II. Szemtől-szembe...
Mikor fizeti vissza a Jobbik a tisztességtelenül felvett milliókat? Önnek is joga van tudni: a kormány nem akarja kifizetni a rendőri túlórát? Támogatja e a kormány a „szüntessük meg a csalást és visszaélést az uniós forrásokkal” elnevezésű európai polgári kezdeményezést? Támogatja e a kormány a „szüntessük meg a csalást és visszaélést az uniós forrásokkal” elnevezésű európai polgári kezdeményezést?
2019. március 7. 15:14

 

Zengzetes parlamenti műfaj az interpelláció. Az MSZP, a Jobbik, az LMP, a DK és a Párbeszéd harcosait azonban ez alkalommal az utcára szólította a kampány, onnan szidták a kormányt, a Jobbik viszont jelenlétével tiszteletben tartva a parlamenti házszabályt ékesen igazolta, hogy szószólóit nem fogja vissza gyávaság.  Csak a rosszra emlékeztek, csupa dübörgő, számonkérő mondatokkal szerepeltek, felkiáltójellel, jobb esetben kérdőjellel a végén, s közbeszólásaik sem bizonyultak csendesnek. A kormány jelesei hősiesen állták az ostromot, a Fidesz és a KDNP pedig szolid optimizmussal tekintett a T. Házra és az országra, a szemük is fölragyogott, midőn a válaszokból félreérthetetlenül megtudták, hogy amióta nem a Gyurcsány- kormány vet, azóta bőségesebb az aratás.

 

Mikor fizeti vissza a Jobbik a tisztességtelenül felvett milliókat?

FENYVESI ZOLTÁN, (Fidesz): - Minden bizonnyal már gőzerővel nyomoz az a lengyel-magyar nyomozócsoport, amely egy lengyelországi milliárdos áfacsalást hivatott felderíteni, amelyben két egykori nemzeti nyomozó irodás főrendőr, több nagyvállalkozó és Staudt Gábor nemrégiben lemondott jobbikos parlamenti képviselő is érintett. Több tanúvallomásban is megerősítették, hogy Staudt Gábor is személyesen részt vett azokon a találkozókon, ahol egy lengyel könyvelővel egyeztettek arról, hogyan lehet nemesfém-kereskedelemmel áfacsalást végrehajtani Lengyelországban, kijátszva ezzel a lengyel adórendszert. De csakúgy, mint ahogy a legdurvább büntetőügyben a feltételezett elkövetőt megilleti az ártatlanság vélelme, ugyanúgy a tisztességes magyar választópolgárokat is megilleti a tisztánlátás joga. Jelen esetben egy országokon átívelő gazdasági bűncselekményről lehet szó, felmerülhet a bűncselekmény gyanúja is. Az, hogy ebben az ügyben egy, a magyar emberek bizalmából megválasztott képviselő neve is felmerülhet, egyenesen vérlázító!

- A Staudt-ügy gyakran figyelmen kívül hagyott szála, hogy Staudt Gábor a körülötte egyre fogyó levegő hatására már 2018 decemberében bejelentette lemondását, viszont ténylegesen csak másfél hónappal később, 2019. január 31-én mondott le, így felvehette az erre az időre járó, összesen 1,6 millió forint tiszteletdíjat. Ennél is többet kereshetett a Jobbik a lemondás körüli sumákolással, a működési, ellátási, alkalmazotti és frakció-bérkeretből is felvette ez idő alatt a Staudt-képviselősége alapján járó pénzt. És akkor a közel 2 milliós költségvetési keretről még nem is beszéltünk!

- Miniszter Úr! A Jobbik igencsak lazán kezeli a pénzt.  Emlékezetes, hogy amikor tavaly arra gyűjtöttek, hogy a szabálytalan gazdálkodásuk miatt kiszabott bírságot kifizessék, az így befolyt százmilliót is eltapsolták! Staudt és a zsidózó Szávay István elhúzódó lemondása mögött sem áll más, mint hogy ezen az időhúzáson a párt és a két botrányos képviselő milliókat kaszált. A Jobbik tehát megint lebukott azzal, hogy hetekig húzta a két képviselő tényleges lemondását, a párt nemcsak erkölcsileg írta le magát, de még nyerészkedett is! Kérdezem államtitkár urat: 

- Lát‑e esélyt, hogy a Jobbik visszafizeti a tisztességtelenül felvett pénzt?

