II. Ütésváltás....
Aktuális ügyeink. Durva megszorításoknak lehetünk megint tanúi. Takarítsuk ki az országot!
2019. március 14. 23:46

Sportnyelven szólva, híven a hagyományokhoz, napirend előtti felszólalásokkal melegítettek be képviselőink a Tisztelt Házban. Változtatva a korábbi  taktikán, ezúttal az ellenzék már nem csak az utcán hallatta a hangját.  

 

 

Aktuális ügyeink. Durva megszorításoknak lehetünk megint tanúi!

BÖRÖCZ LÁSZLÓ, (Fidesz)- Képviselőtársaim! Az Európai Bizottság 2019. február 28-án egy újabb közleményt hozott nyilvánosságra a kormány tájékoztatási akciójával kapcsolatban. Ebben valójában megerősítették azon tervek és javaslatok létezését, amelyek fokoznák a bevándorlást Európában! Rendkívül sokatmondó a brüsszeli állásfoglalásban szereplő egyik kijelentés, amely szerint biztosítani kell a legális migrációs lehetőségeket. Nem titkos összeesküvés ez, hanem nyílt együttműködés a bevándorlás fokozásáért! Nyilvános állásfoglalások, mindenki által elérhető nyilatkozatok és szavazási jegyzőkönyvek bizonyítják a kormány állításait. Az Európai Bizottság álláspontja szerint Soros Györgynek ehhez semmi köze. Ennek ellentmond az a tény, hogy a milliárdos spekuláns korábban közzétett javaslatai egybevágnak Brüsszel terveivel. Nem megkerülhető tény, hogy Soros az elmúlt években több mint húsz alkalommal egyeztetett a brüsszeli biztosokkal.

- Képviselőtársaim! A magyar kormány által megfogalmazott állítások mindegyike olyan felvetés, amely mindenki számára könnyen bizonyítható tényeken alapszik. A kötelező betelepítési kvóta 2015 óta folyamatosan napirenden van Brüsszelben. Az úgynevezett Juncker-képlet alkalmazása egy olyan migrációs hullám esetén, amellyel évi 1,2 millió ember érkezik Európába, évente több mint 15 ezer ember betelepítését irányozta elő Magyarország számára. 2017. november 16-án az Európai Parlament meg is szavazta a kvóta bevezetését, a jogalkotási folyamat jelenleg is tart. Brüsszel azt akarja elérni, hogy a tagállamok ruházzák át a határvédelmi jogok egy részét a Frontexre, ezzel viszont felülírják a tagállamok határvédelmi jogát. Az Európai Bizottság érthetetlen módon tagadja a migránsvízumokra vonatkozó terveket. Teszik ezt annak ellenére, hogy Dimitrisz Avramopulosz migrációs biztos már évekkel ezelőtt kijelentette: a Bizottság elkötelezett amellett, hogy új megoldásokkal rukkoljon elő, különös tekintettel annak lehetőségére, hogy közös megközelítést dolgozzon ki a humanitárius vízumok kibocsátása kapcsán. 

- Sokatmondó tény, hogy a Bizottság a magyar kormány tájékoztató akciójával kapcsolatban legutóbbi közleményében sem tudta cáfolni azt, hogy jelentősen növekszik a bevándorláspárti aktivista csoportok támogatása a 2021-27-es uniós költségvetési ciklusban. A legutóbbi állásfoglalásában az Európai Bizottság is elismerte, ők maguk is finanszírozzák a migránskártyaprogramot. Az Európai Bizottság 2018. szeptember 12-én közzétett állásfoglalásában azt javasolja a tagállamoknak, hogy indítsanak kísérleti programokat az afrikai országokkal a legális migráció megteremtése érdekében. Az Európai Bizottság nem mond igazat akkor sem, amikor azt állítja, hogy semmilyen összefüggés nincs az Unió pénzügyi támogatása és a migráció támogatása vagy elutasítása között. A Bizottság magát leplezi le, hiszen bevallják, hogy a kohéziós források szétosztásakor figyelembe veszik, hogy az adott országba 2013 óta hányan érkeztek az EU határain kívülről.

