I. Szemtől szembe…
Milyen intézkedéseket terveznek a telejósdák, távgyógyítók működésével kapcsolatban? Önnek is joga van tudni: a kormány bevándorlók számára is biztosít csok-ot! Folyhatott e a baloldali pártok pénzügyi támogatása a szocialista ügyvéd által elcsalt pénzekből? Sorra minősítik le a nemzetközi szervezetek a magyar egészségügyet? Önnek is joga van tudni, hogy a kormány több tízezer tehetséges fiataltól akarja elvenni a diploma megszerzésének lehetőségét!
2019. március 7. 15:15

Zengzetes parlamenti műfaj az interpelláció. Az MSZP, a Jobbik, az LMP, a DK és a Párbeszéd harcosait azonban ez alkalommal az utcára szólította a kampány, onnan szidták a kormányt, a Jobbik viszont jelenlétével tiszteletben tartva a parlamenti házszabályt ékesen igazolta, hogy szószólóit nem fogja vissza gyávaság.  Csak a rosszra emlékeztek, csupa dübörgő, számonkérő mondatokkal szerepeltek, felkiáltójellel, jobb esetben kérdőjellel a végén, s közbeszólásaik sem bizonyultak csendesnek. A kormány jelesei hősiesen állták az ostromot, a Fidesz és a KDNP pedig szolid optimizmussal tekintett a T. Házra és az országra, a szemük is fölragyogott, midőn a válaszokból félreérthetetlenül megtudták, hogy amióta nem a Gyurcsány- kormány vet, azóta bőségesebb az aratás.

 

 

Milyen intézkedéseket terveznek a telejósdák, távgyógyítók működésével kapcsolatban?

HARRACH PÉTER, (KDNP): - Államtitkár Úr! A Kereszténydemokrata Néppárt mindig kiemelt figyelmet fordított az élethelyzetüknél fogva fokozott veszélynek kitett fogyasztók védelmére. Példaként említhetjük a közelmúltban a jogsértő termékbemutatók elleni fellépést. Az elfogadott törvénymódosításoknak köszönhetően jelentősen csökkent a fogyasztói panaszok száma, visszaszorult a kapcsolódó hitel- és kölcsönszerződések száma, és a klasszikus termékbemutatók szinte teljesen megszűntek. 

- Az elmúlt hetekben egy másik problémára irányítottuk rá a figyelmet. Magyarországon több televíziós csatornán és az interneten is elérhetők a telejósda- és távgyógyító műsorok, ahol sok száz forintos percdíj ellenében ígérnek a telefonálóknak számtalan lehetőséget. A telefonáló kérhet gyógyító energiát, anyagi problémái leküzdését, a legmegfelelőbb jövő megteremtését, reményt a szerencsejátékokon vagy csak egyszerűen a jövő titkainak a feltárását. Ezek a műsorok ugyan nem örvendenek nagy nézőszámnak, hiszen nagyrészt a délelőtti órákban van az adásidejük, az alacsony nézettség ellenére ugyanakkor nagy hasznot hoznak. A céljuk pedig nyilvánvalóan a megtévesztés, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat, amelyet csak erősít, hogy a sebezhető, kiszolgáltatott réteg az elsődleges fogyasztó.

- Államtitkár Úr! Ezek a műsorok, ahogy azt a Fogyasztóvédelmi Hatóságnak küldött bejelentésünk is tartalmazta, a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvényben meghatározott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat fogalmába ütköző tevékenységet folytatnak. A műsorban a bejutás sem értelmezhető, de megfelelő tájékoztatást sem kapnak a szolgáltatást igénybe vevők, hogy miként kezelik személyes adataikat. Mindezek alapján kérdezem:

- Hogyan látja a tárca fogyasztóvédelmi szempontból a telejósdák, távgyógyítók működését, és terveznek‑e intézkedéseket ezen működésekkel kapcsolatban?

***

CSERESNYÉS PÉTER, (Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára): - Frakcióvezető Úr! A kormány kiemelt célként tűzi maga elé a magyar emberek és a magyar családok védelmét. Így a hazai fogyasztóvédelmi intézményrendszer fokozott figyelmet fordít arra, hogy megvédje a magyar embereket, a magyar családokat mindazoktól a számukra anyagi, egészségügyi vagy erkölcsi kárt okozni képes tevékenységektől és termékektől, amelyekkel napjainkban találkozni lehet. A magyar fogyasztóvédelem, mint ahogy eddig is tette, határozottan fellép a vásárlókat megtévesztő eladási módszerekkel szemben. A kormányzati intézkedéseknek köszönhetően kevesebb, mint tizedére szorult vissza a Fogyasztóvédelmi Hatósághoz árubemutatós megtévesztésekkel kapcsolatban beérkezett panaszok száma. Az Országgyűlés által 2015 decemberében elfogadott törvénymódosítás megtiltotta az árubemutatókon a hitelközvetítést és az ingyenes juttatások reklámozását, a Fogyasztóvédelmi Hatóság pedig rendszeresen ellenőrzi az árubemutatókat. A folyamatos hatósági jelenlétnek köszönhetően a panaszok száma folyamatosan csökkenést mutat. Míg a törvénymódosítás előtt havonta átlagosan 43 árubemutatós panasz érkezett, addig mára ezek száma havi átlagban mindössze háromra esett vissza. A kormányzati intézkedéseknek köszönhetően tehát egyre fogy a levegő az ilyen cégek körül. Ugyanakkor a tapasztalatok azt mutatják, hogy az árubemutatók keretében értékesített termékek az egészségügyi vonalra helyeződtek át, amely jelenséggel szemben szintén határozottan fellépünk. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium az idősek érdekében tehát változatlanul fokozott figyelemmel kíséri az árubemutatókra szakosodott cégek működését a jelenség további visszaszorítása érdekében.