***

VÖLNER PÁL, (Igazságügyi Minisztérium államtitkára): - Képviselőtársaim! Képviselő úr az interpellációjában kitért arra, hogy aláírták a megállapodást annak a lengyel-magyar nyomozócsoportnak a létrehozásáról, amely végére járhat a lengyel állam kárára elkövetett többmilliárdos áfacsalási ügynek, amelyben Staudt Gábor, a Jobbik magánéleti okok miatt lemondott országgyűlési képviselője is érintett lehet. Felhívom képviselőtársaim figyelmét arra, hogy Staudt Gábor még 2018 decemberében, ahogy ön is mondta, jelentette be a lemondását, viszont ténylegesen csak január 31-i hatállyal mondott le országgyűlési képviselői mandátumáról. Emellett ki szeretnék térni Szávay Istvánra, aki szintén volt Jobbikos képviselő, egy hangfelvétel megjelenése kapcsán jelentette be lemondását. A szóban forgó felvételen azzal dicsekszik, hogy lezsidózott, majd megütött egy nőt egy budapesti szórakozóhelyen. Szávay azóta is azzal védekezik, hogy valójában hazudott, a nőt nem is verte meg. Nem tudom, hogy melyik a jobb, nyilván a hazugság szerencsésebb lenne. Ez azonban nem mentség az antiszemita megjegyzésekre, amiket elismert. Akkor Szávay István azt ígérte, december 31-i hatállyal lemond, de ez sem történt meg akkor.

- Képviselőtársaim! Valószínű, pénzügyi okai voltak a Jobbik részéről a két politikus marasztalásának. Szávay István és Staudt Gábor kilépésének halogatása akár több millió forintot is hozhatott a két volt országgyűlési képviselőnek, és ezzel összefüggésben a Jobbiknak is. A Jobbik megint lebukott ezzel a történettel, a párt ezzel erkölcsileg ismét leírta magát, ugyanis nyerészkedtek az időhúzással. Az elhangzottak ismételten bizonyítják, hogy a Jobbik a pénz és a hatalom érdekében nemcsak a törvényeket, de a magyar embereket sem tiszteli! Ezek után minimum elvárható a Jobbik parlamenti pártjától, hogy fizesse vissza az így, tisztességtelenül felvett pénzeket.

- Tisztelt Ház! Magyarország Alaptörvénye értelmében a nép hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül is gyakorolja. Mindemellett az Alaptörvény 4. cikke alapján az országgyűlési képviselők jogai és kötelezettségei egyenlők, tevékenységüket a köz érdekében végzik, e tekintetben nem utasíthatóak. Bennem azonban felmerül a kérdés: Staudt Gábor vajon a köz érdekében, a választópolgárai akaratának megfelelően járt‑e el, amikor személyes találkozókon vett részt annak érdekében, hogy miképp lehet kijátszani a lengyel adórendszert, és ezáltal elcsalni az áfát a lengyel államtól. A sajtóban olvasható tanúvallomások alapján Staudt Gábor és társai a jog megkerülésével akartak pénzhez jutni.

- Képviselőtársaim! Ez a magatartás semmiképpen sem fér bele a képviselői jogállásba, és nem fér össze azzal a kötelezettséggel, amit ő megválasztásakor vállalt a választópolgáraiért. Kérjük az ellenzéki politikusokat, ne tisztességtelen úton, ne kétes ügyletekkel akarjanak pénzhez jutni, hanem végezzék el azt a megtisztelő feladatot, amit az önöket megválasztó állampolgárok magukra bíztak!

- Tisztelt Ház! A Jobbik egy előzmények nélküli párt, ami ugyanabba a mocsárba süllyedt, mint a baloldali politikai pártok. A Jobbik frakcióját érintő botrányos ügyek, illetve a párton belül folyó belharcok meglátásom szerint összeegyeztethetetlenek a választópolgárok Jobbikba vetett bizalmával! (Taps a kormánypárti padsorokban.)

***

FENYVESI ZOLTÁN: - Köszönöm a szót! (Szilágyi György: Másfél milliós felszólalás! Nyolc felszólalás, másfél millió forint darabonként!) Államtitkár úr, elfogadom a válaszát! (Szilágyi György. Az adófizetők pénzéből! ‑ Zaj a Jobbik padsoraiban. ‑ Az elnök kocogtatja a csengőt.) Bízunk benne, hogy a Jobbik az etikai és az erkölcsi szabályokat ezután be fogja tartani…(Szilágyi György: Úgy, úgy, másfél millió!)… de illúziónk ezen a téren ne legyen. Ugyanis a hétvégén Staudt úr üzent nekem. A közösségi médián keresztül, tudatta velem, hogy kinyomozta a lakcímemet! Staudt urat nagyon zavarhatja az interpelláció, hogy ilyen nyíltan megfenyegetett…(Rig Lajos: Biztos megvéd a Szakonyi…)…de engem nem tudnak megfélemlíteni! (Folyamatos zaj és közbeszólások.) Ezután is a választópolgárok által megválasztott képviselő vagyok…(Szilágyi György: Felszólalásonként másfél millióért!)…az ő érdekeiket fogom képviselni, és az ő problémáikra keresem a megoldást. (Folyamatos zaj a Jobbik padsoraiból. ‑ Közbeszólás: Jön a narancsos bukta! ‑ Szilágyi György: Felszólalásonként másfél millióért!) Staudt úrnak pedig üzenem, aki azt mondta nekem, hogy a bíróságon találkozunk, igen, velem ellentétben önök valóban gyakran járnak oda. Ígérem, figyelni fogom a vádlottak padját. (Taps a kormánypárti padsorokból. ‑ Szilágyi György: Felszólalásonként másfél millióért!)