- Képviselőtársaim! A DK európai parlamenti listájának élére Gyurcsány Ferencné került, aki szintén egyesült európai államokat akar! Ő Brüsszel érdekeit fogja képviselni Magyarországon. Gyurcsány Ferencné azt mondta, hogy nincsenek bevándorláspárti tervek, miközben a DK EP-képviselői megszavazták a migránsvízumot és a kötelező betelepítési kvótát. Gyurcsány a feleségét használja fel, hogy pozícióját erősítse, miközben a baloldal vezére továbbra is Gyurcsány Ferenc. Gyurcsány Ferencnének csak arra kell a brüsszeli mandátum, hogy mentelmi jogot szerezzen! Gyurcsány feleségének cége több száz milliós tendereket nyert az Európai Bizottságtól. Lenne miről beszámolnia Gyurcsánynak, mivel pont tegnap derült ki, hogy az Interpol elfogta a feleségének egyik körözött üzlettársát.

- Látható, hogy az ellenzéki pártok azért támadják a kormány tájékoztatási akcióját, mert bevándorláspártiak, és támogatják Brüsszel bevándorláspárti politikáját! A szocialisták, a DK európai parlamenti képviselői is sorra megszavazzák a bevándorláspárti brüsszeli terveket. Támogatják a migránsvízumot és a kötelező kvóta bevezetését, a Soros-szervezetek támogatásának növelését, a gazdasági bevándorlás legalizálását, és azoknak az országoknak a büntetését, amelyek elutasítják a migránsok betelepítését. Magyarországnak azonban olyan európai parlamenti képviselőkre van szüksége, akik ma a magyar emberek érdekeit védik, nem pedig Brüsszelt és a Soros-hálózatot képviselik! (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Durva megszorításoknak lehetünk megint tanúi!

BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ, (MSZP)- Államtitkár Urak! Képviselőtársak! Március 1-jén lépett hatályba az a törvény, amely a központi hivatalok tisztviselőinek munkakörülményeit módosítja, amely egyebek mellett arról rendelkezik, hogy a hivatalokban dolgozóknak 8 óra helyett 9 órát kell benn lenniük a munkahelyükön, a munkaidejükből pedig kikerült a félórás ebédszünet. De csökkent az alapszabadságuk is: 25 napról 20 napra. Nem elég, hogy a választások után, 2018. június 20-a után azonnal létszámstopot rendeltek el az intézményekben, a közigazgatásban, majd az év végén, november környékén közel hétezer embertől váltak meg, tehát kirúgták őket. Az alapszabadság öt nappal történő csökkentése a munkavállalók szerzett jogának a csorbítását jelenti. Emellett az érintett tisztviselői kar kiszolgáltatottsága tovább nőtt, olyan intézkedéseknek köszönhetően, mint amely megengedi majd, hogy a kormánytisztviselő a munkaközi szünetben, például ebédidőben is a hivatali szerv vezetőjének rendelkezésére álljon. És ezt nevezte a Magyar Idők családbarát kormányzati igazgatási jogszabálynak az év végén!

- Durva megszorításoknak lehetünk megint tanúi! A hét minden munkanapján március 1-jétől 6 óra 45 perckor kezdődik a munkaidő a Nyugdíjfolyósítási Főigazgatóság köztisztviselői számára. Tegnap képviselőtársaimmal ellátogattunk oda és feltettük igazgató úrnak azt a kérdést, hogy ma Magyarországon és főleg Budapesten rendelkezésre áll‑e az az ellátórendszer, amely biztosítja a munkavállalóknak a jogát ahhoz, hogy 6 óra 45 percre be kell érnie a munkahelyére, és 6 óra 45 perc előtt bölcsődébe, óvodába vagy iskolába a gyermekét el tudja helyezni. És nem ez az egyik legnagyobb probléma! Elgondolták-e, hogy ha 6 óra 45 percre egy dolgozónak be kell érnie egy hivatalba, akkor mondjuk, egy bölcsődés-, óvodáskorú gyermeket mikor kell reggel felkelteni? Én tudom, hogy önöket ez nem nagyon érdekli, de szerintem az egyik legfontosabb, hogy ezek a gyermekek fél 6-kor kelnek. Normális‑e Magyarországon, hogy mondjuk, egy bölcsődés-, óvodás- vagy iskoláskorú gyermeket ma csak azért kell felébresztenie a szülőnek fél 6-kor, mert a szülőnek kötelező 6 óra 45 percre beérnie dolgozni?

