Erős magyar hadseregre van szüksége a NATO-nak
Magyarországnak olyan erős hadseregre van szüksége, amelyet a NATO bárhol a világon alkalmazni tud a szövetséges országok békéje és biztonsága érdekében – mondta a honvédelmi miniszter szombaton, a Katonai Emlékpark Pákozd – Nemzeti Emlékhely tizedik évadának megnyitó ünnepségén.
2019. március 9. 14:14

Benkő Tibor hangsúlyozta, éppen azért kezdték el a haderő-fejlesztési programot, hogy e célkitűzéseknek eleget tudjanak tenni.

A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a fegyverkezés mellett a társadalom megszólításával, a fiatalok hazafias nevelésével is sokat tehetnek a haderő fejlesztéséért.

A nemzetet elődeink alkották, ezért a jelenkor emberének kötelessége azt megvédeni, amiben nagy szerepe van a pákozdi emlékparknak, amely felhívhatja a fiatalság figyelmét ezen értékekre – fogalmazott.

A miniszter Széchenyi Istvánt idézve azt mondta: „tiszteld a múltat, hogy érthesd a jelent és munkálkodhass a jövőn”. Ehhez találni kell az országban olyan helyeket, ahol ez a hármas követelmény jelen van, és a pákozdi nemzeti emlékhely ilyen, hiszen „méltóan tükrözi ezeket a gondolatokat” – tette hozzá.

Benkő Tibor kiemelte, a park látogatói évről évre meggyőződhetnek arról, hogy mi történt a múltban, és így megérthetik a jelent, valamint építeni tudnak egy igazi jövőt.

A miniszter emlékeztetett arra is, hogy a katonai emlékpark méltó módon őrzi a békefenntartó missziókban életüket vesztő magyar katonák emlékét. A magyar katona már 1861-ben részese volt békefenntartásnak és napjainkban ez még inkább így van, hiszen évente mintegy kétezren teljesítenek békemissziós feladatot a világ különböző övezeteiben, Afrikától Irakon át Afganisztánig – mondta.

Benkő Tibor honvédelmi miniszter beszédet mond a Katonai Emlékpark Pákozd - Nemzeti Emlékhely tizedik évadának megnyitó ünnepségén 2019. március 9-én. MTI/Bodnár Boglárka

Tessely Zoltán, a térség fideszes országgyűlési képviselője hangsúlyozta, hogy az 1848-as, dicsőséges pákozdi csata helyszínén megszületett a honvédelem eszméje és vele együtt a magyar honvédség, ezért a helyén létesített katonai emlékparknak különleges kisugárzása van ma is. A park már tíz éve látogatók tízezreinek mutatja meg az igazi hazaszeretet történetét, a legnagyobbak példaértékű tetteit és hősies önfeláldozását – tette hozzá.

Görög István ügyvezető arról beszélt, hogy Gyuricza Béla, valamint az általa alapított Honvédség és Társadalom Baráti Kör és Pákozd önkormányzata közösen hozta létre az emlékparkot. Európai uniós támogatással 2010-re alakult ki jelenlegi formája, 2012-től pedig nemzeti emlékhelyként méltón hirdeti a katonák helytállását, s őrzi hősiességük emlékét.

Katonazenészek a Katonai Emlékpark Pákozd - Nemzeti Emlékhely tizedik évadának megnyitó ünnepségén 2019. március 9-én. MTI/Bodnár Boglárka

MTI
  • Rebrov nem "A Nagy Edző"
    Rebrov nem „A Nagy Edző”. Ezt a vereség utáni erőlködő nyilatkozatai is érzékeltették. Nem ő lesz az, aki magyar klubsikert emel a jövő Európájában. De talán most regenerálódik, talán csapatot formál a következő mérkőzésekre.
  • Lebegtetés a Fenyő-gyilkosság ügyében
    Nem zárható ki, hogy újabb száztizenegy év elteljen, és valaki valahol cikket írjon, így kezdve: „Százharmincegy év telt el a Margit körút és a Margit utca sarkán elkövetett Fenyő-gyilkosság óta…”
  • Megpróbálják besározni a történelmi megemlékezést
    Sokan megpróbálják elvitatni Magyarország történelmi érdemeit, amit az ország 1989-ben tanúsított – fogalmazott ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász az M1 Ma este című műsorában. A Századvég jogi szakértője a hétfőn Sopronba látogató Angela Merkel német kancellárt érő nemzetközi bírálatokra reagált.
  • Alaptalan támadás Maróth Miklós ellen
    Szisztematikus, politikai motivációktól sem mentes támadás indult Maróth Miklós ellen, miután elfogadta az egykori akadémiai kutatóhálózatot irányító új testület vezetői posztját. Az ellenzéki sajtóban a professzor CEU-n tanító régi ellenfeleinek vádjait elevenítették fel kritikaként, miközben Maróth Miklós munkáját nemzetközi szakmai körökben is elismerés övezi.
  • Elhúzták a vasfüggönyt a páneurópai pikniken
    A 30 évvel ezelőtti események elemzésére, megértésére nem történt kísérlet Németországban és az Európai Unióban sem – így értékelte a páneurópai piknik óta eltelt időszakot Schmidt Mária történész a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság adásában. A Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint ennek egyik oka, hogy a németek nem tudnak mit kezdeni a német egységgel.
MTI Hírfelhasználó