Önnek is joga van tudni: a kormány nem akarja kifizetni a rendőri túlórát?

CSÁNYI TAMÁS, (Jobbik): - Államtitkár Úr! Újra terítéken van a rendőri túlszolgálatok kifizetésének kérdése. Újra feléledtek az aggodalmak és a bizalmatlanság a rendőri állományban arról, hogy a ténylegesen teljesített túlszolgálatot kifizetik‑e a számukra. 2015-ben törvényben határozta meg az Országgyűlés azt, hogy 2018. december 31-éig meghosszabbítják azt a határidőt, amely idő alatt a túlszolgálatot szabadidő helyett pénzben meg lehessen váltani. A rendőri vezetés akkor arra számított, hogy jelentősen meg tudják emelni a rendőri állomány bérét, nem lesznek érdekeltek abban, hogy túlszolgálatot vállaljanak.

- A Jobbik alapvetően túlóra- és túlszolgálat-ellenes, hiszen minden dolgozó embernek szüksége van a pihenésre, a szórakozásra, a családjával való tartalmas együttlétre. Ehhez pedig az kell, hogy ne dolgozzanak napi 8 óránál többet. A közszolgálatban azonban nagyon sok helyen kizárólag akkor tudnak a tényleges megélhetéshez szükséges jövedelmet hazavinni honfitársaink, ha túlmunkát, túlszolgálatot vállalnak. Ezért kell ezzel a kérdéssel foglalkoznunk. A túlórák mennyiségéből kijött 13. és 14. havi fizetés is az elmúlt években. A belügyminiszter úr havi jövedelméből 15 rendőr átlagbére jön ki! Ezért is nagyon fontos lenne, hogy miniszter úr igenis álljon a kormányfő elé és követelje, hogy akikre a biztonságunkat bízzuk, azoknak olyan jövedelme legyen, amely közelít a nyugat-európai javadalmazásokhoz. A 35 ezres rendőri állomány tisztességes bérezéséhez megvan a tárcához rendelt forrás, csak kevesebb eszközbeszerzést kellene megvalósítani ütemesen évente, és így kigazdálkodható a magasabb bér. A polgárok elrettentéséhez elképesztő mennyiségű eszközt vettek igénybe, amelyek alapvetően kihasználatlanok. Egy józan ész alapú gazdálkodással el lehetne kezdeni a rendőri állomány bérezését.

- Államtitkár Úr! A migrációs krízis ideje alatt a határnál szolgálatot teljesítő rendőrök a 150-200 ezres jövedelemsávból a 200-300 ezer forintos jövedelemsávba tudtak kerülni. Hosszú távon azonban ez így nem tartható. 2018 decemberében meghosszabbították 2022. december 31-éig a túlszolgálat pénzbeli megváltásának lehetőségét, de az adott költségvetési források miatt nagyon sok helyen bizonytalanság van. Szabolcs megyében például azt találták ki, hogy túlórakeretet határoznak meg a szervezeti egységeknek, amelyekben a keretnél több túlszolgálatot nem fizetnek ki. Azaz lehet többet dolgozni, csak nem lesz érte javadalmazás! A Jobbik béruniós kezdeményezése éppen ezeket a problémákat is szolgálná. Európai Uniós tagként fel kell zárkóznunk a nyugati bérekhez, különösen úgy, hogy a magyarországi árviszonyok maximum 40 százalékkal alacsonyabbak a nyugat-európaiaknál, a javadalmazás azonban egyharmada. Át kell hidalnunk ezeket a szakadékokat. Kérem államtitkár urat, adjon választ:

- A társadalmunk biztonságát elősegítő rendőri állomány európai bérezéséhez igazodó tervét mikor terjeszti a kormány elé. s arra is, hogy biztosított lesz‑e a túlszolgálat minden egyes órájára eső pénzbeli megváltás forrása a szervezetben?

***

KONTRÁT KÁROLY, (Belügyminisztérium államtitkára): - Képviselő Úr! A túlszolgálat pénzbeni megváltásához szükséges forrásokat a kormány biztosítja, ahogyan biztosította a rendvédelmi életpályamodell keretében megvalósuló, átlagosan 50 százalékos béremeléshez szükséges anyagi fedezetet is. A rendőrségnél a túlszolgálat nyilvántartása, megváltása és elrendelése a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény rendelkezéseinek megfelelően történik.