- A további megszorítások közé tartozik, hogy a megyei és fővárosi kormányhivatali dolgozóknak már nem jár a kafetéria. Az alapszabadság 25 napról 20 napra csökkent, és már nem a munkában töltött idő, hanem a pozíció határozza meg a további szabadnapok számát. Igaz, tegnap főigazgató úrtól azt is hallottuk, hogy teljesen normális, hogy most már rendezte a kormány azt az anomáliát, hogy volt olyan dolgozó, akinek 30-37 napot elérte a szabadsága. A főigazgató szerint teljesen normális, mert egy dolgozónak miért is járna 30-37 nap szabadság. Hát, döbbenten hallgattuk a főigazgató úr szájából ezeket a mondatokat. Amikor feltettük a kérdést, hogy be fogják‑e vezetni a rabszolgatörvényt, egyértelműen azt válaszolta: természetes, hogy igen!

- Államtitkár Úr! De nézzük meg, hogy miért alakult ez ki! Az a fajta munkaerőhiány, amit ma Magyarországon tapasztalunk, egyértelmű, hogy a Fidesz-KDNP-kormányzat kárára írható. Önök nem azon dolgoztak 2010 után, hogy a munkavállalóknak a jogát erősítsék a munkáltatóval szemben, hanem az első lépésük az volt, hogy a munka törvénykönyvét teljesen átalakították. Majd folyamatosan olyan törvényeket hoztak, amivel szétverték az oktatási rendszert, a szociális ellátórendszert, és lényegében arra ösztönözték a mai fiatalokat vagy akár a családos embereket, hogy megélhetési problémák miatt külföldre távozzanak. Itt néhány gondolatot hadd mondjak önöknek! Elhíresült mondat volt Zsiga Marcell képviselő úrtól ezen Háznak a falain belül, hogy 47 ezer forintból Magyarországon meg lehet élni! Majd Lázár János úgy vélte, hogy mindenki annyit ér, amennyije van! Deutsch Tamás szerint viszont ma Magyarországon a munkavállalók igenis örömmel dolgoznak túlórában, örömmel fognak túlórázni! Nos, a mostani törvény egyik legdurvább megszorítása, hogy napi 12 órára is kötelezhető lesz egy tisztviselő a munkavégzésre úgy, hogy ennek a bérét nem kell kifizetni! (Németh Szilárd István: Nem igaz! Hazudsz, hazudsz, hazudsz!)

- Képviselőtársam! Államtitkár úr, olvassa el a törvényt, és akkor tudni fogja, hogy nem hazudok, hanem ez így van! És önök nem azon dolgoznak, hogy a törvényeket úgy alakítsák, hogy a munkavállalókat védjék, hanem egyre jobban ki akarják zsigerelni azokat a munkavállalókat, akik még itt maradtak hazánkban! (Taps az MSZP, a DK és a Párbeszéd soraiban.)

