A kommunizmust az áldozatok szenvedéséből építették fel
A kommunizmust nem jól hangzó szózatokból építették fel, hanem az áldozatok szenvedéséből – jelentette ki az igazságügyi miniszter Budapesten hétfőn, a kommunizmus áldozatainak emléknapján tartott megemlékezésen.
2019. február 25. 21:45

Trócsányi László azt mondta, pontos számokat nem tudnak, hiszen a rémtettek egy részére még mindig nem derült fény, de a rendszertől szenvedők nagyságrendjére lehet következtetni.

Közölte, hogy 1945-től 1988-ig a halálbüntetések mintegy háromnegyedét politikai okokból szabták ki: több mint 900 embert végeztek ki „a torz jogrendszer” felhasználásával. A meggyilkoltak száma azonban jóval nagyobb volt – hangoztatta.

A kommunisták a börtönévekkel sem „fukarkodtak”: legalább 7-8 millió hónap szabadságvesztésre ítéltek magyar embereket – mondta a miniszter.

Trócsányi László úgy folytatta, hogy az internálótáborok áldozatai előtt is tisztelettel adóznak. Ők szintén a kommunizmus elszenvedői, akik életük évtizedeivel fizettek.

Azokra is gondolni kell továbbá, akiknek a magánéletére tette rá a rendszer a „jeges kezét” – sorolta. Úgy fogalmazott: a kommunizmus áldozatának tekint mindenkit, akinek félnie kellett a hatalomtól.

A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a meggyilkoltaknak csak az életben maradt emberek állíthatnak emléket, és köszönetet mondott azoknak, akik áldozatukkal hozzájárultak ahhoz, hogy ma szabad világ legyen.

Nem csupán egyes emberek, közösségek váltak azonban áldozattá, hanem Magyarország is így járt: kútba dobták jogállami értékeit, meghamisították kultúráját, történelmét – jelentette ki Trócsányi László. Hozzátette: az élet és a társadalom minden területén a jogfosztottság lett úrrá, megtört sorsok szegélyezték a kommunisták útját. Bár a rendszer idővel lazult, a jogtiprást valójában soha nem engedte el, még az utolsó évekre is jutott politikai elítélt.

A miniszter azt mondta, hogy olyan világban akarnak élni, ahol a kölcsönös tisztelet alapján ez az emléknap nemcsak Kelet-Közép-Európa ünnepe, hanem Európa egészéé.

Az igazi európai egység akkor valósul majd meg, ha azok is átérzik a magyarok fájdalmát, akik csupán kívülről nézték a szenvedésüket – hangoztatta Trócsányi László, aki szerint nem elég emlékezni: emlékeztetni is kell.

Schmidt Mária: A kommunista hazugságok kártyavára nem magától omlott össze

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója köszöntőjében kijelentette: elkeserítő, reménytelennek tűnő állapot, hogy halottak és szabadságuktól megfosztottak millióinak, megalázottak és megszomorítottak százmillióinak dokumentált sorstörténete ellenére ma is léteznek kommunista gyökerű pártok Európában, sőt, a törvények által igazolt résztvevői az európai uniós közéletnek, egyebek mellett Franciaországban, Hollandiában és Svédországban.

Kiemelte, hogy napjainkban az Európai Bizottság elnöke nem veszíti el azonnal az állását, ha Marx-szobrot avat abban a Németországban, amelynek fővárosát nem is olyan régen még fallal választották ketté a kommunisták.

Úgy fogalmazott: elutasítják azt a demokráciafelfogást, amely tárgyalópartnereknek tekinti a tömeggyilkosok szellemi utódait, és ennek a szemléletnek a képviselőit gondolatban oda helyezik, „ahová valók: a történelem szemétdombjára”.

Ha kínzás és kivégzés nincs is már, letartóztatások még előfordulnak, miközben a sajtóból egyre inkább eltűnik a sokszínűség, főként Nyugaton – hangoztatta.

A kommunizmust jellemezve Schmidt Mária megemlítette, hogy egy párt, egy irány, egyetlen világmagyarázat volt. Kivégzőosztagok, munkatáborok, titkos besúgói hálózat, kínzás, a gondolat- és sajtószabadság teljes hiánya, az egyházak üldözése, politikai foglyok, osztályharcos tanítás már az óvodától, tervgazdálkodás és a hiánycikkek állandósága, négyévenkénti szavazások az igazi választás legcsekélyebb lehetősége nélkül, diktatúra, szűnni nem akaró vastaps, reménytelenség, öngyilkosság, Gulág – sorolta a rendszer sajátosságait.

