Gazdagon díszített viseletük jelenti a matyók identitását
Hideg téli napokon, kellemes elfoglaltság egy-két napot gyógyfürdőben tölteni. Gyógyvizek terén Kelet-Magyarország sokat köszönhet Pávai-Vajna Ferenc geológusnak, aki az 1920-as, '30-as években olaj és földgáz után nyomozva számtalan kutat fúrt ezen a vidéken. Végül nem lettünk kőolaj-nagyhatalom, mert Pávai-Vajna legtöbbször „csak” meleg vizet talált, de emiatt a helyiek nem bánkódtak sokat – hangzott el az M1 Itthon vagy! című műsorában.
2019. március 3. 12:48

Akkoriban Magyarországon nagyon sok helyen kerestek olajat és elsősorban itt is azt szerettek volna találni. De ahogy az akkoriak mondták: lehet, hogy jobban jártak, mert feltört az olaj helyett a fehér arany – mondta Vámos Zoltán, a Zsóry Gyógy-és Strandfürdő vezetője.

Mezőkövesden az akkori szolgabíró és országgyűlési képviselő, Zsóry Lajos birtokán indultak meg az olajfúrások. Ezek az idők nem épp az önfeledt fürdőzésnek kedveztek, de a szolgabíró, halála előtt, még épp megérhette az első termálvizes fürdőmedence megnyitását.

A háború után Mezőkövesd gyors fejlődésnek indult, az addigra több medencével is gazdagodó fürdő vizét pedig alig két évtized múltán, hivatalosan is gyógyvízzé minősítették.

Vámos Zoltán szerint a fürdő legfőbb sajátossága a gyógyvíz összetétele. Magyarországon ilyen összetételű gyógyvíz, ilyen magas szulfidion tartalommal, ami elsősorban reumatikus megbetegedések gyógyítására szolgál, nincs. Ezt a vízvizsgálatok alapján bátran kijelenthető.

Református tömbbe ékelődött katolikus közösség a matyó

A napi jótékony fürdőzés, a gyógymasszázs, valamint a szénsav-, és súlyfürdő kipróbálása és az iszappakolás után érdemes Mezőkövesd másik különlegessége, a matyó néphagyomány után eredni.

A matyókat gazdagon díszített öltözékükről ismerhetjük meg (Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)

A matyóság a reformátusok tömbjébe ékelődött katolikus közösség. Egy kis népcsoport, amelynek tagjai gazdagon díszítették viseletüket, így is megkülönböztetve magukat a környékbeli kálvinista, puritán falvak lakóitól. Amikor a 19. század közepétől megnőtt az érdeklődés a néprajz iránt, a matyó hímző asszonyok díszes kézimunkái országszerte vitték Mezőkövesd hírét. A helyiek legendát is őriznek az első hímzések születéséről.

Egyszer régen az ördög elrabolt egy matyó legényt, a szerelme pedig elment hozzá, hogy adja vissza. Az ördög azt mondta, hogy csak akkor kapja vissza, ha elviszi neki a nyár legszebb virágait. Igen ám, de ez egy téli, borús időben történt. A lány hazament, telehímezte a kötényét a nyár legszebb rózsáival, és azt vitte a párjáért cserébe – ismertette a mondát Zeleiné Pap Bernadett, a Matyó Népművészeti Egyesület művészeti vezetője.

A hímzés mestersége még ma is él a matyók közt

Kezdetben a motívumkincs alapszínét a piros adta, még a növényi minták leveleihez is ezt használták, aztán az idők és az ízlés változásával kerültek rá a bordó, zöld, sárga és kék cérnás öltések is a kötényekre – vagy ahogy itt hívják, surcokra –, a férfi ingekre és ágyterítő-szélekre.

Ma is élő mesterség a matyók között a hímzés (Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)

Mezőkövesden ma is élő mesterség a hímzés, amit sokan művészi szinten űznek.

Az a legjobb, ha minden darabhoz saját mintát lehet összeállítani. Tehát nem lehet ugyanaz a minta egy nagy terítőn, egy férfi ingen, és mondjuk egy női blúzon. Mindig az adott darabhoz kell igazítani magát a mintát. Ezt klasszikusan először ceruzával, papírra rajzolják meg – fogalmazott a művészeti vezető.

Aztán egy ügyes kis szerkezet a rajz mentén átszurkálja apró lyukakkal a papírt, és ezekbe egy speciális festéket dörzsölve viszik át a mintát a textilre ezután kezdődhet a hímzés.

A fejdísze sokat elárult egy asszonyról

A matyó motívumok kialakulását és fejlődését az egykori Korona Szállóban lakó Matyó Múzeum kiállításán lehet végigkövetni.

Agócsné Halász Andrea elmondta: egy lakodalmi meneten keresztül mutatják be azokat a viseleti darabokat, melyek jellemzően voltak egy férfi, egy idős férfi és egy fiatal férfi életében, vagy egy gyermekkori viseletet. Az asszonyoknál – életkorhoz köthetően – a fejdíszek jelzik, hogy az illető már nem eladósorban lévő lány.

A gazdag, ornamentikus minták a bútorzatban is visszaköszönnek. Ügyes festőmesterek egy-egy vetett ágy deszkáján, vagy a tékákon mutathatták meg stílusérzéküket – hangzott el a műsorban.

hirado.hu - M1
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • A „harangzúgásos" magyar irodalomról a bor fővárosában
    A baloldali értlemiségiek által szerzett becstelen, immorális előnyök és kiváltságok – s velük a (Fekete Gyula szavával jellemezhető) „nemzetundoros" beidegződések – gyakran túlélték a rendszerváltozás fordulatát – fogalmaz Bertha Zoltán a Tokaji Írótáborra készülve.
  • Magyar arany- és ezüstérem 200 méter pillangón
    Milák Kristóf címét megvédve arany-, Márton Richárd pedig ezüstérmet nyert 200 méter pillangón a római úszó Európa-bajnokság keddi napján.
  • Megerősítette az erdők fokozott védelmét az agrárminiszter
    Az energiaválság miatt hozott, fakitermelést könnyítő szabályok jövő március végéig érvényesek, természetvédelmi területen pedig továbbra is tilos az őshonos fák tarvágása - erősítette meg miniszteri utasításban a kormány eddigi álláspontját Nagy István, az Agrárminisztérium (AM) keddi közleménye szerint.
MTI Hírfelhasználó