***

DÖMÖTÖR CSABA, (Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára)- Képviselő Asszony! Engedje meg, hogy a tegnapi napra is reagáljak, a tegnapi akciójukra. Látjuk, hogy van egy érdekes verseny az ellenzéki képviselők között abban, hogy ki tudja látványosabban átlépni a viselkedési határokat. Tegnap parlamenti munka helyett megint egy közintézmény munkáját akarták megzavarni, még telefonfülkét is rongáltak. Úgy látszik, hogy ennyire futja. Azt ne várják el a kormánytól és a kormánypárti politikusoktól, hogy ebben a színvonaltalan komédiában részt vegyenek! Sajnáljuk, hogy abban látják a politikájuk lényegét, hogy félrevezetik a magyarokat! Hetek óta csinálják ezt a színjátékot, munkavállalókra hivatkoznak, de valójában sorozatosan félrevezetik őket. Félrevezették őket a túlóra önkéntessége, a kifizetések ügyében és a munkanapok száma ügyében is. Jellemző módon két hete egy olyan gyárba mentek el, ahol nemhogy a mostani túlórakeretet, hanem még a korábbi túlórakeretet sem akarták kitölteni. A köztisztviselőket érintő kérdésekről meg csak annyit: önök egyhavi bért vettek el tőlük, míg ez a kormány növeli a bérüket. Először a kormányhivatalokban dolgozók bére nőtt átlagosan 30 százalékkal, most pedig a központi közigazgatásban dolgozók bére emelkedik hasonló mértékben. Ön erről nem tett említést, arról sem, hogy jelentős pótszabadságokat tesz lehetővé az új szabályozás az alapszabadságon túl, a kafetéria pedig beépül az emelt bérekbe!

- És van még egy dolog: hol volt ez az aggódás akkor, amikor az önök szövetségese, Gyurcsány Ferenc nagyjából egy évvel ezelőtt nyíltan megfenyegette a minisztériumi dolgozókat, hogy ha önök kerülnek hatalomra, akkor ki lesznek rúgva, attól függően, hogy segítették‑e ennek a kormánynak a munkáját vagy nem! (Gréczy Zsolt: Már kirúgtátok őket!)  Hol volt ez az érzékenység, képviselő asszony? A munka törvénykönyve egyébként többször módosult az elmúlt években, és az eredmények már látszanak: közel 800 ezer új munkahely, növekvő bérek, amit a kormány a maga részéről munkaadói adócsökkentéssel kíván elősegíteni. A bruttó és a nettó átlagkeresetek tavalyhoz képest 10,2 százalékkal nőttek, ami bő egyhavi bérnek felel meg. Persze tudjuk, hogy még további béremelésekre van szükség. Ezzel szemben önök mit tudtak felmutatni? Megduplázódó munkanélküliséget, közel 12 százalékos volt a munkanélküliség, amikor önök voltak hivatalban, leépítéseket, több százezres leépítést, stagnáló gazdaságot meg persze szégyenteljes privatizációkat. Na, azok hozták leginkább kiszolgáltatott helyzetbe a magyar munkavállalókat, az ország számos pontján ennek még most is érezzük a következményét. (Gréczy Zsolt: Elloptátok az egész országot! Több százezren elmentek!)

 - Szeretnék még egy dologra utalni, arra, hogy önök közzétették a programjukat az európai választásra. Lehet, hogy én vagyok az egyetlen, de én átfutottam ezt, és ebben a programban egy halom javaslat van, amely alapján önök súlyos jogköröket adnának át Brüsszelnek, le is írják, hogy a mélyebb integráció a megoldás az európai problémákra. Ez persze sok mindent jelenthet, de a konkrét javaslatokat is megfogalmazták: például európai bérmeghatározást javasolnak, és egy új brüsszeli munkaügyi ügynökséget. Ezzel az a baj, hogy részben kiadnák a kezünkből, a nemzetállamok kezéből a bérhatározás jogát. Ezzel már egyébként tavaly a Jobbik is próbálkozott, kevés sikerrel; azért kevés sikerrel, mert mindenki nagyon jól tudja, ha Brüsszelre bíznánk a bérek meghatározását, akkor azokat sokkal inkább a multicégek tudnák meghatározni, a multicégek diktálnának, akiknek sokkal nagyobb a lobbiereje Brüsszelben. (Ander Balázs: Szabad amerikai…)