A főigazgató szerint a kommunizmust csak azért élték túl a magyarok, mert van bennük valami elpusztíthatatlan: a szabadság iránti vágy, a hit, az ősök szeretete, a hagyomány tisztelete.

„Kis testvéréhez”, a nemzetiszocializmushoz hasonlóan a kommunizmus is hétköznapi gyakorlattá tette az emberek megbélyegzését, kínzását, meggyilkolását – mondta.

A „kommunista hazugságok kártyavára” éppen harminc éve omlott össze, azonban „nem magától: mi romboltuk le” – jelentette ki Schmidt Mária. Úgy fogalmazott, hogy még a bátrak közül is sokan behúzták a nyakukat, amikor egy 25 éves fiatalember „hazaküldte a ruszkikat” Nagy Imrének és társainak újratemetésén.

Az emléknap olyan, mint egy gyilkos vírus elleni oltóanyag, amely immunissá teszi a totális diktatúrák mérge ellen a mostani nemzedéket, valamint az elkövetkezendő generációkat. Százezrek szenvedéséből állt össze a vakcina – tette hozzá.

Schmidt Mária azt üzente Budapestről, hogy Európa egészének kigyógyítására elég a magyarok oltóanyaga.

A beszédek és a rövid zenés műsor után arra szólították fel a résztvevőket, hogy gyújtsanak gyertyát a Terror Háza Múzeum falánál.

Az Országgyűlés 2000-ben nyilvánította február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává, mert 1947-ben ezen a napon tartóztatták le jogellenesen, majd hurcolták el a Szovjetunióba Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát.

Áder János köztársasági elnök és felesége, Herczegh Anita gyertyát gyújt a kommunizmus áldozatainak emléknapján a Terror Háza Múzeumnál 2019. február 25-én. MTI/Szigetváry Zsolt

Gulyás Gergely: a kommunizmus civilizációs zsákutca volt

A kommunizmus civilizációs zsákutca volt – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn, a kommunizmus áldozatainak emléknapján, a budapesti Terror Háza Múzeum és a Fidelitas közös megemlékezésén.

Gulyás Gergely kiemelte: egy tömeggyilkos diktatúra áldozatai előtt tisztelegnek a kommunizmus soha meg nem torolt bűncselekményeinek egyik helyszínén, a Terror Házában.

Felidézte, hogy a szovjetek 1947-ben ezen a napon tartóztatták le – mentelmi joga semmibevételével – Kovács Béla kisgazda politikust.
Elhurcolásának napja fordulópont volt, világos jelzés azoknak, akiknek még voltak illúziói – mutatott rá.

A miniszter emlékeztetett, mértékadó becslések szerint világszerte 100 millió embert öltek meg a kommunista eszmerendszer nevében, de ennek sokszorosa volt a megnyomorított életek száma.

Gulyás Gergely azt mondta, a „létező szocializmus” elleni harc egyik legfontosabb terepe az emlékezés lehetőségéért vívott küzdelem volt. Ezért emlékezni kell arra a bátor küzdelemre is, amely visszaszerezte az emlékezés szabadságát – hangsúlyozta, köszönetet mondva a múlt feltárásán dolgozó történészeknek és a Terror Házának is.

Schmidt Mária, a múzeum főigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a kommunizmus bukása óta harminc év telt el, az 1989-ben születettek közül sokan már gyermekeiknek mesélik emlékeiket.

Ha valaki a kommunizmus és minden totális diktatúra eszmerendszerét akarja elmagyarázni, akkor fontos elmondani, hogy ezek a döntés szabadságától fosztották meg az embert – közölte, hozzátéve: a kommunizmus, bár nemes célokra hivatkozott, mindent el akart pusztítani, amitől súlya van az emberi életnek.

A főigazgató rámutatott, a kommunizmust nem szabad csupán a múlt produktumaként bemutatni, mert még mindig vannak Európában, akik ezen eszmerendszer alapján szeretnék átrendezni a világot.

Aki 2019-ben a kommunizmus eszméjét elfogadhatónak tartja, annak nincs helye a közéletben, a gazdaságban, a kultúrában, a médiában – jelentette ki Schmidt Mária.

Szelekovszky Ernő, az 1945-1956 közötti Magyar Politikai Elítéltek Közösségének elnöke arról beszélt: a rendszerváltás óta eltelt 29 év sem volt elég „a magukat demokratáknak hazudó bolsevikok” kirekesztésére a közéletből. Pedig a biztonságosnak hitt mában is észben kell tartani: a szabadságot soha nem adják ingyen – figyelmeztetett, hozzátéve, a fiatalsággal is meg kell ismertetni a kommunista időszak szörnyűségeit.