- Frakcióvezető Úr! Az árubemutatókhoz hasonlóan a telejósdák és távgyógyítók megtévesztésre épülő működése ismert a Fogyasztóvédelmi Hatóság előtt. A távjósok tetemes összegeket húzhatnak ki, húznak ki az emberek zsebéből, és okkal feltételezhető, hogy sok embert károsítanak meg. A módszer ismert: olyan percdíjakat állapítanak meg a hívásoknál, amelyek, a várakoztatást is beleszámítva, nagy összegbe kerülnek a hívó félnek. Az elmúlt évben is indultak és jelenleg is folyamatban vannak eljárások e témakörben. A vizsgálat a megtévesztő és tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatra, valamint egyéb felmerülő jogsértésekre terjed ki, amelyek a Fogyasztóvédelmi Hatóságon túl a Gazdasági Versenyhivatal, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság hatáskörébe tartoznak. Aktív hatósági jelenléttel jelenleg és a közeljövőben is határozottan fellépünk a megtévesztésre épülő, a leginkább kiszolgáltatott idős embereket kihasználó, tudatosan megkárosító értékesítési gyakorlattal szemben a jelenség visszaszorítása, megszüntetése érdekében. A kormány támogat minden, a visszaélések megszüntetésére irányuló kezdeményezést. (Taps a kormánypártok soraiban.)

***

RÉTVÁRI BENCE, (KDNP): - Államtitkár Úr! Engedje meg, hogy pár szemelvényt fölolvassak ezekből a műsorokból:„Ne tegye le a telefont, kérje a beavatást kollégáimtól. Meg van írva egy nagy nyeremény az ön sorsában. Feladom az ön sorsszerű, karmikus nyereményét, feloldom az ezzel kapcsolatos blokkolást. Karmikus milliós nyereményt adok önnek, azért nem ért el önhöz eddig, mert nem oldottam föl ezt a blokkolást. Ha van 8-as vagy 3-as a születési dátumában, a papírpénzén, az adókártyáján, akkor segítek önnek többmilliós nyereményt elérni karmikus módon. Gábriel arkangyalhoz van közvetlen bekötésem, pénzmágiatanácsokat tudok adni. Ókori istenség vagyok.”  És még lehetne sorolni, hogy hányféle megtévesztő és olykor már azért bosszantó és felháborító szöveggel is próbálnak emberek zsebéből percenként sok száz forintot kihúzni, életük nehéz helyzetét kihasználni, ráadásul külföldi tulajdonosokkal rendelkező céghálókban vetített műsorokban. Azt kérjük a tisztelt minisztériumtól és a Fogyasztóvédelmi Hatóságtól, hogy segítsen ezeket a különböző boszorkányokat és másokat elűzni a képernyőkről. Ezért a válaszát elfogadom! (Taps a kormánypárti padsorokban.)

 Önnek is joga van tudni: a kormány bevándorlók számára is biztosít csok-ot!

Z. KÁRPÁT DÁNIEL, (Jobbik):  - Tisztelt Ház! Bár az utóbbi hetekben számos, a politikai science fiction kategóriájába illő kijelentés hangzott el akár a jegybankelnök úrtól, akár a miniszterelnök úrtól ‑ gondoljuk csak azt, hogy 2030-ig kívánják utolérni Ausztria fejlettségi szintjét vagy éppen az MNB versenyképességi csomagjában 110 ezerre datálják az éves élve születések számát, amit nagyon támogatnék, nagyon is elérendő célként tartok számon, csak a realitását kérdőjelezem meg pár éven belül ‑, azért azt el kell mondanunk, hogy a demográfiai csomagnak van egy pontja, ami legalábbis támogatandó, támogatásra méltó; többek között azért, mert a Jobbik mintegy kéttucatnyi alkalommal visszakereshető módon javasolta itt a Házban a CSOK bővítését, szélesítését és a családi otthonteremtési kedvezmény olyan irányú bővítését, amely használt ingatlan vagy az otthon bővítése esetén is elérhetővé teszi nemcsak a kedvezményes hitelt, ahogy most a kormány terveiben szerepel, hanem a támogatás összegét is.

- Szakadéknyi tehát a különbség még mindig közöttünk a kormány fékezett habzású és a Jobbik teljes körű megoldása között, főleg azért, mert egy második ponton is van közöttünk némi vitaalap vagy nézetkülönbség. Ez pedig az, hogy a több száz milliós villák esetében a Jobbik semmiképpen nem támogatná a CSOK kedvezménytömegének elérhetővé tételét. Nem az oligarchákat, nem a legszerencsésebb társadalmi csoportokat akarjuk tehát támogatni, hanem tipikus magyar élethelyzetekre akarunk megoldást nyújtani egy fiatal család életkezdéséhez. A vágyott gyermek számára az a tér, amely szükséges, nyilvánvaló módon könnyebben elérhető otthonteremtési kedvezmény által, de ehhez nem kellenek több száz milliós villák. Ez volt tehát a második vitapont. A harmadikat tartom viszont egészen vérlázítónak és egészen durvának, ugyanis, ha bárki a telefonján beüti, hogy „CSOK igényléséhez szükséges dokumentáció”, tehát azon papírok körét keresi, amelyek szükségesek ahhoz, hogy valaki hozzáférjen ehhez a kedvezményezhez, itt van előttem a telefonomon, akkor látható, hogy az egyik kereskedelmi banknál listázzák azokat a dokumentumokat, amelyeket nem magyar állampolgár támogatott személy esetén kell benyújtani, és hosszan részletezik, hogy a bevándorolt jogállású személyek hogyan tudnak szert tenni CSOK-ra, hogyan tudják elérni ezt a kedvezményt. A  kérdésem egyszerű, tömör és rövid:

- Tudnak‑e arról, hogy a közeljövő CSOK-módosítása során szintén vehetnek fel CSOK-ot bevándorolt jogállású személyek, illetve ezt a felháborító gyakorlatot meddig kívánják folytatni?

-  Ön személyesen tudja‑e a nevét adni ahhoz, hogy bevándorolt jogállású személyek magyar állampolgárok helyett családi otthonteremtési kedvezményt vegyenek fel, illetőleg támogatja‑e azt a javaslatomat, miszerint CSOK-ot kizárólag magyar állampolgárok és az általam elmondott feltételek mellett vehessenek fel annak érdekében, hogy ez a kedvezmény a magyar jövőt szolgálja, és ne különféle kormányzati szándékokat, amelyek a szavak szintjén nem jelennek meg, de a háttérben annál inkább?