- A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság túlszolgálat-elszámolási gyakorlatát érintő hamis híresztelésekkel összefüggésben a következőkről szeretném tájékoztatni. A Központi Nyomozó Főügyészség kaposvári regionális osztálya ‑ mint az ügyben kijelölésre került szerv ‑ és az Országos Rendőr-főkapitányság is folytatott ellenőrzéseket a kérdésben. Jogszabálysértő gyakorlatra utaló körülményeket egyik vizsgálat sem tárt fel, képviselő úr! A túlszolgálat pénzbeni megváltását a rendőrkapitányság, a rendőr-főkapitányság minden esetben biztosította. A hivatásos állomány tagja továbbra is dönthet arról, hogy a túlszolgálat megváltását pénzben vagy szabadidőben kéri-e. Az erre vonatkozó, Honvédelmi és rendészeti bizottság által benyújtott törvénymódosítást a kormány támogatta, és az Országgyűlés 2018. november 27-én el is fogadta. Ez a lehetőség a törvényjavaslat értelmében 2022. december 31-éig elrendelt és teljesített szolgálatok esetében áll fenn.

- Képviselő Úr! A rendőrség kifizeti a túlórákat, a kormány pedig biztosítja az ehhez szükséges forrásokat. A túlórák elrendelése és kifizetése valamennyi hivatásos szervnél a jogszabályban előírt módon történik. Ha önnek fontos Magyarország biztonsága, ha önnek fontos Magyarország és a magyar emberek biztonsága, akkor kérem, ezt a válaszomat terjessze oda, ahol ezek a kérdések fölmerülnek. Tehát amiket korábban mondtak ezzel kapcsolatban, hogy a rendőrség nem fizeti ki a túlórákat, azok álhírek, ezeknek ne üljön föl, higgyen nekem, mert a kormány, a rendőrség, a Belügyminisztérium vezetése teljesíti kötelezettségeit. Kérem, hogy fogadja el a válaszomat! (Taps a kormánypártok soraiban.)

***

CSÁNYI TAMÁS: - Államtitkár Úr! Én készséggel hiszek önnek, de a válaszát nem tudom elfogadni. Három kérdést szeretnék föltenni csak azért, hogy mindenki lássa, hogy miről beszélünk.

- Rendjén van‑e az önök szerint, hogy egy élelmiszerlánc alkalmazottja kétszeresét-háromszorosát keresi annak, ami egy kezdő rendőr bére? Ezt Papp Károly volt országos rendőrfőkapitány mondja. Rendjén van-e, hogy a gyakorlatban 800-1000 túlóra is becsúszik az égető rendőrhiány miatt a szervezeten belül? Így talán azt mondhatjuk, hogy a rabszolgatörvénynek egyelőre a rendőrök örülhetnek, amennyiben az 400 órában maximalizálja a túlmunkát. Rendjén van‑e az, hogy túlmunka lecsúsztatása okán egy rendőr akár fél évet is maradhatna otthon, ha mindent igénybe venne, tovább rontva a feladatellátás minőségi megvalósítását?

- Államtitkár Úr! Mindezeket figyelembe véve a Jobbik fölszólítja önöket, hogy ne éljenek vissza tovább a rendőri állomány türelmével! Rendezzék végre úgy a munkakörülményeket, hogy ez a nagyon fontos pálya újra vonzó legyen a fiatalok számára! Ez az önök felelőssége, és ahogyan a reklámjuk is hirdeti: a haza minden előtt! (Taps a Jobbik soraiban.)

***

Képviselő úr nem, az Országgyűlés viszont az államtitkári választ 108 igen szavazattal, 19 nem ellenében, 1 tartózkodás kíséretében elfogadta.

Támogatja‑e a kormány a „szüntessük meg a csalást és visszaélést az uniós forrásokkal”elnevezésű európai polgári kezdeményezést?

BANA TIBOR, (Jobbik): - Államtitkár Úr! Szüntessük meg a csalást és visszaélést az uniós forrásokkal! Azt gondolom, hogy ez egy olyan cél, egy olyan felhívás, amellyel minden tisztességes honfitársunk egyetért, pártállástól, világnézettől függetlenül mindenkinek támogatnia kellene ezt a kezdeményezést. Ezzel szemben sajnos azt láthatjuk, hogy önök kormányzati oldalról mereven elzárkóznak az Európai Ügyészséghez való csatlakozástól, valamint attól is, hogy érdemi fellépésre kerülhessen sor az uniós források korrupt felhasználásának visszaszorítása tekintetében. Szeretném emlékeztetni az államtitkár urat, hogy éppen az ön miniszterének elődje, Navracsics Tibor volt az, aki úgy fogalmazott, hogy fontos lenne hathatós lépéseket tenni közösségi, európai uniós szinten annak érdekében, hogy a tisztességes magyarok pénze megmaradjon, hogy valóban olyan célokra tudjuk költeni az uniós forrásokat, amelyek Magyarország felzárkózását szolgálhatják.