Böröcz László, a Fidelitas elnöke hangsúlyozta, a tudás nem mindig jelent örömet: a tudás néha fájdalommal jár, ez azonban megtanít arra, hogy gondoljunk a jövőnkre.

Ha nem emlékeztetjük az embereket a múlt borzalmaira, azok újra megtörténhetnek – mutatott rá Böröcz László, aki szerint ennek ellenére Európában ma is vannak olyan politikusok, gondolkodók, akik egyfajta nosztalgiával tekintenek a kommunizmusra.

Varga Mihály: A kommunizmus közös magyar tragédiánk

Ideje, hogy politikai pártállástól függetlenül ki tudjuk mondani: a kommunizmus közös magyar tragédiánk volt – jelentette ki Varga Mihály pénzügyminiszter hétfőn Budapesten, a kommunizmus áldozatainak emléknapján.

Alig van olyan magyar család, amelyet ne sújtott volna valamilyen formában a kommunizmus – hangsúlyozta Varga Mihály, a II. és III. kerület fideszes országgyűlési képviselője a Gyorskocsi utcai börtön előtt mondott beszédében.

A tárcavezető a KDNP kerületi szervezete és a KDNP fővárosi választmánya által szervezett megemlékezésen úgy fogalmazott: „a magyar nemzet megtanulta, hogy a téboly fertőz, és ha nem vigyázunk, új téboly fogan”.

Varga Mihály rámutatott arra, hogy az 1956-os forradalom utáni cselekmények, a több száz gyilkosság, a több tízezer politikai bebörtönzés „még mindig a kéményben vannak felírva”. Elkövetőik közül sokan itt vannak közöttünk, és senki nem kért bocsánatot – mondta, majd úgy folytatta: az eltiprás után az erkölcsi nihil kiteljesedett, beleívódott az egész társadalom vérkeringésébe, mint a kényszerből lenyelt méreg. Torz lett a gondolkodás, mint minden diktatúrában – fogalmazott.

Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes, a KDNP fővárosi választmányának elnöke emlékeztetett, az Országgyűlés 2000-ben nyilvánította február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává, annak emlékére, hogy 1947-ben ezen a napon tartóztatták le jogellenesen, majd hurcolták el a Szovjetunióba Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát. Ez a nap emlékeztet bennünket a magyar demokratikus politikai rendszer végére – mondta.

Rámutatott: a kommunizmus alatt senkinek sem járt a biztonság, a bizalom és a szabadság. A diktatúra lényege a félelem fenntartása és az emberi lélek megtörése volt.

Az aktuális pártelit diktálta szabályok határozták meg a rendszert, amelynek célja nem a békés együttélés és a gazdasági fellendülés megteremtése, hanem a félelem és a kiszolgáltatottság megerősítésén alapuló hatalompolitikai törekvések véghezvitele volt – mondta Bagdy Gábor.

Láng Zsolt (Fidesz-KDNP) II. kerületi polgármester kijelentette: ma milliókra emlékezünk, akiknek halálát vagy szenvedéseit a kommunista rezsimek okozták. Szól arról, hogy a II. kerület egyike volt azon fővárosi városrészeknek, ahonnan a kommunista hatalom a legtöbb embert tiltotta ki, mintegy 1700 embert.

A polgármester hangsúlyozta: kötelességünk évről évre emlékezni az áldozatokra, hiszen napjaink szabad és demokratikus világát az ő hősiességüknek és áldozatuknak is köszönhetjük.
A megemlékezés végén a börtön falán elhelyezett emléktáblánál koszorúkat helyeztek el.

Rétvári Bence: Bűnözők voltak, akik a kommunizmus révén a hatalmat megszerezték

Bűnözők voltak azok, akik a kommunizmus ideológiájának, Marx tanainak felhasználásával a hatalmat megszerezték és megtartották – jelentette ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára hétfőn, a kommunizmus áldozatainak emléknapján Szegeden.

Rétvári Bence emlékeztetett, 1950 és 1953 között egymillió ember ellen indult büntetőeljárás, több mint 600 ezer vádirat és több mint 300 ezer elmarasztaló ítélet született.

Nyolcszázezer honfitársunkat hurcolták a Gulagra málenkij robotra, közülük 200 ezren soha nem tértek vissza. Az ötvenes évek elején vagy az 1956-os forradalmat követő megtorlások során több ezer embert végeztek ki. A kommunizmus áldozatai voltak a Recskre kényszermunkatáborba hurcoltak, a kitelepítettek, az internáltak, a munkahelyükről elbocsátottak és azok is, akiket soha nem engedtek továbbtanulni – hangsúlyozta a kereszténydemokrata politikus.