***

RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Úr! A Jobbiknak láthatóan a frakciója is fogy szinte hónapról hónapra itt a parlamentben, a tagságuk is fogy, ezt zárt ajtók mögött maguk is elismerték. Kilépési hullámról beszéltek vezetőségi üléseken, ezért napról napra hajmeresztőbbnél hajmeresztőbb javaslatokat vagy hozzászólásokat kell itt a parlamentben tenni ahhoz... (Z. Kárpát Dániel: Nézd már meg…)... hogy valamelyest megpróbálják a megtépázott táborukat újra bővíteni.

- A bevándorlás kérdésében aztán végképp identitászavara van a Jobbiknak, hiszen az önök frakcióvezetője, Gyöngyösi Márton egy külföldi biztonságpolitikai lapnak azt nyilatkozta, hogy nincs más választás, mint hogy politikai menedékjogot adjunk a Szíriából érkező bevándorlóknak. Szintén azt mondta az önök frakcióvezetője, hogy a nemzetközi szerződéseket a magyar kormány nem tartja be akkor, amikor a különböző brüsszeli utasításokat a bevándorlás kapcsán nem hajtja végre. Szintén azt nyilatkozta az ön frakcióvezetője ennek a nemzetközi újságnak, hogy migránsok befogadása több esetben szükségszerű, és ezt kívánják meg a nemzetközi szerződések is, amelyeket Magyarország aláírt, Magyarországnak erre nemzetközi kötelezettsége van. Tehát ilyen esetekben az ön frakcióvezetője felmondja a liberális leckét, amikor külföldi lapoknak nyilatkozik, idehaza pedig így is beszélnek, úgy is beszélnek, népszavazási kampányban nem vesznek részt, a nemzeti konzultációt a kvóták ellen támadják itt, a Parlament falain belül is. (Z. Kárpát Dániel: Ne hazudj!) Néha üléseken keresztül nem szavazzák meg az alaptörvény-módosítást, majd végül, amikor a választók egyértelmű döntést hoznak, akkor módosítják az álláspontjukat, aztán visszatáncolnak, és a balliberális oldallal vannak együtt. Tehát ahány alkalom, annyiféle vélemény, de azért Gyöngyösi Márton a Jobbik évadnyitó rendezvényén elmondta, nem támogatja, hogy kerítések épüljenek Európában, mert az elfogadhatatlan, és csak konfliktust okoz az országoknak. (Z. Kárpát Dániel: A kérdésre válaszoljál már!)   

- Ami a konkrét kérdését illeti, képviselő úr: el lehet olvasni a jogszabályokat, nem tudom, ön milyen oldalt nézett. A menekült- és oltalmazott státuszúak természetesen nem kaphatnak ebből a kedvezményből, ott vannak a feltételek: munkaviszony, büntetlen előélet, köztartozás-mentesség. Ezeket a jogszabályok előírják, de amire ön hivatkozik, kérem, ne legyen megtévesztő, és ne értelmezze ezt indokolatlanul kiterjesztően! (Z. Kárpát Dániel felmutatja a telefonját.) Remélem, nem arra gondol, hogy adott esetben határon túli magyarok is Magyarországon ezt igénybe akarnák venni. (Z. Kárpát Dániel: Szégyelld magad!) Tudjuk, hogy ön is azok közé tartozik Vona Gáborral és Gyöngyösi Mártonnal együtt, akik nem szavazták meg a határon túliak kettős állampolgárságát itt a parlamentben, de ezt a lelkiismeret-furdalását később ne ilyenekben élje ki! Ugyanakkor azt hiszem, közös sikerünk, hogy 95 ezer magyar családnál is többen vették már igénybe a családok otthonteremtési kedvezményét, közel 400 ezer embernek tudtunk segíteni ebben. 230 ezer már megszületett gyermeknek tudtunk újabb, komfortosabb otthont teremteni, és ezek a családok 45 ezer gyermek megszületését vállalták a következő években. Így összességében 275 milliárd forintot tudtunk fordítani arra, hogy a családok komfortosabb körülmények között lakjanak, és több gyermeket tudjanak vállalni, ha ez a terveikben szerepel. Csak áfa-visszatérítésre 53 milliárd forintot fordítottunk. Ha megnézi, hogy a tavalyi év végéig a 10 millió forint összegű, nagyon kedvezményes hitelt mennyien vették igénybe, akkor azt láthatja, hogy 133 milliárd forint értékben tudtunk ilyen segítséget adni. És azt ön is tudja, hogy a miniszterelnök úr az évértékelő beszédében a CSOK további bővítési terveit ismertette. Hamarosan itt a parlament asztalán lesznek ezek a javaslatok. Bízom benne, hogy ott egy kicsit bátrabb lesz, bejön, szavaz és támogatja, nem úgy, ahogy a kettős állampolgárságról szóló szavazásnál nem volt itt a parlamentben! (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

***

Z. KÁRPÁT DÁNIEL: - Tisztelt Ház! A Magyar Országgyűlés szégyenének tartom, hogy egy ennyire felkészületlen és ennyire nem túl egyenes, férfias viselkedést tanúsító államtitkár válaszolhat egy tisztességes szándékú ellenzéki kérdésre…(Az elnök kikapcsolja a mikrofont: Képviselő úr! Úgy hiszem, nem volt jogalapja arra, hogy egy ilyen megjegyzést tegyen az államtitkár úrra, ezért kénytelen vagyok önt figyelmeztetni. Úgyhogy kérem, kérjen bocsánatot! Közbeszólások a Jobbik padsoraiból: Ne vicceljünk már!  Szilágyi György: Miért ne?)... Szeretném elmondani államtitkár úrnak, hogy amikor határon túli magyar testvéreink számára a Kárpát-medencei gazdasági övezetet illető egyéb kedvezményeket tartalmazó csomagot hoztunk ide be, önök leszavazták. (Közbeszólás a kormányzó pártok padsoraiból: Micsoda?)  Mi erőltettük ezeket a csomagokat. És ha arról beszélünk, hogy bevándorolt jogállásúakkal kapcsolatban ki az, aki kétkulacsos politikát folytat: az ön miniszterelnöke írt alá olyan záródokumentumot, amely kvótaszerű megoldások végrehajtásáról szólt. Az önök kormánya, az önök csapata 86 ezer embert engedett ide be, kötvénnyel, oltalmazottként, családegyesítéssel, más módokon. (Szilágyi György: Igaz!)

