Az Európai Bizottságot zavarja a kormány válasza
A magyar kormány válasza zavarja az Európai Bizottságot, a kabinet ugyanis nem tett mást, mint leleplezte Brüsszel bevándorláspárti terveit - kommentálta a magyar kormányszóvivő az Európai Bizottság szóvivőjének hétfői nyilatkozatát budapesti sajtótájékoztatóján.
2019. március 4. 18:01

Hollik István felidézte, hogy a magyar kabinet elküldte a brüsszeli tervekkel kapcsolatos válaszát a bizottság számára. Ebben pontosan és tényszerűen felsorolták - fogalmazott -, hogy a migrációt segítő brüsszeli tervekről eddig milyen fontosabb döntések születtek az unión belül.

A kormánynak az az álláspontja, hogy a magyar embereknek joguk van arról tudni, mire készül Brüsszel, hiszen Európa jövője a tét - jelentette ki Hollik István. A kabinet nem tett mást, mint összeszedte a brüsszeli bevándorláspárti terveket és nyolc oldalon nyilvánosságra hozta - tette hozzá.

Megkérdezték a kormányszóvivőt arról, hogy miért Jean-Claude Juncker bizottsági elnököt állították a kampány középpontjába. Hollik István azt válaszolta: a tények azt mutatják, hogy Juncker az egyik legerősebb olyan brüsszeli politikus, aki támogatja a bevándorlást. Ezt ő maga mondta - emlékeztetett Hollik István, és felidézte azon nyilatkozatát, amelyben a bizottsági elnök legális migrációs útvonalak kiépítéséről beszélt, valamint arról, hogy a nemzeti határok, az államhatárok korszerűtlen intézmények, le kell bontani őket.

A magyar kormány szerint rendkívül álszent és kétszínű, hogy amikor Magyarország a schengeni kötelezettségét betartva megvédi nemcsak saját, hanem az unió határait is, akkor az Európai Néppárt politikusainak szabad kritizálniuk hazánkat, szabad azt mondaniuk, hogy a kerítés egy rossz dolog - közölte. A kormány stílusa nagyon visszafogott ahhoz képest, amit akkor kapott Magyarország - mondta. Hozzátette: most amikor ők kritizálják azt a politikust, akinek nevéhez az Európai Bizottság legkritikusabb öt éve kapcsolódik, ezt nem lehet. Ez tipikusan kettős mérce, ami nagyon régóta jellemző az unión belül Magyarországgal kapcsolatban, és amit nem tudnak elfogadni - jelentette ki Hollik István.

További felvetésre a kormányszóvivő azt mondta: a magyar kormány minden olyan intézkedést, amely azt üzeni a bevándorlóknak, hogy Európa eltartja és pénzeli őket, veszélyesnek tart.

Azt próbálják bemagyarázni, hogy a migránskártyák nem névtelenek, pedig nyilvánvalóan azok - mondta. A magyar kormány álláspontja három éve változatlan, a segítséget kell odavinni, ahol baj van, és nem a bajt kell Európába hozni. Ezért van szükség olyan programokra, mint a Hungary Helps, amely pontosan arról szól, hogy helyben hogyan lehet segíteni. A program a nemzetközi érdeklődést is felkeltette, hiszen sokkal hatékonyabb, mint a nemzetközi szervezetek támogatása. Erre van szükség és nem migránskártyákra - fogalmazott Hollik István.

MTI
  • A Demokrácia Védvonal
    A mintegy 175 kilométer hosszú, 4 méter magasra tervezett létesítmény nem csupán műszaki jelentőségű.
  • Mikulássapkás hazugság
    Amerikában kezdték el ezt a hazugsághadjáratot évtizedekkel ezelőtt. Egy svéd reklámgrafikus egy híres üdítőitalhoz rajzolta le Santa Claus-t. Az ő Szent Kolozsuk eleve reklámfigura. Egy üdítőitalt ünnepelnek Szent Miklós helyett.
  • Lehetetlen megvalósítani az Európai Egyesült Államok vízióját
    Az európai parlamenti választás kampányában az Európai Egyesült Államokban látta a jövőt a baloldal egy része. Fricz Tamás politológus azonban úgy gondolja ez lehetetlen, tekintettel arra, hogy az Egyesült Államok történelme teljesen eltér az úgynevezett öreg kontinensétől.
  • Világszerte növelni kell az agrárium hatékonyságát
    Tovább kell javítani a mezőgazdasági termelés hatékonyságát az élelmiszer-ellátás biztosításához, mert egyre növekszik a világ népessége, az erőforrások viszont folyamatosan szűkülnek – hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter szombaton Berlinben a Globális Élelmezési és Mezőgazdasági Fórumon (GFFA).
  • Hetvenöt éve robbantották fel Budapest hídjait
    Budapest ostroma a második világháborúban 1944. december 25-től 1945. február 13-ig folyt. A halottak száma százezer fölé emelkedett, romhalmazzá váltak értékes épületek, és a főváros hídjai is megsemmisültek. A visszavonuló német csapatok 1945. január 18-án robbantották fel az Erzsébet királynéról elnevezett átkelőt, a Lánchidat és a Margit híd addig még álló három budai nyílását.
MTI Hírfelhasználó