- Miért is lenne fontos ennek az európai polgári kezdeményezésnek a támogatása, amivel kapcsolatban fontos azt aláhúzni, hogy nem az Európai Ügyészséghez való csatlakozásról szól, ami szintén egy elérendő cél lenne, és érthetetlen, hogy a kormány miért zárkózik el, vagy éppen pont hogy nagyon is érthető, hiszen csak így tudják kifizetni azt a maffiahálózatot, azokat az oligarchákat, akik önökhöz be vannak csatornázva. De itt egy európai polgári kezdeményezéssel állunk szemben, amely azokban az országokban is érdemi eredményt tudna elérni, amelyek úgy döntenek, hogy nem csatlakoznak az Európai Ügyészség szervezetéhez. Az EU-s pénzek felhasználása kapcsán ugyanis fontos feltenni a kérdést, hogy hogyan történik ez, milyen módon zajlik ennek az ellenőrzése, hiszen az lenne az ország érdeke, hogy ha munkahelyteremtésre, gazdaságélénkítésre, hazánk versenyképességének előmozdítására költenénk ezeket a forrásokat. A kohéziós pénzek egyébként is azt a célt kellene hogy szolgálják, hogy a nyugat-európai tagállamokhoz képest rosszabb helyzetben lévő országok ‑ így Magyarország is ‑ érdemben felzárkózzanak.

- Itt, ebben az esetben az európai polgári kezdeményezés tekintetében végképp nem hivatkozhatnak álságos módon szuverenitásra, hiszen az Európai Ügyészség tekintetében ezt teszik. Ebben sincs igazuk, az európai polgári kezdeményezést úgy is támogathatná mindenki, akár önök is aláírhatnák ezt a kezdeményezést, hogy azt mondják: valóban nincs szükség arra, hogy ehhez a szervezethez is csatlakozzunk, de az számunkra is fontos, hogy a korrupciót visszaszorítsuk. Ezért felmerül a kérdés, hogy ezt az európai polgári kezdeményezést, amelynek célhoz juttatásához egymillió aláírás szükséges az egész Európai Unió szintjén, hajlandóak‑e támogatni, hajlandóak‑e ezt megtenni, vagy sokkal inkább az jellemző önökre, hogy mondjuk, a Nemzetközi Beruházási Bankot hozzák helyzetbe, hogy ilyen módon is kiszolgálják azokat a barátokat, haverokat, akik önökhöz kötődnek. A kérdésem tehát:

- Tesznek‑e érdemi lépéseket a korrupció visszaszorítása érdekében?

***

VÖLNER PÁL, (Igazságügyi minisztérium államtitkára): - Képviselőtársaim! Nagyon tanulságos ez a mai nap, hiszen a DK mellé sikerült a Jobbiknak is felzárkóznia a magyarországi szuverenitás feladása kérdésében! (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Ülj le, 1-es! ‑ Z. Kárpát Dániel: Nagyon gyenge!) Emlékeztetőül felidézném, hogy a magyar kormány mindvégig egyetértett azokkal az alapvető célkitűzésekkel, törekvésekkel, amelyek az Európai Ügyészség létrehozása mögött húzódtak… (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Nem igaz!)… ugyanakkor az Európai Ügyészség felállításával a tagállamok a büntetőjogi szuverenitásuknak és az állam egyik alapvető funkciójának korlátozását vállalva az egyik leglényegesebb hatáskörük egy részét adják át az Európai Uniónak. Ezért álláspontunk szerint a rendelethez való csatlakozás csak akkor lenne elfogadható, ha az a legteljesebb mértékben tiszteletben tartaná a tagállamok alkotmányos berendezkedését és az Európai Unió jogának olyan alapvető princípiumait, mint a szubszidiaritás és az arányosság elvét! Mindemellett a rendelet elfogadott szövege számos ponton nem felel meg az alapvető elvi szintű és szakmai elvárásainknak, ezért a magyar kormány úgy döntött, hogy nem kíván részt venni az Európai Ügyészség létrehozásában, így a megerősített együttműködésben sem.