- Államtitkár Úr! Az én kérdésem egyszerű volt. Ezeknek az embereknek CSOK-ot biztosítanak‑e ugyanúgy, mind eddig? És ha ön annyira tájékozatlan, hogy a Google-n keresztül a bankok jelen pillanatban hatályos tájékoztató anyagait sem éri el… (Rétvári Bence: Jogszabályt nézd meg…)…akkor megmutatom önnek ezeket… (Felmutatja a telefonját.)… hogy eligazodjon, de szégyennek és gyalázatnak tartom azt a mellébeszélést, amit itt folytatott! Nem válaszolt a kérdésemre, tehát továbbra is nyitva van az a kérdés és az a felvetés, hogy ez a kormány migránsokat támogat‑e CSOK-kal, avagy sem. Szégyelljék magukat! (Taps a Jobbik padsoraiból. ‑ Közbeszólások ugyanonnan: Igen! ‑ Úgy van! ‑ Z. Kárpát Dániel odamegy az államtitkári székében helyet foglaló Rétvári Bencéhez. Folyamatos közbeszólások a Jobbik és a kormányzó pártok padsoraiból. Az elnök csenget, újra és újra csenget: Képviselő Úr! A parlamentben nem ez az általános beszédstílus, hogy ki szégyellje magát és ki ne szégyellje. Úgy gondolom, magába kellene néznie ezzel kapcsolatban!)

***

Képviselő úr nem, az Országgyűlés viszont az államtitkári választ 117 igen szavazattal, 21 nem ellenében, 1 tartózkodás kíséretében elfogadta.

Folyhatott‑e a baloldali pártok pénzügyi támogatása a szocialista ügyvéd által elcsalt pénzekből?

KOVÁCS SÁNDOR, (Fidesz): - Tisztelt Ház! Országszerte most már mindenki számára ismert Gyurcsány Ferenc volt ügyvédjének, Czeglédy Csabának a többek sérelmére elkövetett bűntette. A balliberális összefogás színeiben Szombathelyen önkormányzati képviselői mandátumhoz jutott ügyvéd és társai ellen hosszas nyomozást követően különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette, továbbá hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt vádat emelt a Csongrád Megyei Főügyészség. Czeglédy ügyvéd úr, mint a szombathelyi illetőségű bejegyzett Human Operator Zrt. igazgatóságának elnöke és egyben ügyvezetője, egy olyan bűnszervezetet hozott létre 2011-ben, amellyel cégének adófizetési kötelezettségét kívánta megkerülni. Ez a bűnszervezet létrehozott egy olyan számlázási láncot, amelynek alsó szintjén az iskolaszövetkezet, középső szintjén átszámlázást végző cégek, a legfelső szintjén pedig maga a Czeglédy vezetése alatt álló Human Operator Zrt. helyezkedett el. Az elkövetési módszer a következő volt. Az iskolaszövetkezetek az általánosforgalmiadó-, valamint a személyijövedelemadó-bevallási kötelezettségüknek nem tettek eleget. Amennyiben viszont ezen jogszabályi kötelezettségüket teljesítették, úgy az adót nem fizették be. A bűncselekmény tényállásából megállapítható az is, hogy a volt szocialista miniszterelnökhöz, Gyurcsány Ferenchez köthető Altus Zrt. által pénzelt szombathelyi politikus irányította cselekmények eredményeképpen a magyar államot több mint 6,2 milliárd forint kár érte.

- A különböző médiumok tájékoztatása alapján 9 vádlott beismerte bűnrészességét, továbbá terhelő vallomást tettek Czeglédy Csabára vonatkozóan is. Ezen vallomások erős bizonyítékul szolgálhatnak a vádiratban leírtak alátámasztására. Így hiába védi magát a balliberális politikus, úgy tűnik, az állami büntetőhatalom és a kilátásba helyezett szankció elől mégsem menekülhet el. A baloldal volt ügyvédje visszaeső elkövetőnek minősül, hiszen 2003-ban már jogerősen elítélték hasonló cselekedetért. Úgy vélem, az említett ügyvéd tette nem kizárólag csak a jog szemüvegén keresztül elítélendő, hanem igen súlyos erkölcsi helytelenítést is von maga után. A magyar állam mellett Czeglédy a társadalom leggyengébb és legvédtelenebb csoportjait, úgymint a diákokat és a nyugdíjasokat is, anyagilag megkárosította, akiknek az általa irányított láncba tartozó gazdasági társaságok egyszerűen nem fizették ki a ledolgozott munkájuk fejében járó, megérdemelt bérüket. A magát áldozatként, áldozati szerepben feltüntető és politikai meghurcoltként beállító, de mégis erkölcsi gátlástalanságot szemrebbenés nélkül elkövető ügyvéd a mai napig a baloldali pártok dédelgetését élvezi, míg ezzel szemben egyedül a magyar kormány volt hajlandó kiállni a károsultak mellett, mégpedig úgy, hogy a lehető leghamarabb megkezdte a károsultak kártalanítását. Mindezekre tekintettek kérdezem államtitkár urat:

- Folyhatott‑e a baloldali pártok pénzügyi támogatása a szocialista ügyvéd által elcsalt összegből?

***

VÖLNER PÁL, (igazságügyi minisztériumi államtitkár): - Képviselőtársaim! Valamennyien tudjuk, hogy a baloldal elmúlt évtizedei a korrupciós botrányokról szóltak. Emlékszünk még Hunvald Györgyre, aki Erzsébetváros polgármestereként társaival együtt az ellene indított eljárásban előzetes letartóztatásba került, majd a társaságot ingatlanokkal kapcsolatos nagyértékű csalásokkal, magánokirat-hamisítással, vesztegetéssel és bűnszervezet létrehozásával vádolták meg. Említhetném Hagyó Miklós nevét, a BKV Zrt. egykori vezérigazgatójának esetével együtt, miszerint a jogerős ítélet szerint hivatali visszaélés és hűtlen kezelés bűntettében mondta ki bűnösnekHagyó Miklóst a Szegedi Ítélőtábla. Továbbá gondoljunk vissza a Sukoró-ügyként elhíresült történetre, amelyben különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés kísérlete miatt ítélték el Tátrai Miklóst. Az ügyben Gyurcsány Ferenc is érintett volt. Maga mondta, hogy Tátrai Miklós helyette vonult a börtönbe. A Sukoró-ügy lényege, hogy a Gyurcsány-kormány idején egy izraeli-magyar üzletember csereszerződést kötött a magyar állam képviseletében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelővel. Ha a megállapodás szerinti telekcsereügylet megvalósult volna, akkor a magyar államot 1,2 milliárd forintos kár érte volna az ítélet szerint.

