Az uniós nagyvállalatok is beszállhatnak az EP-kampányba
Javában zajlik az uniós választási kampány, azonban egyre többször lehet hallani arról, hogy nemcsak pártok vagy pártcsaládok, hanem multinacionális vállalatok is korteskednek. A Bloomberg nemrég a világ legnagyobb autógyárának személyzeti vezetőjét idézte, aki elmondta: egyértelmű iránymutatást fognak közzétenni a dolgozóik körében, hogy kire szavazzanak. A Volkswagen egyébként 480 ezer embert foglalkoztat az Európai Unióban.
2019. február 26. 11:05

A monopolkapitalizmusban a vállalatok akkora hatalomra tesznek szert, hogy lényegében bármit el tudnak érni a nemzetállamok kormányainál – fogalmazott Csath Magdolna egyetemi tanár a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában.

Emlékeztetett: a Bloomberg úgy fogalmazott, hogy a cég beszállt a politikába, és az Európai Uniós politikusok irányába tett első mondatában kifejezte, hogy a jövője az egyesült Európa, és mindenfajta populizmus vagy szeparatizmus árt ennek a jövőképnek.

Ezen nincs mit csodálkozni – reagált a szakértő a Bloomberg oldalán megjelent gondolatokra. Kifejtette: már a washingtoni megállapodásban – amely a kelet-közép-európai nemzetek jövőjébe kívánt beleszólni – is elhangzik, hogy az államoknak ki kellene vonulni a gazdaságból, és annak menedzselését a vállalatokra bíznák. A globális cégek számára előnyt jelent, ha kis számú politikussal kell megállapodni a helyi viszonyokról.

Folytatva a gondolatmenetet, Csath kifejtette: egyszerűbb lenne egy vállalat számára, ha nem kellene Magyarországon, Csehországban vagy Lengyelországban külön-külön megállapodni, hanem elég lenne csak Brüsszellel megegyezni. A cégek érdeke a szabad tőke-, munkaerő- és termékáramlás, ami összhangban van azzal, hogy a szeparált nemzetállamok szerepét csökkentsék; ne szólhassanak bele abba, hogyan működik a globális gazdaság.

Az unióban létezik szervezet, amely a nagyvállalatokat tömöríti, és amelynek a képviselői rendszeresen bejárnak az EU vezetőihez lobbizni – jegyezte meg.

Túl nagyra nőttek a nemzetközi vállalatok? (Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq)

A vállalatok nem azt kapták a migrációs hullámtól, amit vártak

Arra a felvetésre, hogy a nagyvállalatok vajon alkalmaznak-e olyanokat, akik 2015 óta érkeztek az unió területére, Pócza István, az Alapjogokért Központ vezető elemzője azt mondta: a Volkswagen mellett az egész német autóipar nagyon pozitívan nyilatkozott a bevándorlásról 2015-ben, és ők is beleálltak Merkel kampányába. Vállalták, hogy felszívják az unióba áramló munkaerőt.

Ugyanakkor arra számítottak, hogy képzett, németül beszélő emberek érkeznek, amivel eléggé mellélőttek. A német bevándorlási hivatal adatai szerint a migránsok csak néhány százaléka tudott elhelyezkedni, és a nagy részük nem az ipari, hanem a képzettséget nem igénylő szolgáltatási szektorban talált munkát – folytatta.

Az ipari termelésnél érteniük kellene a gyártási mechanizmusokat és a mérnöki tudományokat, valamint a nyelvet is – tette hozzá.

Ismertette: migrációs hullámban Németországba érkezők csak 10 százalék alatti hányada tudja jól beszélni a nyelvet, és – mivel a német nehéz és bonyolult nyelv – irreális elvárás a bevándorlók felé, hogy a határátlépéstől számítva néhány hónapon belül használható nyelvtudással rendelkezzenek, hogy elhelyezkedhessenek például egy nagy autógyárnál.

Csak a képzetlen bevándorlók jelentenek olcsó munkaerőt

A műsorvezető kérdésére, hogy a multinacionális vállalatoknak szüksége van-e a munkaerőre, Csath Magdolna azt felelte: mivel a szervezetek a növekedésre álltak rá, egyre nagyobbak, és egyre kevésbé versenyeznek egymással. Legtöbbjük már nagyobb, mint egy nemzetállam.

