A HITEL nem volt mellékszereplő
Részlet a Hitel folyóirat 1988-1992 közötti főszerkesztőjével Bíró Zoltánnal, a RETÖRKI főigazgatójával készült interjúból.
2019. február 27. 21:28

"A Hitel folyóirat 1988-ban indult el, de egy nemzeti szellemiségű irodalmi lap indításának terve már legkésőbb a ’70-es évek végén megfogalmazódott. Hogyan jellemezhető a korabeli magyar szellemi élet?

Ami akkor történt, és ahogyan történt, mindaz a rendszerváltás kezdeteinek lázában történhetett. Nagy pezsgés jellemezte akkor a szellemi életet, szoros összefüggésben a közélettel, a politikával.  A korszak szelleme és követelménye bizonyította, hogy új eszközökre szükség van, és a lehetőségeket magunknak kell kiküzdeni. A lapnak legfőbb értelmét éppen az adta, hogy bele akartunk szólni a közélet alakulásába.

A lapért folytatott küzdelem egyik fontos állomása volt a tizenkilencek levelének megírása 1984-ben. Ennek alapját az Ön Jegyzetek az MSZMP Központi Bizottsága számára című dolgozata jelentette, amelyben összegezte a párt politikájának hibáit. Milyen elvárásokkal kezdtek neki a tárgyalásoknak?

Lap indításához akkor mindenekelőtt lapengedély kellett.  Mivel a tizenkilencek levelére a hatalom legfelső testületében – egy kivételével – igenlő döntés született, úgy gondoltuk, hogy a tárgyalások során megnyílhat az út a lapalapításhoz, évtizedes kínkeserves erőfeszítések után. Nem így történt, a lapot akkor még nem lehetett indítani. Így született döntés a Lakiteleki Találkozón 1988-ban arról, hogy a Hitelnek meg kell születnie, akár engedélyezik a megjelenését, akár nem. (...)

A megjelenés időköze már a kezdetekkor és később is vitákat váltott ki. A művelődési miniszter 1983-ban jelezte: a havilapra adott engedély kiadására lát esélyt, Illyés Gyula ugyanakkor ragaszkodott a kétheti megjelenéshez. A lap 1992-es átalakulása kapcsán szintén felvetődött: heti- vagy havilap legyen. Mi volt a jelentősége ezeknek a vitáknak?

A kéthetenkénti megjelenés közbülső megoldás volt. Nem volt olyan huszárosan gyors reagáló, mint a hetilap, sem olyan lomha a közéleti kérdések terén, mint amilyen egy havilap lehetett volna. Az események sodrása és az irodalmi igény együttesen ezt követelte. Később változtatni kellett.  A szerkesztőségi többség – velem együtt – a heti megjelenést tartotta megfelelőnek, Csoóri Sándor ezzel szemben inkább havi irodalmi folyóiratot tartott szükségesnek.  E kérdésben elég éles vita alakult ki. A Hitel anyagi fedezete azonban kimerült, az Antall-kormány pedig nem kívánt olyan lapot támogatni, amely irányultságában nincs összhangban a kormány politikájával. (...) 

Hogyan értékeli összességében a Hitel szerepét a rendszerváltásban?

Utólag is úgy gondolom, hogy volt jelentősége a rendszerváltás folyamatában. Fórumot adott sokaknak, íróknak, különféle értelmiségieknek, de politikai szervezeteknek is. Ez akkor a demokrácia jelentős feltétele volt, és nagy szerepe volt abban is, hogy megváltoztatta a nyilvánosság szerkezetét. Szép és izgalmas korszak volt ez, melyben a Hitel korántsem volt mellékszereplő."

(Részlet Jónás Róbert és Nagymihály Zoltán interjújából, melyet a Hitel folyóirat 1988-1992 közötti főszerkesztőjével Bíró Zoltánnal, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (RETÖRKI) főigazgatójával készítettek. Az interjú teljes terjedelmében megtalálható a http://archivum.retorki.hu oldalon a Rendszerváltó Archívumban.)
 

Jónás Róbert - Nagymihály Zoltán / Rendszerváltó Archívum
  • Az amerikai recept nem másolható
    Szakítanunk kell azzal széles körben elterjedt nézettel, amely szerint az alapító atyák, az unió létrehozói alulról építkező, a nemzetek szuverenitására épülő, konföderatív európai közösség létrehozásában gondolkodtak. Ez az állítás nem állja meg a helyét, sőt inkább az ellenkezője az igaz.
  • Salvini: a Conte-kormány elárulta Olaszországot
    Giuseppe Conte miniszterelnök "eladta" Olaszország szuverenitását és gazdasági érdekeit, és ezért "Macron és Merkel vállveregetését" érdemelte ki. Conte azért nyitotta meg a kikötőket, mert "ezt ígérte az EU-nak, és ezért cserébe ismét kormányon maradhatott" - hangoztatta Salvini. Megjegyezte, hogy a Conte-kormány ezzel nem "Salvini, hanem 60 millió olasz ellen" cselekszik.
  • A szélsőség "úgynevezett magyar értékekről" nyerített
    Nincsenek magyar értékek, a magyar etnikum semmivel sem járult hozzá a kontinens gazdagításához az elmúlt ezeregyszáz évben.
MTI Hírfelhasználó