- Képviselőtársaim! Azok a baloldaliak beszélnek a korrupció elleni küzdelemről, akik százmilliárdokat talicskáztak ki a privatizációs üzleteikkel, széthordták a metrópénzeket, százmilliókat parkoltattak külföldi bankszámlákon, a Czeglédy-ügyben pedig diákokat és nyugdíjasokat károsítottak meg egy kiterjedt csalássorozattal. Ne felejtsük el, hogy Gyurcsány Ferenc úgy volt miniszter, hogy közben a felesége az EU-s milliárdokról döntő Nemzeti Fejlesztési Hivatal elnökhelyettese volt, s ne felejtsük el, hogy az úgynevezett Apró-klánnak évtizedekig milyen befolyása volt Magyarországon. Többek között emlékszünk, hogy a Gyurcsány Ferenc anyósa által vezetett bank nyújtott hitelt, privatizációs hátteret Gyurcsány Ferenc vállalatbirodalmának a megépítéshez.

- Tisztelt Ház! Ahogy képviselő úr is említette, a DK és az MSZP házi ügyvédjéhez, Czeglédy Csabához köthető bűnszervezet hozzávetőlegesen 6,3 milliárd forintot csalt el, és ezzel nyugdíjasokat és diákokat károsított meg. Kérdésként merül fel a tisztelt képviselőtársaimnál: milyen összefüggések vannak a párt tagjaként vagy a párthoz kötődően működő ügyvéd és az általa szervezett iskolaszövetkezetek, továbbá az eltűnt pénz és azon pártok között, amelyek ennek hátterében felvonultathatók. Szeretném önöket arra emlékeztetni, hogy a Gyurcsány Ferenc érdekeltségbe tartozó Altus Porfólió több alkalommal nagyobb összegű kölcsönt nyújtott Czeglédy Csabának. Gyurcsány Ferenc, a bukott baloldali miniszterelnök és felesége, Dobrev Klára azt állították, hogy mindössze baráti segítségnyújtásról volt szó az ügyben, ennek mégis szöges ellentétére utalnak szerződésben rögzített feltételek. Ezúton szeretném felhívni képviselőtársaim figyelmét arra, hogy Dobrev Klára vezeti a DK EP-listáját, azonban az ő jelölése kapcsán felvetődik a kérdés: meglehet, Gyurcsány Ferenc felesége szívesen venné az európai parlamenti képviselőséggel járó mentelmi jogot, Dobrev Klára ugyanis úgy akar az Európai Parlamentbe kerülni, hogy a mai napig nem válaszolt arra a kérdésre, mi is az ő igazi szerepe a Czeglédy-botrányban.

- Tisztelt Ház! A Magyar Szocialista Párt és Gyurcsány Ferenc pártja továbbra is titkolózik, és védik a költségvetési csalás bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolt Czeglédy Csabát. Hangsúlyozni szeretném, hogy a szocialisták olyan céget védenek, amely fosztogatta a diákokat és a nyugdíjasokat! (Taps a kormánypártok soraiban.)

***

KOVÁCS SÁNDOR: - Államtitkár Úr! Látszik, hogy aki a sarat akarja másra dobálni, arra vissza szokott általában hullani mindaz a vád, amelyekkel mást illet. Reméljük, hogy lesz bizonyíték arra, hogy Dobrev Klára valóban a DK jelöltjeként az elől a felelősségvállalás elől menekül, ami az Altus Zrt. és a Czeglédy Csaba által irányított Human Operator Zrt. között folyt, és ezeket az elcsalt összegeket érzésem szerint baloldali pártok finanszírozására használták. Köszönöm a választ, és elfogadom! (Taps a kormánypártok soraiban.)

Sorra minősítik le a nemzetközi szervezetek a magyar egészségügyet?

LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY, (Jobbik): - Képviselőtársaim! Az utóbbi hetekben elég sok visszajelzést kap a kormány arról ‑ mind házon kívülről, mind házon belülről ‑, hogy amilyen az egészségügy jelenleg, az igen távol áll attól, amit szeretne látni, azaz a XXI. századi egészségügytől. Nemrég a Magyar Orvosi Kamara elnöke fogalmazta meg nyilván cinikusan a kormány egészségügyi sikerpropagandájával kapcsolatban, hogy annyiban igaza van a kormánynak, hogy azért Afganisztánnál még tényleg jobbak vagyunk. De nemcsak hazai, hanem külföldi értékelés is akad bőven az elmúlt időszakból. Engedje meg, államtitkár úr, hogy például a Bloomberg jelentését ismertessem, amely az egyes országok lakóinak egészségét, egészségi állapotát rangsorolja. Nos, ez megállapította, hogy hazánkban elszomorító a helyzet. Olyan országok bizonyultak nálunk egészségesebbnek, mint Chile vagy Uruguay, vagy éppen a Külügyminisztérium által első fokozott biztonsági kockázatot jelentő célországnak tartott Libanon. A jelentés értékelése szerint hazánkban a születéskor várható alacsony élettartam, a dohányzás magas szintje, az alkoholizmus vagy éppen a rossz levegő mind olyan helyzetet eredményeztek, amellyel még a visegrádi négyek országai közül is utolsó helyen vagyunk.

