Európa akkor lesz erős, ha a családok Európája lesz
Utoljára frissítve: 2019. február 28. 12:52
2019. február 28. 12:44

A Századvég Alapítvány által Európa jövője: család vagy migráció címmel szervezett konferencián a miniszter közölte, az EU előtt álló kihívásokból viták fakadnak, és ezek a viták az európai parlamenti választásban csúcsosodnak majd ki, amelynek a tétje, hogy erős vagy gyenge lesz Európa. E kérdés szinonimája, hogy Európa a családok vagy a migránsok Európája lesz-e – mutatott rá. Hozzátette: abban, hogy melyik úton halad majd a kontinens, az európai polgároknak döntő szavuk lesz májusban.

Szijjártó Péter szerint az erős Európa eléréséhez engedni kell a versenyt az unión belül is, vissza kell adni az európai polgárok és családok biztonságát, folytatni kell a bővítést, meg kell őrizni a keresztény kultúrát és európai identitást, továbbá tisztességes vitát kell folytatni a következő uniós költségvetésről, amelynek a családokat és nem a migránsokat kell a fókuszba helyeznie.

Kifejtette: az újonnan felálló európai intézmények remélhetőleg migrációellenes és erősen Európa-párti álláspontot visznek majd, és a következő EP, valamint Európai Bizottság az európai családok oldalára áll a migránsok helyett.

A külügyminiszter az EU előtt álló kihívások között említette a biztonsági helyzetet, az ukrajnai konfliktust, az energiabiztonság megteremtését, a tömeges illegális migráció okozta terrorfenyegetettséget, a Brexitet és a párhuzamos társadalmakat. Megjegyezte: sokszor letagadják azt a tervet és szándékot a brüsszeli bürokrácia részéről, hogy továbbra is migránsokkal árasszák el a kontinenst.

Szijjártó Péter úgy vélte, nem baj, ha vita zajlik az EU jövőjéről, de az baj, ha azonnal érzelmi síkra terelődik a vita, és ha valaki nem az európai mainstream álláspontot képviseli, azt azonnal megbélyegzik. A vitákat a kölcsönös tisztelet és józanész alapján kell megvitatni – mondta. Hozzátette: „mi erre készen állunk, de a kioktatásból nem kérünk”.

Balog Zoltán miniszterelnöki biztos, a Polgári Magyarországért Alapítvány kuratóriumi elnöke hangsúlyozta: a családok Európájának megvalósítása nemcsak demográfiai, hanem kulturális, lelki kérdés is.
Úgy látja, a migráció logikus, működőképes válasznak tűnik, „ott, ahol sokan vannak”. Ugyanakkor amikor Európa feladja saját identitását és a multikulturalizmus oldalára áll, felmerül a kérdés, hogy mihez lehet integrálódni – fogalmazott. Hozzáfűzte: csak a fogyasztói társadalom marad a közös identitás.

Balog Zoltán szerint helyes döntés volt a „Soros-tervet” állítani a küzdelmük középpontjába, mert az egy olyan szemléletet jelenít meg, amely a legnagyobb veszélyt jelenti: az open society (nyílt társadalom) filozófiáját, amely alapján „aki beenged, az jó, aki kizár, az rossz”. Pedig csak azt kell beengedni, ami jó, és ami rossz, azt ki kell zárni – mondta. Arról is beszélt, hogy a keresztény hit és kultúra közötti különbség abban rejlik, hogy a hit személyes meggyőződés, amelynek védelme a keresztény közösség feladata, az ebből kinövő kultúra védelme pedig az állam feladata.

A kormány a családvédelmi akciótervvel azt üzeni, hogy a gyereknevelés érték

A kormány a családvédelmi akciótervvel azt üzeni, hogy a gyereknevelés érték - vélekedtek a Századvég Alapítvány csütörtöki budapesti konferenciája kerekasztal-beszélgetésének résztvevői.

Király Nóra, a Fiatal Családosok Klubjának alapítója, Újbuda alpolgármestere,Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár, Pillók Péter, a Századvég Alapítvány vezető kutatója és Speidl Bianka, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója (b-j) az Európa jövője: család vagy migráció című konferencián tartott kerekasztal-beszélgetésen a budapesti Larus rendezvényközpontban 2019. február 28-án. MTI/Koszticsák Szilárd

Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára az Európa jövője: család vagy migráció című rendezvényen azt mondta, Nyugat-Európában a legnagyobb probléma, hogy tabuként kezelik a családtámogatás kérdését, és csak azzal foglalkoznak, hogyan pótolják a csökkenő születésszám okozta hiányt; nem teszik fel azonban a valódi kérdést, mégpedig azt, hogy mi az oka a népességcsökkenésnek.