- 28 tagállama van az Uniónak, ebből 22 csatlakozott, tehát Magyarország nem egyedül vetett fel kifogásokat ezzel az együttműködéssel kapcsolatban. Ennek ellenére hangsúlyozandó, hogy Magyarország a kívül maradó tagállamok kapcsolatát rendező uniós rendelkezéseknek megfelelően a lojális együttműködés szellemében együtt fog működni a felálló Európai Ügyészséggel! Továbbá az, hogy Magyarország nem vesz részt az Európai Ügyészség létrehozásában, nem eredményezi az Európai Unió pénzügyi érdekeit is sértő bűncselekmények elleni küzdelem hazai színvonalának csökkenését… (Szilágyi György: Ennél lejjebb már nem lehet!)vagy azt, hogy az uniós források felhasználásának ellenőrzése kevésbé intenzívvé válna. A magyar hatóságok a bűnüldözési tevékenység hatékonyságának maximalizálása érdekében továbbra is kiemelt figyelmet fordítanak olyan, már létező és jól működő európai együttműködési rendszerekre, mint a Eurojust, vagy az OLAF-fal folytatott együttműködésre, amelyek jelentőségének megtartása mellett a magyar kormány rendszerint kiáll az európai fórumokon.  

- Képviselőtársaim! A polgári kezdeményezés célja a fokozott ellenőrzések és szigorúbb szankciók alkalmazását szorgalmazza azokban a tagállamokban, amelyek nem csatlakoznak az Európai Unió pénzügyi érdekeit védelmező Európai Ügyészséghez, ugyanakkor az Európai Bizottság 2018. szeptember 19-ei határozatának 1. cikk (2) bekezdése szerint a kezdeményezés olyan bizottsági javaslatokra irányulhat, amelyek nem tesznek különbséget a tagállamok között kizárólag annak alapján, hogy azok részt vesznek vagy sem az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködésben. Az a döntés, hogy részt vesznek‑e vagy sem egy olyan megerősített együttműködésben, amely létrehozta az Európai Ügyészséget, az egyes tagállamok önkéntes választásán alapul, ezért a szerződések végrehajtása céljából elfogadott uniós jogi aktusok fő szabály szerint nem tehetnek különbséget tagállamok között kizárólag annak alapján, hogy azok részt vesznek vagy nem vesznek részt valamely megerősített együttműködésben. Az egymillió aláírást 2019. szeptember 27-éig kell összegyűjteni, egyelőre 1853 aláírás gyűlt össze.

- Képviselőtársaim! A Jobbik most sem a nemzeti érdekeket képviseli, hanem a brüsszeli bürokratákat! Az a Jobbik szorgalmaz korrupció elleni fellépést, amelynél az Állami Számvevőszék jelentésben állapította meg, hogy a párt nem igazolta a közpénzekkel való átlátható és elszámolható gazdálkodását... (Z. Kárpát Dániel: Ne viccelj!)… valamint tiltott vagyoni hozzájárulást fogadott el! (Közbeszólások a Jobbik soraiban, köztük: Legalább ne színészkedj!) Ennek alapján kell értékelnünk ezt a felszólalást is! (Taps a kormánypártok soraiból.)

***

BANA TIBOR: - Államtitkár Úr! Nem az Európai Ügyészségre vonatkozik az európai polgári kezdeményezés…(Völner Pál: De!)… hanem arra, hogy a korrupciót érdemben visszaszoríthassuk, ehhez kell összegyűjteni az aláírásokat, akkor is, hogyha az ország nem tagja az Európai Ügyészségnek. Ezt ön is aláírhatná, hogyha fontos lenne önnek az, hogy Magyarországon visszaszoruljon a korrupció, de nem fontos önnek, nem fontos a kormánypárti képviselőknek! Miért nem csatlakoznak, miért nem kívánnak önök csatlakozni az Európai Ügyészséghez? Miért nem támogatják ezt az európai polgári kezdeményezést? Azért, mert a legfontosabb önöknek, hogy lophassanak…Szilágyi György: Úgy van!)…a legfontosabb önöknek, hogy a saját maffiahálózatukat, a haverjaikat kiszolgálják, ez mindent felülír önöknél! (Közbeszólás a kormánypárti padsorokból: Ülj le, 1-es!)

- Keleti despotáknak szolgáltatják ki ezt az országot, és úgy építik fel a hatalmukat, hogy csak és kizárólag egy önökhöz köthető kör tudjon részesülni, ahelyett, hogy tisztességes honfitársaink, a magyar tanárok, orvosok, ápolónők és mindenki, aki a saját családjáért próbál dolgozni nap mint nap verejtékes munkával, előbbre tudjon jutni!  A Jobbik ezt nem fogja engedni, és az európai parlamenti választási kampányban is mindent meg fogunk tenni azért, hogy nem engedjük azt, hogy Orbán Viktor kivezesse Magyarországot az Európai Unióból! (Taps a Jobbik és az LMP soraiban. ‑ Moraj és közbeszólások a kormánypártok soraiban. Rétvári Bence: Vár az SZDSZ! A Momentumban még van hely!)

***

Képviselő úr nem, az Országgyűlés viszont az államtitkári választ 113 igen szavazattal, 17 nem ellenében, 4 tartózkodás kíséretében elfogadta.

Önnek is joga van tudni: nincs többé magyar zöldség, csak a brutális árak?