- Azon nem lepődünk meg, hogy az igazságszolgáltatás terén is kiadnának jogköröket, de ennél is súlyosabb, hogy a migráció ügyében még mindig nem hallgatnak a magyarok akaratára. Nem, mert a programban az szerepel, hogy önök egy olyan Európai Unióért küzdenek, ahol nincs szükség kerítésekre, ‑ önök ezt írják. Tehát még mindig nem tettek le arról a gondolatról, hogy a jövőben lebontsák a határzárat. Ugyanúgy bontanák le a határzárat, mint a magyar nyelvtan szabályait, ez a helyzet. (Derültség a kormánypártok soraiban.) És azt is írják, hogy a szolidaritásnak nincsen határa, nincsen határa a bevándorláspolitikában. Ezek világos szavak egyébként, de nagyon sokatmondóak, mert ezért szavazták meg önök a betelepítési kvótákat az Európai Par(lamentben!

- Képviselő asszony, hogy ne lenne már határa a szolidaritásnak?! Akkor van határa, ha olyan tervekkel állunk szemben, amelyek veszélyeztetik nemcsak Magyarország, hanem egész Európa biztonságát! És egyébként is, mi azt gondoljuk, hogy a szolidaritás ott kezdődik, hogy megvédjük a hozzánk legközelebb álló közösségeket, a saját közösségeinket, a világ egyéb problémáinak a megoldása csak ezután következhet! Így összefoglalóan azt tudom önnek elmondani: sajnáljuk, hogy a magyarok bármennyiszer is mondják el a véleményüket, az MSZP ebből semmit sem tanul, jogköröket adna át Brüsszelnek, és ezt súlyosbítva ugyanazt a felelőtlen politikát folytatná nemcsak a bevándorlás ügyében, hanem a munkavállalók ügyében is. Ez a helyzet, képviselő asszony. Köszönöm, hogy meghallgatott! (Taps a kormánypártok soraiban.)

Takarítsuk ki az országot!

HOHN KRISZTINA, (LMP)- Tisztelt Országgyűlés! A 2002-ben elhunyt Balogh János ökológus professzor szavaival kezdeném a felszólalásom. „Ha ezt a világot egy értelmes lény elkezdi felülről figyelni, azt állapítja meg, hogy ezen a bolygón őrültek vannak, akiknek a céljuk, hogy ledarálják a bioszférát és abból szemetet csináljanak, amibe aztán ők maguk is belepusztulnak.” Szóval, hanapjaink Magyarországát nézzük, még siralmasabb képet fest! Egész hazánk egy hulladéklerakó, a Balatontól a Hortobágyig, Budapesttől Battonyáig a települések szélén, az erdőkben sétát sem tudunk úgy tenni, hogy ne találkozzunk illegálisan lerakott hulladékkal. Az erdőkben végzett munkáknál a favágók hulladékai, a városok határában építési, bontási hulladékok, számos esetben pedig veszélyes hulladékok találhatók. A helyzet ma rosszabb, mint amikor hazánkban közel 2400 hulladéklerakó működött. A probléma gyökere az emberi hozzáállás kérdése.

- Mi tiszta Magyarországot szeretnénk! Azt gondolom, hogy ebben most pártállástól függetlenül partnerek lehetnénk. Örvendetesen tapasztaltuk, hogy az illegális hulladéklerakások felszámolására program került kiírásra, a TeSzedd! mozgalom, amelynek időtartama is meghosszabbításra került. Ez azonban nem fog megoldást hozni, ha a köz forrásaiból, mi, emberek lelkesedésből tisztítjuk a területeket, miközben mások újabb és újabb illegális hulladéklerakásokat végeznek, látszólag büntetlenül, megállíthatatlanul.

