Szijjártó a Nyugat-Balkán integrációjáról
Az Európai Uniónak gazdasági és biztonságpolitikai szempontból egyaránt stratégiai érdeke a nyugat-balkáni régió integrálása, ezért azt fel kell gyorsítani - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökökön a harmadik Nyugat-Balkán konferencián, Budapesten.
2019. február 28. 17:37

A miniszter a Külügyi és Külgazdasági Intézet és a Konrad Adenauer Alapítvány által szervezett, az Üzleten keresztül az integrációig elnevezésű rendezvényen elmondta, hogy a Nyugat-Balkán integrációja hozzájárulhatna az EU versenyképességének javításához.

Ennek a régiónak Magyarország az első számú kereskedelmi partnere a szomszédos országok közül, 4 milliárd eurót meghaladó értékkel - tette hozzá.

Szijjártó Péter rámutatott: az Egyesült Királyság kilépésével az EU gyengülni fog, nyilvánvaló, hogy ha az unió gazdasági teljesítményének 14 százaléka kilép, az gazdasági kihívásokat jelent. Erre válasz lehet az EU bővítése a nyugat-balkáni régióval, amit a visegrádi országok támogatnak, ám az unióban a bővítés ellenes országok vannak többségben.

A tárcavezető elmondta, Magyarország az európai intézményeket felszólította, hogy gyorsítsák fel a bővítési folyamatot. Kezdeményezte, hogy nyissák meg az összes tárgyalási fejezetet Montenegróval és Szerbiával is. Magyarország intézkedéseihez hozzátartozott, hogy egyetlen országként szakértőket delegált minden nyugat-balkáni országba.

Szólt arról, hogy aki a migrációs hullámokra biztat, az növeli a kockázatát annak, hogy külföldi terrorista harcosok visszatérjenek a kontinensre. Ebből a szempontból az együttműködés szükségszerű és kulcsfontosságú a Nyugat-Balkán és az uniós országok között.

A biztonsági helyzet egyre nagyobb kihívást jelent, ehhez Magyarország segítséget ad: 15 magyar rendőr dolgozik Szerbia déli határán, 20 rendőr Észak-Macedónia határán, 160 katona végzi Bosznia-Hercegovinában a munkáját az EU misszió keretein belül, 392 magyar katona a KFOR-nál Koszovóban, amit további 60-nal egészítenek ki és a parancsnoki tisztségre is jelentkezik Magyarország - jegyezte meg.

Kitért arra is, hogy Európában olyan propaganda zajlik, miszerint a migráció, a migrációs nyomás véget ért és az Európai Bizottság sosem akart migránsokat.

Ugyanakkor tavaly 270 ezer illegális migránst tartóztattak le Törökországban és 70 ezer migráns tartózkodik a görög szigeteken. Emelkedik a török-görög szárazföldi határon átkelő migránsok száma, a beáramlás Észak-Macedóniába és Szerbiába folyamatos, és 25 ezren rekedtek Bosznia-Hercegovinában. Egyre több illegális migráns akar Szerbiából Magyarországra jutni, mindez nem azt mutatja, hogy a migrációs nyomásnak vége lenne - mondta a miniszter.

MTI
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Trianon 100 - Vérző Magyarország 6. rész
    Ezúttal a művészet felé fordulunk. A kiváló művészettörténész, festő és kritikus Lyka Károly Magyar művészet – magyar határok című tanulmányát idézzük, melyben a tudós pontosságával elemzi a magyar és az európai kultúra összetartozását: „Hogy e kétféle művészet határa egyúttal Magyarországnak is természet építette keleti és déli határa, azt helyes lesz a művészettörténeti földrajz beszédes tényeként leszögezni. Aki e határokat rideg kézzel el akarná mozdítani, aligha lehet tisztában azzal, mit jelent egy ezer éven át fejlődött kultúra.”
  • Újrafoglalás
    Az új magyar nemzetpolitika megalkotóinak és megvalósítóinak van mire büszkének lenniük.
  • Bővül a gyermekfelügyeletet ellátó intézmények köre
    Június másodikától oktatási céllal is használhatók lesznek az iskolaépületek, a vidéki bölcsődék és óvodák hétfőtől, a fővárosiak pedig szintén június másodikától térnek vissza a "normális működési rendhez" - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs vasárnapi online sajtótájékoztatóján.
MTI Hírfelhasználó