MAGYAR ZOLTÁN, (Jobbik): - Államtitkár Úr! Az elmúlt időben egyre több kutatás jelenik meg, ami a vásárlóerőt méri, és például egy ilyenből kitűnt az, hogy egy átlag magyar háztartásnak 6-7, de néha 10 százalékkal is többet kell bizony fizetnie ugyanazért a családi vacsoráért, mint akár egy évvel korábban. Fontos zöldségeknél, gyümölcsöknél még brutálisabb drágulást láthatunk, egyes esetekben akár 40 százalékost is. De beszélhetünk a tojásról is, ami a mindennapi étkezés egyik alapja, legalábbis az kellene hogy legyen, főleg ha megtehetné minden magyar család, hogy rendszeresen fogyaszt tojást. 50 forintos árról beszélünk, ami lehetne előrelépés is ‑ most darabárról beszélek ‑, ha mondjuk, megnézzük a 2016-17-es drágulást, csak tegyük hozzá, hogy 27 százalékról 5 százalékra csökkent közben az áfa. Tehát jól láthatóan nem építették be azokat a garanciákat az áfacsökkentés mellé, ami biztosította volna azt, hogy az áfacsökkentés javát ne nyeljék le a kereskedők, hanem bizony eljusson azokhoz, akiknek ezt a csökkentést érdemben éreznie kellene, azaz a magyar emberekhez. De ugyanezt a történetet elmondhatnám a sertéshús esetében is, és várnánk ezeket a garanciákat, hogy tényleg legyenek beépítve egy-egy ilyen intézkedésnél. Például egyet hadd emeljek ki, hiszen komoly probléma az is, amikor a helyettesítő termékeket egy adott körnél nem csökkentik, csak kiszemelnek egy-egy élelmiszert, és így előfordul az a gyakorlatban, hogy a kereskedők a helyettesítő termék árát az áfacsökkentett közelébe lövik be. További probléma tehát ez a helyettesítő termékeknek a nem csökkentése, ezt pedig úgy kellene orvosolni, amit a Jobbik számtalan javaslatában már önök elé tett, hogy egy egységes, átgondolt, a hazai élelmiszerekre fókuszáló áfacsökkentésre lenne szükség.

- A legújabb tragédia persze nem egyedül jár, hiszen a januári elindult infláció mellé megérkezett az, hogy a hazai zöldségek gyakorlatilag eltűntek. Itt olyan alapvető zöldségekről beszélek, mint a burgonya és a hagyma, amelyeknek a hazai készlete teljes egészében eltűnt. De gyümölcsökről is számtalan példát tudnék felhozni. Érezhető, jól látható tehát, hogy szükség van egy jól előkészített áfacsökkentésre.

- Államtitkár Úr! Ha már csak abba bele tetszik gondolni, hogy a becsületes, tisztességes kereskedőknek vagy gazdálkodóknak micsoda versenyhátrányt okoz az, hogy az ügyeskedők, a szürkekereskedelemben érdekeltek áfacsaltan jelennek meg a piacon ugyanazzal a termékkel, egészen egyértelmű, hogy a versenyt a tisztességes gazdálkodók és kereskedők nem fogják tudni tartani azokkal, akik ilyen módon ügyeskednek. Ezen a helyzeten is javítana tehát egy átfogó és átgondolt áfacsökkentés, és akkor még nem beszéltünk a népegészségügyi hatásairól. Tehát érdemben várnánk végre választ:

- Mikor lesz Magyarországon egy egységes és átgondolt alapvetőélelmiszeráfa-csökkentés?

***

FARKAS SÁNDOR, (Agrárminisztérium államtitkára): - Képviselő Úr! A kormány javaslata alapján a 2014-ben megkezdődött, legfontosabb mezőgazdasági ágazatokat érintő áfacsökkentés egyértelmű tapasztalata, hogy jól jár az érintett ágazat: kifehéredik, versenyképessége javul, és a fogyasztó számára is kedvező helyzetet teremt. Ezt az állítást az érintett ágazatok legfontosabb szereplői is alátámasztják. 2014 óta minden évben mérséklődött valamely alapvető mezőgazdasági termék általános forgalmi adója, így legutoljára most 2019-től az UHT tejek és az ESL tejek áfája csökkent.

- Képviselő Úr! Minden alapvető élelmiszer áfáját nem lehet egyszerre csökkenteni. Ezen a területen kizárólag a fokozatosság és a célszerű végrehajtás mentén érhetők el tartósan kedvező eredményt hozó célok, a mindenkori költségvetés lehetőségeinek figyelembevételével. A termék előállítása és további útja közben felmerülő költségek és a világméretű keresleti-kínálati piaci viszonyok változására a kormánynak nincs közvetlen ráhatása, az általános forgalmi adó kulcsának módosítása mindössze egy eszköz az árat meghatározó elemek közül.