- Tisztelt Országgyűlés! A társadalmi együttműködési kedv is fogyatkozik, ha a lelkes aktivisták azt látják, munkájuk hasztalan. Márpedig azt látják! Itt van szerepe az életben maradásért máig küzdő hulladékgazdálkodási közszolgáltatóknak, az oktatás és szemléletformálás hiányának, a földtulajdonosoknak, az önkormányzatoknak, a talajvédelmi, környezetvédelmi, természetvédelmi hatóságoknak, a rendőrségnek, a rendészeti feladatokat ellátó hivatalos vadászoknak, halőröknek, mezőőröknek, közterület-felügyelőknek egyaránt. Az egyik ellenőrzési probléma pont a tettenérés! Ha sikerül is, a bizonyítás számtalan esetben nem sikerül, mert nem látják a cselekményt, vagy az elkövető azt mondja, hogy éppen felfelé rakodja a szemetet, mert nem tudja elnézni, hogy szemét van az erdőben. A szállítás pedig még nem elkövetés. Sokan azt mondják, kirándulni viszik a hulladékot. Számos esetben megtalálják az elkövetők iratait is, de ezt is kimagyarázzák, azt mondják, hogy ellopták tőlük vagy éppen kölcsönadták valakinek.

- De! Nemcsak az elkövetők, hanem a jogalkotási, társadalmi, hatósági erőtlenség, következetlenség, közöny is az oka, hogy így néz ki Magyarország. Az esetek jelentős részében, ha az eljárás el is indul, a bizonyítás eredményes, a kiszabott bírság töredéke a lehetségesnek, néhány ezer forint, amelynek nincs visszatartó ereje. A kiszórt hulladékok eltakarítása az esetek 95 százalékában elmarad, a polgári jogi felelősség érvényesítésére is csak alig van példa az országban. Míg a belvárosi, külvárosi területeken kamerákkal próbálják féken tartani az illegális hulladéklerakást, külterületeken, települések közötti összekötő utak mentén ez a módszer nem tud működni, hiszen körülményes, és technikailag nehezebben megoldható. Átfogó intézkedésekre van szükség! Elengedhetetlennek látjuk bevezetni a díjmentes hulladékkísérő okmány alkalmazásának kötelezettségét, amelynek puszta hiánya szabálysértési tényállássá változtatja a kommunális és zöldhulladék szállítását. A területtulajdonosok felelősségét is erősíteni kell! Ez nagyon fontos, hiszen a legtöbben egyáltalán nem ellenőrzik a területeiket, és nem törődnek azzal, ha ott van a hulladék, illetve a hulladékhalmok tényét megállapítják, de elszállítani nem szokták. De nemcsak az elkövetők, hanem a jogalkotási, társadalmi, hatósági intézkedések is egyre-egyre fontosabbak! Azon esetekben, amelyeknél az elkövetés veszélyes hulladékok elhagyását jelentette, következetesen el kell kezdeni a felderítést, mert ezek a cselekmények vétségek vagy bűncselekmények.

- Tisztelt Országgyűlés! Olyan rendszert kell alkotni a maival szemben, amelyben minden egyes érintett szereplőnek egyértelmű, világos és kötelező a teendője az illegális hulladéklerakással, a szükséges bejelentéssel, a hulladékok eltakarításával kapcsolatban. Be kell vezetni a témát az írott és elektronikus sajtóban is. Mindehhez számos új, átgondolt jogszabályra és a társadalmi, szervezeti gyakorlat megváltoztatására van szükség. Mi partnerek vagyunk ebben a munkában személyünkben vagy a szakértőink által! (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

***

CSERESNYÉS PÉTER, (Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára): - Képviselő Asszony! Azt hiszem, egy olyan kérdést vetett fel, amely mindannyiunkat, minden felelősségteljesen, a mindennapokban részt vevő polgárt érint, és a megoldását keresi ennek a problémának. De még mielőtt néhány adattal hozzájárulnék az ön által feszegetett probléma megoldásához, és azt bizonyítanám, hogy a kormány mindent megtett az elmúlt időszakban, ami lehetséges volt annak érdekében, hogy a hulladékszállítás gördülékenyen lebonyolódjék, az illegális hulladéklerakást a minimális szintre lehessen leszorítani. Néhány dolgot hadd mondjak annak bizonyításaképpen, hogy az elmúlt időszakban jelentős eredményeket értünk el, és nagyon sokat tettünk mind kormányzati, mind önkormányzati szinten annak érdekében, hogy az illegális hulladéklerakó helyek megszűnjenek, és az út mellett, erdőszélen lerakott hulladék, szemét a megfelelő helyre kerüljön… Nagyon-nagyon sok embert sikerült megmozdítanunk, és ez bizonyítja, hogy az emberek akarnak tenni a környezetünkért, akarnak a tisztaságért, a tiszta környezetért tenni.