- Egy másik nemzetközi felmérésben az eddigi legrosszabb besorolást kapta egészségügyünk az európai fogyasztói indexek összevetésében, úgy, hogy eredményünk már rosszabb a bolgárokénál, és alig jobb, mint Albániának. Európai összehasonlításban itt is az utolsó helyek egyikét sikerült sajnos bebiztosítanunk. Ezek a nemzetközi elemzések hétről hétre minősítik le a magyar kormány egészségügyi munkáját. Kérdezhetjük: meddig folytatódik még ez? Mindezek egyébként azért is fájó külső visszajelzések, mert egybeesnek azzal, amit a lakosság nap mint nap tapasztal. Sokszor romos állapotúak az épületek, néha csak szerencse kell, hogy valakire éppen ne szakadjon rá a plafon egy-egy kórteremben. Máshol az állam vásárol betegeknek, hozzátartozóknak ágyakat, itthon a betegek gyűjtenek ágyakra, vagy éppen adományként hoznak be Nyugatról már feleslegessé vált eszközöket. A betegek fáradt, kiégett és agyondolgoztatott egészségügyi dolgozókkal találkoznak az intézményekben, és mindenki számára megalázó, sőt sokszor anyagilag is igen nehezen bírható hálapénzzel próbálnak minőséget és ellátást vásárolni. Nos, államtitkár úr, a magyar betegek sajnos érzik, hogy lassan egész Európában ők a legbetegebbek, és jól érzik, hogy róluk gondoskodik legkevésbé a kormányuk.

 Államtitkár Úr! A kormány XXI. századi egészségügyet ígért, de 2019-re ebből szinte semmi nem valósult meg. Az elmúlt, lassan egy évben sem történt érdemi változás, pedig a szakma és a betegek méltán vártak fordulatot az orvos végzettségű minisztertől. Helyette csak tovább folytatódott az egészségügy leépülése, most már prof. dr. Kásler Miklós asszisztálása mellett. A következő kérdésekre várom válaszát.

- Meddig engedik még, hogy lejjebb csússzon a magyar egészségügy a nemzetközi összehasonlításokban?

- Van‑e kormányzati terv ennek a megakadályozására?

- Miért nem a magyarokat tizedelő dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás vagy éppen a rák elleni fellépést bemutató országos plakátkampányt indítanak a milliárdokból?  

***

RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Úr! Azt hiszem, hogy nem meglepő egy orvosexportőrtől, hogy külföldi felméréseket idéz; nyilván ott próbálja az igényt felkelteni a magyar orvosok és ápolók munkája iránt. Nagy tapasztalatra tett ön szert, hogy hogyan lehet más országokba, magyar orvosokat és ápolókat külföldre juttatni. Önt akkor persze nem érdekelte, hogy ezáltal a magyar betegeknek rosszabb lesz; önnek annál jobb volt, vagy az ön családi vállalkozásának annál jobb volt, minél rosszabb volt a magyar betegeknek. (Közbeszólások a Jobbik soraiban.)

- Ön idézett két nemzetközi felmérést. Hadd tartsak egy kis korrepetálást önnek, hogy tulajdonképpen mi az, amit ön idézett, és milyenfajta rangsorokból milyen következtetést vont le. A Bloomberg Institute-nak valóban van két egészségügyi felmérése, ön is ezeket idézte. Az egyik egy hatékonysági felmérés, amely azt nézi, hogy az emberek egészségi állapota hol igényli a legkevesebb ráfordítást, magyarul: azt nézi, hogy mennyi az átlagos életkor, és mennyit költ egy ország egészségügyre. És minél kevesebbet költ egészségügyre, annál előrébb kerül ebben a rangsorban, hiszen annál kevesebb pénzből annál jobb egészségi állapotot tud létrehozni; tehát az egyik kormányzat követi a másikat, és ha az utóbbi megfelezi az egészségügyi kiadásokat, akkor hirtelen megugrik ezen a ranglétrán az az ország, hiszen kevesebb pénzből még az előző kormány intézkedése révén hasonló egészségügyi ellátást tud garantálni.

- Na, ez az a lista, amire ön azt mondta, hogy Románia lehagyta Magyarországot, ahol pusztán piaci alapon nézik, hogy hol költenek a legkevesebbet, hol kerül a legkisebb költségbe az emberek egészségügye. Itt például Németország Románia mögött foglal helyet, meg Magyarország is Románia mögött foglal helyet. Ön tehát, ha ebben a listában előrébb szeretne jutni, az azt jelenti, hogy Németországtól távolodjunk, Romániához közeledjünk, és költsünk kevesebbet relatíve az egészségügyre. Ez az egyik Bloomberg-lista. Tehát ön ezek szerint forrásokat vonna ki, hogy itt előrébb kerüljünk.

- A másik Bloomberg-listán, a legegészségesebb országok rangsorában viszont ‑ azt hiszem, hogy ön is örülhet, képviselő úr, biztos vagyok benne, hogy ha jó szándékú, akkor örül ‑ Magyarország helyezéseket tudott javítani, és bekerült a top 50-be, az 52. helyről a 48. helyre jutottunk, ahol valóban egészségügyi mérések vannak: várható élettartam, elhízás, dohányzás, légszennyezettség, leggyakoribb halálokok, tiszta víz, csatornázás, tehát ezek valóban a tartalmi követelményeket vizsgálják. Itt nem rontottunk, tisztelt képviselő úr, hanem javítottunk, itt pozitívabb helyezésünk van.

- De hab a tortán, amit ön idézett: az európai egészségügyi fogyasztói index. Egy magáncég végzi piaci célból ezt a felmérést. Meg is indokolja, hogy Magyarországon miért romlik az egészségügy színvonala e szerint a magáncégindex szerint. Idézem önnek szó szerint: a magyar kormány meg más országok kormányai is nem az országuk optimális működésére fókuszálnak, hanem a sajtószabadság korlátozására, az igazságszolgáltatás politikai befolyás alá vonására és a menekültek visszaszorítására.Tehát az ön által idézett egészségügyi index szerint Magyarországon azért romlik az ellátás színvonala, mert ‑ szó szerint ‑ Magyarország bevándorlókat nem fogad be. Tisztelt képviselő úr, és ön ezt egy szakmai nemzetközi felmérésként a Magyar Országgyűlésben itt tálalja. De nem csoda, hiszen ma már egy bevándorláspárti Jobbikról beszélhetünk, egy bevándorláspárti párt nyilvánvalóan egy bevándorláspárti nemzetközi felmérést idéz, amely összefüggést állít föl a sajtószabadság állapota, a magyarországi igazságszolgáltatás állapota és a migrációs kérdésben elfoglalt álláspontunk és az egészségügy helyzete kapcsán. Nyilvánvalóan ez egy politikai indíttatású felmérés volt.

