Dobrev Klára lehet az összellenzéki miniszterelnök-jelölt?
Kevesebb, mint kilencven nap múlva, május 26-án európai parlamenti választást tartanak. Bár több mint egy hónap van még a kampány kezdetéig, a magyar politika aktorai már kampányüzemmódba kapcsoltak. Egymás után jelennek meg a pártok európai parlamenti listái és teljes erővel beindult a „matek” a lehetséges és szükséges, avagy épp szükségtelen politikai együttműködésekről, esetleg közös listákról – hangzott el az M1 Szemtől szembe című műsorában.
2019. március 2. 10:28

A közvéleménykutatók utcára küldték kérdezőbiztosaikat és napról napra hozzák az előrejelzéseket, tetszési indexeket, mandátumbecsléseket. A választópolgárok pedig érdeklődve figyelik a már jól ismert politikai celebek performanszait, vagy éppen az újonnan színre lépő szereplőket.

Dobrev lehet a következő „politikai hullócsillag”

„Nem gondolom, hogy Dobrev Klára politikai céljai Brüsszelben valósulnának meg; fogadni merek rá, hogy 2022-ben Dobrev Klárának fogják hívni az összellenzéki miniszterelnök-jelöltet – ennek a felépítése zajlik most” – fogalmazott Boros Bánk Levente, a Médianéző Központ igazgatója a műsorban.

Megjegyezte: korábban Dávid Ibolya volt hasonló női politikai hullócsillag.

Három évet kell várni, hogy kiderüljön: jók voltak-e Boros Bánk Levente megérzései (Fotó: MTI/Illyés Tibor)

Férje, Gyurcsány Ferenc imázsa továbbra is rossz, talán ő a leginkább elutasított magyar politikus, emiatt nem is alkalmas húzónévnek. A DK fölött éppen Gyurcsány miatt van egy üvegplafon, amit nehezen tudnak áttörni. A Demokratikus Koalíció (DK) vezetésében valószínűleg felmerült, hogy Dobrev képviselje a pártot, ezért indítják a választásokon.

Új politikai tér alakult ki

Arra a kérdésre, hogy Európában is tapasztalható-e a magyarországihoz hasonló aktivitás a pártok részéről, Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem egyetemi docense azt mondta: egy-két hetet még biztosan várni kell, hogy mindenhol beinduljon a kampány, a választások közeledtét inkább csak azokon a vezetőkön lehet észrevenni, akik valamilyen pozíciót szeretnének megnyerni.

Az idei EP-választás egy új politikai tér keretei között fog zajlani, és minden országban hasonlók a tendenciák: új pártok és formációk jelennek meg, „gyengül, ami erős volt, és erősödik, ami gyenge volt azelőtt” – fogalmazott.

Kifejtette: sokan például zöld forradalmat vagy a Néppárt és a szocialisták jelentős visszaesését várták, illetve azt is, hogy az euroszkeptikus erők, akik csak rendszerkritikusak vagy uniókritikusak, esetleg elitellenesek, azok nagyon megerősödnek. A liberális pártok újfajta összetételben és színezetben jelenhetnek meg.

A hazai átrendeződéssel párhuzamosan más országokban is láthatók az új tendenciák – tette hozzá Gálik.

Kormánypárti fölény várható; az ellenzék súlytalan

Boros Bánk Levente meglepőnek tartaná, ha nem szerezne 13-14 mandátumot a Fidesz-KDNP a választáson. Tavaly április óta „tektonikus mozgások” nem történtek Magyarországon, és a vesztes pártok, amelyek nem tudtak kormányt alakítani, lejtmenetbe kezdtek. Az új kihívók – Momentum Mozgalom, Kétfarkú Kutyapárt, Mi Hazánk – nem tudtak érdemben erősödni.

Arra a felvetésre, hogy a Mi Hazánk gyorsan felkerült a politikai térképre és látható támogatottsággal bír, Boros elmondta: mindhárom újonnan megjelenő szereplő az 5 százalékos küszöb alatt helyezkedik el, „ami azért nem olyan nagy teljesítmény”, és figyelembe kell venni azt is, hogy a radikális jobboldalnak Magyarországon mindig volt valamekkora támogatottsága – még ha az nem is kormányképes.

A kormánypártok őrzik vezető szerepüket, az ellenzék pedig „a saját maga erejét méregeti”, és a választás után látható lesz majd, hogy ezek a pártok egymáshoz képest milyen erőt képviselnek – foglalta össze.

Ebből kifolyólag az ellenzék számára a választás nem az Európai Parlamentről, még csak nem is az Európai Unióról szól – fogalmazott. Boros Bánk Levente szerint két olyan párt van jelen pillanatban, amely világos elképzelésekkel rendelkezik az európai integráció továbbfejlesztési lehetőségeiről: a kormányzó pártok a nemzetek Európájára, a tagállamok egyenlő politikai szerepére voksolnak, a DK pedig az Európai Egyesült Államokat célozza meg. A két szélső állásponthoz képest a többiek még a saját identitásukkal sincsenek tisztában, és leginkább a belső viszályokkal foglalkoznak az uniós víziók helyett – fogalmazott.

A korábbitól eltérő politizálásra lesz szükség

A választásokhoz közeledve maga a Néppárt is polarizálódik, és az elmúlt öt év változásai teljesen más politikai rendszert körvonalaznak Európában. A Néppárt jelenlegi kétszáz feletti képviselőjéhez képest a felmérések alapján akár 170-nél is kevesebb képviselőt küldhet a választások után az Európai Parlamentbe. A szocialisták is mélyrepülésben vannak, és az euroszkeptikus pártok rendszere is töredezetté vált.

Gálik Zoltán számára az sem egyértelmű, hogy miként fognak vezetőt választani az Európai Bizottság élére, és ki kivel fog együttműködni.

A széttöredezett rendszer a választások után európai szinten egész más politizálást vár majd el a parlamenten belül – mondta.

hirado.hu - M1
  • Fel vörösök, proletárok
    Hablatyolt, hogy zöld és szabad Budapestet akar, amit vissza kell foglalni. Hogy kitől, természetesen a magyar kormánytól.
  • Soros legyőzte Budapestet
    Lehet persze hőbörögni, lehet hisztériázni meg reggelig antiszemitázni, mondom, hogy lehet, de ettől még a Hálózat kiválóan teljesített.
  • Mert fényesebb a kard
    A dicsőséget kivívtuk, a falatnyi szabadságunkat elveszítettük. Az elesettekből hősök, a kivégzettekből mártírok lettek. A világ bennünket csodált. Fejezet lettünk a történelemkönyvekben.
  • Ha laza f*szi vagy, megnyerted a fiatalokat!
    Bízzunk-e abban, hogy a jóízlés győzedelmeskedik majd? Nem javaslom. Ugyanis a kormánygyűlölők már most tapsolnak a lábvízben állva, szotyolázva.
  • Elengedhetetlen a főváros állásfoglalása a beruházásokról
    A kormány továbbra is elkötelezett az állami forrásokból megvalósuló budapesti beruházások mellett, ha ezek megvalósítását a kormány és a fővárosi önkormányzat közötti konszenzus övezi - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden Budapesten, a Kormányinfón.
MTI Hírfelhasználó