- Három nagyon fontos tényezőt kell megemlíteni annak érdekében, hogy a szemét a nem megfelelő helyekről, utak széléről, erdők széléről, nem lerakónak kijelölt helyekről eltűnjön. Az egyik és legfontosabb, amiben nagyon komoly eredményeket értünk el az elmúlt évtizedekben, a hulladékszállítás és a hulladékkezelés intézményes rendszere. Azt hiszem, mindannyian, akik láttuk már ennek a rendszernek a működését, bizonyíthatjuk azt, hogy Magyarországon nagyon jól működik a hulladékgazdálkodás, a hulladékszállítás megfelelően szervezett, és a hulladékkezelés, a hulladék újrahasznosítható része, újrahasznosítása is megfelelő módon megtörténik. A másik nagyon fontos dolog, az illegális hulladéklerakóknak, hulladékelhelyező helyeknek a megszüntetése azzal, hogy onnét elszállítjuk a szemetet, vagy éppen az utak mellett meglevő hulladék elszállítása. A harmadik pedig a szemléletformálás, és azt hiszem, erre kell a legnagyobb hangsúlyt fektetni. A kormányzatunk már az iskoláskorban levő gyerekek irányában is nagyon sokat tesz annak érdekében a pedagógusok hathatós segítségével, hogy ez a szemléletformálás megtörténjen.

- Képviselő Asszony! Magyarországon 2012-ben a keletkezett hulladék teljes mennyiségének ‑ ami körülbelül 15 millió tonna ‑ 46 százaléka került a lerakóba, 2016-ban körülbelül ugyanekkora mennyiségű hulladéknak 37 százaléka. Tehát a hulladék mennyisége és a lerakóba lerakott hulladék mennyisége is csökkent. Hogy ez a csökkent mennyiség nem az utak mellé vagy éppen az erdőszélre került ki, azt a következő adat bizonyítja: a lerakott hulladék mennyisége azért csökkent folyamatosan, mert ezzel párhuzamosan jelentősen nőtt a hasznosított hulladék aránya. A 2014. évi 22 százalékról ez közel 35 százalékra növekedett. Tehát az intézményes hulladékszállítás és hulladékkezelés tekintetében jelentős eredményt értünk el.

- A szemléletformálásról említettem már néhány szót, viszont a TeSzedd!-akciót hadd említsem meg, amelyben jelentős eredményeket sikerült elérni. Néhány számot hadd mondjak, bár még ezek nem véglegesek, hiszen az akcióra még lehet jelentkezni, de úgy néz ki, hogy több mint 3 ezer helyszínen fog folytatódni idén ez az akció, és körülbelül 200 ezer önkéntes jelentkezett már most azért, hogy a TeSzedd!-akcióban részt vegyenek. Tehát a társadalmi felelősségtudat benn van az emberekben, bennünk van, és azt lehet mondani, hogy a következő időszakban várhatóan nagyon jó eredményeket érhetünk el az illegális hulladéklerakók megszüntetése érdekében. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

 

I. Ütésváltás ...

Bartha Szabó József
  • Videó mint politikai csapásmérés
    Megvan tehát a magyarázat arra: miért viselkednek egyes politikusok – köztük egészen magas pozícióban lévők is – elmebeteg módjára. Miért zúdítják rá a kontinensre a migránsáradatot, a terrorista bandákat. Miért öletik meg társadalmuk tagjait. Zsarolva vannak.
  • Elszállt egy hajó a szélben
    Nehéz megindulás, mit megindulás, megrendülés nélkül beszélni erről a patináns lapról, a baloldali véleményformálók zászlóshajójáról, erről az izé 168 óráról. Nehéz, de mégis meg kell tenni.
MTI Hírfelhasználó