A szakértő a Volkswagen és a Microsoft példáját hozta fel, amelynek 2017-es bevétele Csath elmondása szerint a teljes magyar GDP kétszerese, az informatikai cég pedig akkora bevételt könyvelhet el évente, mint Szlovákia teljes bruttó hazai terméke.

A migránsok többsége olcsó, de képzetlen munkaerőt jelent, így nem alkalmazható az autóiparban (Fotó: MTI/EPA/Kay Nietfeld)

Mivel egyre csak növekednek, szükségük van az olcsó munkaerőre. A bevándorlókkal kapcsolatban azonban nagyot tévedtek. Ha el is mennek dolgozni, csak egy ideig szeretnének majd alacsony bérért munkát végezni, ez azonban előbb-utóbb minőségi, kulturális és kommunikációs problémákhoz fog vezetni – mondta.

A minél nagyobb profit iránti vágy hajtja ezeket a vállalatokat, és a növekvő profit növekvő hatalommal is jár – hangsúlyozta.

Az egyetemi tanár felhívta a figyelmet a növekvő robotizáció jelenségére is, amely később a sok motorizáció miatt elküldött, a munkaerőpiacon megjelenő migráns miatt komoly társadalmi feszültségforrás is lehet.

Pont az autógyárak a legbőkezűbb pártfinanszírozók

Mennyire elegáns egy demokráciában az alkalmazottak felé ilyen kéréseket intézni? – vetette fel a műsorban Pócza István.

A cég jól körülírta azt a néhány mainstream pártot, amelyeket szeretné, ha a dolgozói támogatnának a választáson – mondta.

A szakértő szerint rendben van, ha egy vállalat felhívja a dolgozók figyelmét, hogy menjenek el szavazni, hiszen fontos választás következik, és látszik, hogy a migráció kérdése lesz a döntő ügy a szavazásnál, ebben az esetben viszont körülírták azokat a pártokat, amelyek politikája megfelel a cég érdekeinek.

Rámutatott: 2017-ben az autógyártó vállalatok közül a legmagasabb összeget éppen a Volkswagen fizette pártfinanszírozásra, de az elsők között van a Mercedes és a BMW is.

Jól kivehetően a cégeknek van egy Németországon belüli és egy európai szintű törekvésük, amely kevésbé átlátható. A vállalatok sokkal szívesebben mozgatják az európai szálakat, hiszen az kevésbé érthető egy átlag uniós választópolgár számára, hogy mi történik Brüsszelben a lobbitevékenységük során – mondta Pócza.

hirado.hu - Kossuth Rádió
  • Rebrov nem "A Nagy Edző"
    Rebrov nem „A Nagy Edző”. Ezt a vereség utáni erőlködő nyilatkozatai is érzékeltették. Nem ő lesz az, aki magyar klubsikert emel a jövő Európájában. De talán most regenerálódik, talán csapatot formál a következő mérkőzésekre.
  • Lebegtetés a Fenyő-gyilkosság ügyében
    Nem zárható ki, hogy újabb száztizenegy év elteljen, és valaki valahol cikket írjon, így kezdve: „Százharmincegy év telt el a Margit körút és a Margit utca sarkán elkövetett Fenyő-gyilkosság óta…”
  • Szent István életműve
    Az egyházszervezet kiépítésével végérvényesen eldőlt, hogy Magyarország a latin rítusú egyház gyermeke lesz és nem a bizánci görögé. E tény jelentősége jóval meghaladja a vallásválasztás kérdését.
  • Erősíteni kell a magyar-német gazdasági együttműködést
    A magyar-német gazdasági kapcsolatok erősítésének szükségességéről is beszélt Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Sopronban, miután tárgyalt Angela Merkel német kancellárral.
  • Orbán: csak egy Európa van
    Mindig is tudtuk, a kettészakítottság idején is, hogy csak egy Európa van - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Páneurópai Piknik 30. évfordulója alkalmából tartott ökumenikus istentiszteleten hétfőn, Sopronban.
MTI Hírfelhasználó