- Az agrártárca az intézkedések hatásait folyamatosan figyelemmel kíséri, a csökkentés azonnal megjelent a fogyasztói árakban, azok emelkedését a piaci viszonyok, illetve az előállítás során felmerülő költségek változása okozta. A tojás árának, amelyre ön is utalt az előbbiekben, korábbi drasztikus változását és a zöldség, gyümölcs árának mozgását is szorosan piachoz köthető tényezők határozzák meg. Ezek között igen lényeges további elem például a 2018-ban Európa-szerte több növénytermesztési ágazatban komoly terméskiesést okozó aszálykárok. Én úgy gondolom, hogy ezek az aszálykárokat szenvedett növények, élelmiszerek, kertészeti termékek, főleg gyökérzöldségfélék jelentős részben nem csak Magyarországon, egész Közép-Európában ma hiányoznak a piacról, vagy rendkívül drágák.

- Képviselő Úr! Az áfacsökkentés nélkül minden érintett ágazatban magasabb árakkal találkoznánk, hiszen az előállítási költségek és a piaci keresleti-kínálati viszonyok változása ugyanúgy fennállt volna egy magasabb mértékű kulcs esetén is. A magyar mezőgazdaság kibocsátása és bruttó hozzáadott értéke több mint 50 százalékkal nőtt az elmúlt hat esztendőben, amely jelentős részben az eddig meghozott, egymást erősítő és kiegészítő intézkedéseknek köszönhető, és amelyből a magyar fogyasztó is profitál. A kormány tehát folyamatosan arra törekszik, hogy a magyar fogyasztó kedvező jövedelmi pozícióból minél több versenyképes, egészséges és jó minőségű hazai terméket fogyasszon, a hazai mezőgazdaság fejlődése pedig töretlen maradjon. Az agrártárca és a kormány hazai és európai szinten is mindent megtesz annak érdekében, hogy a közvetlenül irányítása alatt nem álló kereskedelmi viszonyokat a tisztességtelen gyakorlatok visszaszorításával rendezett mederbe terelje, és a nyereség igazságosabb elosztása révén minden ágazati szereplő és fogyasztó is jól járjon.  

- Képviselő Úr! Ismételten szeretném hangsúlyozni: az agrártárca célja továbbra is az alapvető mezőgazdasági termékek általános forgalmi adójának lehetőleg minden fontos ágazatban történő mérséklése, ennek a pozitív hatásai természetesen vitathatatlanokká válnak!  Köszönöm a megtisztelő figyelmüket, és kérem a válaszom elfogadását! (Taps a kormánypártok soraiban.)

***

MAGYAR ZOLTÁN: Természetesen nem tudom elfogadni a választ! Törvény tiltja talán, hogy lehetne csökkenteni egyszerre az összes élelmiszer áfáját? Nem értem, hogy mire utal, amikor azt mondja, hogy nem lehet. Miért kell megvárnunk ‑ ez is felfoghatatlan ‑ azt, hogy az összes magyar zöldség és gyümölcs, ami tradicionálisan központi eleme volt a magyar vidéknek és a magyar élelmezésnek, eltűnjön, és ne legyen, aki ezeket termeszti? Miért kell ezt megvárni? A szociális és ágazatfehérítési szempontok mellett nem tért ki az egészségügyi szempontokra, pedig ‑ közhely ‑ minél változatosabban, minél inkább a hazai agráriumra támaszkodva tudunk táplálkozni, az annál jobb nemcsak a nemzetgazdaságnak, hanem bizony az egészségünknek is.

- Államtitkár Úr! Miért kell megvárnia a magyar embereknek, a magyar gazdáknak azt, hogy Mészáros Lőrinc elkezdjen burgonyát termeszteni, vöröshagymát termeszteni vagy meggyet? Mert körülbelül most már tényleg csak az a remény ezekben a szektorokban, ha ő bevásárolja magát egy-egy ilyen területbe, mert akkor majd bizonyára másképp fognak hozzáállni és azonnal megmentik ezeket a területeket. Ne kelljen ezt megvárni! (Taps a Jobbik soraiban.)

***

Képviselő úr nem, az Országgyűlés viszont az államtitkári választ 108 igen szavazattal, 19 nem ellenében, 1 tartózkodás kíséretében elfogadta.

Bartha Szabó József
  • A Szent Péter-i Európa védelme
    Belülről akarják felrobbantani – vagy talán inkább szétmállasztani – a szellemi birodalmat, hosszú ideje, ám most egyfajta végkifejlet látszik közeledni.
  • Orbánt támadja egy lenini hasznos idióta
    Most a populista jelző – nem is címkéjével, hanem – bunkójával ütik le azokat, akik másként gondolkoznak, mint a Központ.
MTI Hírfelhasználó