezetek költöznek, majd a későbbiekben fog eldőlni.

A Honvéd Főparancsnokság épületét az eredeti magasságába építjük vissza,

és a Palotanegyed kapujának szánjuk. A földszinten turisztikai eligazító pontot alakítunk ki, a felsőbb szinteken interaktív kiállításokat rendezünk be, a tetőre pedig egy éttermet tervezünk, amely egyben a legmagasabb kilátópontja lehet a várnak.

Milyen kiállítások lesznek a Honvéd Főparancsnokság emeletein?

Terveink szerint Magyarország és Buda pusztulásainak és újjászületéseinek a történetét dolgozzuk fel, egy korszerű, digitális technológiára épülő, interaktív kiállítás keretében. Bemutatjuk a második világháború Budapestet ért orosz, valamint amerikai bombázásait, de ha van rá tér, kitérhetünk a török pusztításra és az 1848/49-es időszakra is.

Ez az egész projekt mennyi pénzbe fog kerülni?

A Nemzeti Hauszmann Programra 36 milliárd forintot különített el a kormány. A várgarázs megépítése és a területrendezés körülbelül 10 milliárdos beruházás. Az összes várfal rendbehozatala 7 milliárd forintba fog kerülni. A 36 milliárd forint maradékából pedig az összes többi fejlesztést finanszírozzuk. 

Az ellenzék szerint az egész várnegyed felújítása egy emlékezetpolitikai közpénzszórás, amellyel a kormány csak a saját emlékezetpolitikáját akarja ráerőltetni a magyarokra. Nem fél, hogy várkapitányként az ön nevéhez égnek ezek a stigmák?

A vár történetét az építés nagyszerű és a rombolás fájdalmas korszakai keretezik. Úgy vélem, mindenki számára büszkeséget jelenthet, hogy most ismét a múltat tisztelő és a jövőt szem előtt tartó építkezés korszakába lépünk. Ebben a munkában nem mindegy miként tekintünk a budai várra. Egyfajta turisztikai látványosságként, puszta történelmi díszletvilágként, vagy nemzeti identitásunk egyik fontos elemét, építészeti és kulturális örökségünk páratlan, 21. századi megújulásra váró csodáját látjuk-e meg benne. Számunkra a várnegyed sorsa közügy, minden magyar ügye,

ami átgondolt cselekvést, értékelvű fejlesztéseket, gondosan előkészített és megvalósított munkálatokat kíván. Én és a kollégáim akkor leszünk elégedettek, ha ezen értékek jegyében végezhetjük a munkánkat, és a hely egyedülálló, ihletett szellemisége minden magyar számára vonzó, személyes és közös élményforrássá válhat.

Kereki Gergő

Interjúfotók: Földházi Árpád

mandiner.hu
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Semjén Zsolt: Trianon
    Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke beszédet mondott Csurgón a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából, Szászfalvi László kereszténydemokrata országgyűlés képviselő meghívására a helyi országzászlónál.
  • Donald Tusk szélnek eresztette a néppárti bölcseket
    Magáért beszélt Wolfgang Schüssel volt osztrák kancellár nyilatkozata, Donald Tusk valóban szélnek eresztette a néppárti bölcseket – erősítette meg lapunk kérésére Deutsch Tamás. A Fidesz–KDNP európai parlamenti delegációjának vezetője szerint a néppárti trió hiába is mondta, hogy jó úton haladnak a megbeszélések a Fidesszel. – Nem volt még példa arra, hogy az elnök inkább tehertételt jelent a pártcsaládnak, mintsem lendítőerőt – véleményezte Donald Tusk elmúlt időszakra jellemző magyarellenes kirohanásait.
  • Tisztifőorvos: kedvező tendencia látható az idősotthonokban
    Kedvező tendencia látható az idősek otthonaiban, nem nőtt a fertőzéssel érintett intézmények száma - mondta az országos tisztifőorvos a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs szerdai online sajtótájékoztatóján.
MTI Hírfelhasználó