Az államtitkár rámutatott, a kommunisták célja az volt, hogy mindenkit megfélemlítsenek az országban. Erre azért volt szükségük, mert soha nem volt valós társadalmi többségük – tette hozzá.

„Magyarország élő és egészséges testét a kommunizmus csak akkor tudta megtámadni, amikor legyengült” – mondta Rétvári Bence. Először, amikor az első világháború végén szétesett az Osztrák-Magyar Monarchia és nem volt valódi vezetése az országnak, majd másodjára szintén egy vesztes háború végén, amikor itt voltak a megszálló szovjet csapatok – sorolta.

A politikus úgy fogalmazott: harminc éve mindig egyfajta kettős mércét éreztünk. Mintha a kommunizmus áldozatai kevésbé lettek volna fontosak, mint a nemzeti szocialista diktatúráé. Aztán eljött 2018-2019, és azt látjuk, hogy azok, akik harminc éven keresztül mentegették a kommunista időszak rémtetteit, most a náci szólamok követőit mosdatják, a velük való összefogásról beszélnek – mondta az államtitkár.

Szólt arról, hogy a kettős mérce „nagyon szomorú jele” volt, amikor Jean-Claude Juncker a közelmúltban Marx-szobrot avatott. Az Európai Bizottság elnökének nem Marx-szobrot, hanem a marxizmus áldozatainak emlékművét kell felavatnia. Mert a marxizmus nem adott Közép-Európának, hanem csak elvett. A marxizmus és a kommunizmus bárhol valósult meg a világban, mindenhol elnyomást, diktatúrát hozott – mutatott rá a kereszténydemokrata politikus.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára beszédet mond a kommunista diktatúra áldozatainak emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen a Glattfelder Gyula téri emlékműnél, Szegeden 2019. február 25-én. MTI/Rosta Tibor

Rétvári Bence azt mondta: a kommunista vezetőknek sem múltjuk, sem jövőjük, úgy gondolják, mindennel szakítani kell, ami korábban történt. Ezt láthattuk Magyarországon is. Mindent el akartak törölni, ami nemzeti, hagyományos, keresztény. Ez a filozófia a kommunisták utódpártjában is megjelent, csak ők ezt a gazdaság terepén mutatták be. A múlt nem érdekelte őket, ezért bármit privatizáltak, és a jövő sem, ezért bármennyi hitelt fölvettek, csak a pillanatban és a hatalom maximalizálásában gondolkodtak – fogalmazott.

A KDNP-s politikus rámutatott: az utódpárt ma is bent van a parlamentben, ott ülnek a száz évvel ezelőtti Magyar Kommunisták Pártja jogutódjának mostani tagjai. Számukra nem a kommunizmus az ideológia, hanem a globalizmus. A kettőben közös pont, hogy minden, ami nemzeti, az kirekesztő, éppen ezért próbálnak minden identitást eltörölni – hívta fel a figyelmet.

„Nekünk nem az izmusokat kell keresnünk, és nem a kommunistákat kell rehabilitálnunk, vannak alapértékeink: a család, a keresztény hit és a nemzet, amely évszázadokon keresztül megőrzött bennünket itt a Kárpát-medencében” – hangsúlyozta Rétvári Bence, hozzátéve: nem akarjuk lecserélni a családot a migrációra, a hitet a fogyasztásra és a világnézeti semlegességre, a nemzetet a multikulturalizmusra.

MTI
  • Áder: Ne tévesszünk mértéket, amikor klímakatasztrófáról beszélünk
    Helyes, hogy Magyarország felelősségét és tennivalóit is vizsgáljuk, amikor a fenyegető klímakatasztrófáról és a megteendő intézkedésekről beszélünk, de ne tévesszünk mértéket – mondta Áder János köztársasági elnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
  • Sorsdöntő öt év vár Európára
    Ha a számok nyelvére fordítjuk le azt, ami az elmúlt években történt, akkor az iszlám terjedése Nyugat-Európában már elérte a kritikus szintet.
  • Varga Judit a kereszténydemokratáknál
    A Városliget Caféban rendezett találkozón Varga Judit miniszter derűs felszabadultsággal beszélt gyerekkoráról, diák éveiről. Kiemelte: a sport és a zene alakította karakterét. Távolugrás, síkfutás, kosárlabda, hegedű és több nyelv elsajátítása – ezek is ennek a korszaknak a „hozományai”.
MTI Hírfelhasználó