- Képviselő Úr! Azt hiszem, beszédes, hogy az elmúlt években Magyarországon az emberek átlagéletkora 1,4 évvel tudott emelkedni, szerencsére, illetőleg hogy a 65 éves kor alatt krónikus betegségben elhunytak aránya 15 százalékkal csökkent, miközben az Unióban 10 százalékkal csökkent. Ebben is szerencsére sikerült többet javítanunk, mint más országoknak. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

***

LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY: - Nincs indokom arra, hogy elfogadjam államtitkár úr válaszát. Azon gondolkoztam, miközben jegyzeteltem, hogy mit lehetne rá válaszolni. Talán a legegyszerűbb, amit lejegyzeteltem, államtitkár úr, az nem más, mint ez a szám. Ezt jól jegyezze meg! Ez azt jelenti, hogy 24 ezer ember volt az, aki 2017-ben ‑ és ez az önök által bevallott szám ‑ úgy halt meg, hogy a haláluk megakadályozható lett volna. Ezt egyébként maga Kásler Miklós egy háttértanulmányban állítja, illetve őhozzá köthető. S tudja mit, államtitkár úr, ha nincs akkora gond, amit mondott, akkor majd bőven és vígan le fogják azt szavazni, amit az ön minisztere kért, méghozzá 1500 milliárd forintot kért arra, hogy az egészségügyet megmentse. Akkor most mi a valóság, államtitkár úr? Az, hogy bajban van az egészségügy vagy jó az egészségügy? Kásler Miklós mire kéri a pénzét? Miért van az, hogy 24 ezer embernek kellett 2017-ben úgy meghalnia, hogy az az ellátórendszer hibája volt?

- Államtitkár úr, ezt kell megválaszolni a cinikus válaszok és a cinikus puffogtatások helyett! Ebben a Házban szinte mindenki tudja, persze önök nem, hogy a Fidesz az egyedüli, aki a bevándorlókat segítette: 86 ezer bevándorlót hoztak be az elmúlt években! (Felzúdulás. ‑ Taps a Jobbik soraiban.)

***

Képviselő úr nem, az Országgyűlés viszont az államtitkári választ 114 igen szavazattal, 21 nem ellenében, 1 tartózkodás kíséretében elfogadta.

Önnek is joga van tudni, hogy a kormány több tízezer tehetséges fiataltól akarja elvenni a diploma megszerzésének lehetőségét!

FARKAS GERGELY, (Jobbik): - Államtitkár Úr! Kevesebb mint egy év múlva súlyos károkat okozhat az önök politikája több tízezer tehetséges magyar fiatal számára. Ennyi idő maradt ugyanis hátra addig, amíg a kormány tervei szerint életbe lép az a rendelet, amely már csak középfokú nyelvvizsgával tenné lehetővé a felsőoktatásba való bejutást. Számos alkalommal hangsúlyoztuk már, hogy a Jobbik kiemelten fontosnak tartja a nyelvoktatást. Egyetértünk azzal is, hogy a felsőoktatásba való bekerülés megkövetel egy bizonyos tudásszintet, amelynek a nyelvismeretben is meg kell nyilvánulnia. Azonban ilyen követelmény állítása előtt elengedhetetlen a kellő felkészítés biztosítása. Jelenleg ennek a feltételrendszernek a magyar közoktatási intézmények jelentős része képtelen megfelelni, ezért a rendelet 2020-as hatálybalépése több tízezer fiatal számára okozna súlyos hátrányokat. Be kell látni, hogy az önök által megállapított céldátum még túl korai, el kell ezt halasztani.

- Államtitkár Úr! A kötelező nyelvvizsga bevezetésével olyan fiatalok ezreit lehetetlenítik el, akik például nem rendelkeznek kitűnő nyelvérzékkel, de más területeken egyébként tehetségesek; vagy épp azokat zárja el a diplomaszerzés elől, akiknek a családja nem bírja kifizetni azokat a tetemes költségeket, amelyekbe a különórák kerülnek, vagy a nyelvkurzusok elvégzése jár. A Jobbik szerint az effajta anyagi diszkrimináció teljes mértékben elfogadhatatlan. Ezzel a hátrányos helyzettel kapcsolatban a Jobbik mellett egyébként számos szakmai szervezet is egyetért, ahogy Székely László, az alapvető jogok biztosa is kifejezte már többször az ellenvetéseit. Egy dologban minden, a problémát ismerő személy és szervezet egyetért: alapvető nyelvoktatási reformokra lenne szükség. Persze, örülünk a fiatalok kétszer kéthetes külföldi útjának, amit most bejelentettek, azonban ez önmagában egyáltalán nem jelent megoldást. Mindaddig, amíg olyan a nyelvoktatásunk minősége, hogy a más országokban elégséges nyelvórák számának a másfélszerese sem elégséges a nyelvvizsga megszerzéséhez, addig az alapok megreformálásával kellene kezdeni. Lehet, hogy ott nagyobb szükség lenne azokra a milliárdokra, amiket most a fiatalok utaztatására szánnak.

- Államtitkár Úr! Itt az ideje végre, hogy észrevegyék: nincs meg a kellő feltételrendszer ahhoz, hogy 2020-tól hatályba lépjen ez a szigorú kritérium. Számos olyan területen fog súlyos következményekkel járni, ami most is hiányszakmának számít, az egészségügyben, a tanári pályán vagy épp a mérnöki, műszaki pályán. Mindezek alapján a kérdésemre egyértelmű választ szeretnék kapni:

- Elhalasztják‑e a nyelvvizsgát 2020-tól felvételi követelményként előíró rendelet hatálybalépését, vagy tovább folytatják a felsőoktatás csendes leépítését, és több tízezer fiatalt fognak kizárni a felsőoktatásból?