További problémaként vetette fel, hogy a mai nőkbe gyerekkoruktól kezdve belesulykolják, hogy csak akkor érnek valamit, ha versenyképesek a férfiakkal az élet minden területén. A nők emiatt olyanok akarnak lenni, mint a férfiak, így azonban megfosztják magukat attól a lehetőségtől, hogy megélhessék az anyaságot, mint a kiteljesedés egyik formáját - fűzte hozzá. Kiemelte, a kormány a családvédelmi akciótervvel egyebek mellett azt üzeni, hogy a gyereknevelés olyan teljesítmény, amely közösségi szinten is elismerendő.

Hozzátette, hogy az anyagi segítség fontos, mert a mai fiatalok létbiztonságra vágynak a gyerekvállaláshoz, de ez önmagában nem elég, a társadalomnak is értékelnie kell, ha valaki felelősen dönt a gyerekvállalás mellett. A felelős döntéshez pedig meg kell jelennie a kultúrában és a nevelésben is, hogy a gyerekvállalás érték.

Azokra a kritikákra, amelyek szerint a családtámogatási intézkedések a nőket szülésre kényszerítik, azt válaszolta, nem kényszerítenek senkit, "nem ajtókat zárnak be", hanem lehetőségeket teremtenek, és minden élethelyzetre igyekeznek megoldást kínálni.

Pillók Péter, a Századvég Alapítvány vezető kutatója azt hangoztatta, hogy migrációból fedezni a népességcsökkentést gyors és "instant" megoldás, ehhez képest belső szaporulattal növelni a népességet jóval hosszabb ideig tartó folyamat; ezért fontos, hogy a kutatások ne csak az adott pillanatra koncentráljanak, hanem trendeket és tendenciákat is nézzenek.

Szintén kiemelte, hogy meg kell teremteni a "gyerekvállalás kultúráját", hogy értékként tudjon megfogalmazódni a gyerekvállalás, ehhez pedig szerinte a társadalmi rendszer minden elemének sugallnia kell ezt az értéket.

Speidl Bianka, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója arról beszélt, hogy a nyugati politikusok nem nemzetben gondolkodnak, és csak azért áramoltatnak be tömegeket, hogy növeljék a fogyasztóképes keresletet. A bevándorlók a kibocsájtó országukban nem képesek a fogyasztásra, Európában azonban a szociális ellátórendszer alapjaiból táplálkozva, eltartottként fogyasztókká válnak, és szolgálják a gazdasági érdekeket.

A migráció támogatásakor valójában a gazdasági lobbik működésének érdekérvényesítése zajlik a politikusokon keresztül - jelentette ki. Hozzátette, az értelmiségiek nem lázadnak ez ellen, egyfajta módosult tudatállapotban élnek, mert minden kulturális termék azt sugallja, hogy a bevándorlók érkezése jó nekik.
Ugyanakkor az alsó középosztályban már érezni a feszültséget, mert ők már megtapasztalják a migráció hátrányát is - jegyezte meg.

Király Nóra, a Fiatal Családosok Klubjának (Ficsak) alapítója, Újbuda alpolgármestere azt mondta, kutatások szerint a fiatalok legtöbbje nagycsaládra vágyik, elképzeléseik azonban nem valósulnak meg. Ennek egyik oka szerintük az, hogy a nők féltik a karrierjüket, hogy nem tudnak visszamenni dolgozni a gyerek mellől, ezért véleményük szerint az atipikus foglalkoztatási formák erősítése kiemelten fontos. A többiekhez hasonlóan úgy vélekedett, hogy a családok anyagi támogatása mellett az erkölcsi megbecsülés is döntős tényező lehet a gyerekvállalásban.

MTI
  • Áder János: Magyarország 2050-re klímasemlegessé válhat
    Magyarország 2050-re klímasemlegessé válhat, ebben fontos szerepet játszik a paksi atomerőmű új blokkjának felépítése, a közlekedés zöldítése, az ipari termelés átalakítása és a folyamatos erdőtelepítés - mondta Áder János köztársasági elnök kedden Budapesten, az Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetemen tartott előadásában.
  • Vádemelés Salvini ellen egy NGO-hajó feltartóztatása miatt
    Személyi szabadság korlátozása és hivatali kötelezettség elmulasztása címén a szicíliai Agrigento ügyészsége vádemelést kezdeményezett Matteo Salvini volt olasz belügyminiszter, a Liga vezetője ellen az Open Arms civilhajó feltartóztatásáért, amely augusztusban 164 személlyel a fedélzetén 19 napig nem köthetett ki Olaszországban - jelentette az olasz sajtó kedden.
  • "Orbán hatékonyan száll szembe a képmutató uniós elittel"
    Keményen kritizálta a felálló új Európai Bizottságot, a magyar jelöltet azonban támogatta Jaak Madison, aki az idén tavasszal felállt, hárompárti tallinni kormánykoalícióhoz tartozó Észt Konzervatív Néppárt (EKRE) európai parlamenti képviselője.
MTI Hírfelhasználó