***

RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Úr! 2014-ben, amikor ez a döntés megszületett, tehát öt esztendővel ezelőtt, egy fontos kérdést kellett megválaszolnunk. Azt a kérdést akartuk megválaszolni, hogy hat évvel később a döntéshez képest akarjuk‑e azt, hogy olyan felsőoktatásunk legyen, amely még inkább tud segíteni a magyar fiataloknak abban, hogy a megszerzett diplomájuk itthon is minél magasabb munkakörben való boldogulást vetítsen előre számukra, adott esetben azzal, hogy már az egyetemi évek alatt is a nemzetközi szakirodalmat is értve tudják olvasni, hogy idegen nyelvű kurzusokat fel tudnak venni, könnyebben igénybe tudnak venni külföldi ösztöndíjakat, hogy a szaknyelv megismerése révén értékesebb lesz a diplomájuk. Ezt akarjuk tenni, és a következő hat évet arra szánjuk, hogy a fiataloknak segítsünk abban, hogy a minőségi felsőoktatásban az ő diplomájuk, az ő végzettségük is minél inkább minőségi legyen, vagy hátradőlünk, karba tesszük a kezünket és nem teszünk semmit. A kormány azt mondta, hogy azt szeretnénk, hogy minél több magyar diáknak minél értékesebb diplomája legyen, és ehhez feltételként öt évvel ezelőtt azt mondtuk, hogy majd hat évvel később már a felvételinél is legyen az idegen nyelv ismeretének egy középfokú szintje, vagy az emelt szintű érettségi elvárható, hogy maga a diploma, a tudás megszerzése is magasabb színvonalú legyen. Természetesen ehhez azt is hozzátettük, hogy hányféle támogatást kapnak a fiatalok, hogy ezt megszerezzék. Már csak azért is, mert azt szeretnénk, ha ezek a fiatalok nemcsak beosztottak lehetnének Magyarországon, hanem az értékesebb diploma, a nyelvtudásuk révén vezetők is lehetnek. Rengeteg nemzetközi cég van jelen Magyarországon, szerencsére magyar cégek is terjeszkednek külföldön. Nyilván ez egy idegen nyelvi környezetben levő munkát jelent, és ebben az idegen nyelvi környezetben a szakmai nyelvet idegen nyelven is el kell hogy sajátítsák a fiatalok, ezért előny számukra, a magyar diplomások érdekét szolgálja, ha már az ötéves vagy három plusz két éves, vagy hatéves képzés alatt is az idegennyelv-ismeret révén a szakmai ismereteket idegen nyelven is megismerhetik.

- Képviselő Úr! Ön is tudja és idézte, hogy Magyarországon 924 óra fordítható átlagosan idegennyelv-tanulásra egy diák számára, és ez messze elegendő szint ahhoz, hogy valaki egy idegen nyelvet megfelelő szinten, a középfokú nyelvvizsga szintjén el tudjon sajátítani. Azt nem idézte, de fontos, hogy míg az OECD-országokban egy átlagos nyelvi csoport az iskolában 13,6 diákból áll, Magyarországon 11 fő van egy iskolai idegennyelv-csoportban. Tehát kevesebben is vannak egy csoportban, mint más fejlett országokban. Ön is tudja, hogy ingyenessé tettük az első nyelvvizsga megszerzését a fiataloknak, 823 millió forintot költöttünk erre tavaly, és 27 967 nyelvvizsgázó tudta igénybe venni ezt az ingyenes nyelvvizsgatételi lehetőséget. Ön is tudhatja, ha ezeket a programokat böngészi, hogy 2,6 milliárd forintból „Nyelvtanulással a boldogulásért” programot hirdettünk, amelyben tanórán kívüli nyelvtanulás lehetőségét biztosítjuk 2200 fiatal számára. Ezeknek is az egyik következménye, hogy a 14-19 éves korosztályban egy év alatt nagyon nagyot ugrott a nyelvvizsgát letevők száma. A korábbi 46 ezer helyett 54 ezren tették le a nyelvvizsgát, nyilván azért is, mert közeledett az az időpont, ahol ez felvételi követelmény lehet, és nyilván, akiknek ez felvételi követelmény lesz a következő esztendőben, már a középiskolai beiratkozás előtt tudták, hogy ezzel a felvételi követelménnyel kell számolniuk, és a teljes középiskolai négy év alatt erre koncentrálhattak. Ön is említette, hogy szinte példa nélküli segítséget kapnak a fiatalok a kétszer kéthetes, állam által finanszírozott, külföldi anyanyelvi környezetben tapasztalható nyelvtanfolyam révén. Bízunk benne, hogy ez is segíteni fog abban, hogy minél értékesebb diplomát szerezzen mindenki és a munkaerőpiacon minél magasabb bérért tudjon dolgozni! (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

***

FARKAS GERGELY: - Egyetlen elfogadható válasz lett volna… (Rétvári Bence: Mi lett volna az?) hogy elhalasztják ezt a követelményrendszert. (Rétvári Bence: Hat éve tudott!) Mert államtitkár úr is említette, hogy ha 2014-ben, amikor bevezetésre került ez a rendelet, arra szánták volna a hat évet, hogy valóban megteremtsék a feltételrendszert, akkor most nem itt tartanánk. Nem ott tartanánk, hogy a felsőoktatásba jelentkezők 48 százaléka nem rendelkezett nyelvvizsga-bizonyítvánnyal 2018-ban. 48 százaléka! Tehát gyakorlatilag minden második felvett embert önök nem engednének be egyetemre, főiskolára. - Államtitkár Úr! 2010 óta 140 ezerről 105 ezerre csökkent a felsőoktatási hallgatók száma, 25 százalékos csökkenés volt ez. Ha jövőre életbe lép ez a rendelet, akkor még drasztikusabban fog csökkenni a felsőoktatási hallgatók száma. Államtitkár úr, be kellene látniuk, hogy ez a javaslat szakmailag elhibázott, igazságtalan, mert több tízezer fiatalt fog elzárni a felsőoktatástól, ezért mielőbb el kellene halasztani! (Taps a Jobbik padsoraiból.)

***

Képviselő úr nem, az Országgyűlés viszont az államtitkári választ 108 igen szavazattal, 19 nem ellenében és 1 tartózkodás kíséretében elfogadta.

Bartha Szabó József
MTI Hírfelhasználó