A székely nép nem mond le az autonómiáról
Ma van a Székely Szabadság napja. A székelyek ezen a napon tüntetésekkel üzennek Romániának, hogy az államon belüli nagyobb önrendelkezést és több jogot szeretnének, illetve nem utolsósorban, ha megszűnnének az őket hátrányosan érintő jogsértések. Korábban egyébként volt rá példa, hogy a román hatóságok megtiltották a felvonulást, az ideit végül engedélyezték, de csak időkorlátokkal.
2019. március 10. 23:45

A 21. századi Európában már lejárt a kirekesztő országok ideje

Idén is közfelkiáltással fogadták el Marosvásárhelyen, a Székely Szabadság napján a román államnak címzett kiáltványt, amelyben az autonómiaigény megerősítése mellett azt is kérik, hogy Románia tegye hitelessé európai uniós elnökségi politikáját, és vessen véget Székelyföld mesterséges elszegényítésének. Egész Székelyföldről érkeztek résztvevők a Székely Vértanúk emlékművénél tartott megemlékezésre, és az azt követő autonómiafelvonulásra.

„A székely nép nem mond le az önrendelkezésről, autonómiatörekvésük pedig nem jelent veszélyt senki számára, Románia számára sem” – emelte ki beszédében a Székely Nemzeti Tanács elnöke. Izsák Balázs a székely jövőépítés első európai sikerekének nevezte, hogy a nemzetiségi régiókról szóló polgári kezdeményezés vitájában pert nyertek a luxemburgi bíróságon az Európai Bizottsággal.

Megnyílik az út egy új küzdelemhez

Izsák Balázs elmondta, a székelységnek eddig nem volt arra lehetősége, hogy európai fórumokon megjelenjen, küzdjön és harcoljon a saját gazdasági érdekeiért. Hozzátette, ezzel megnyílik az út egy új küzdelemhez, ahol Székelyföld, mint területi entitás jelenik meg az európai küzdőtéren.

Az autonómiatüntetésen követelték a székely terrorperben elítélt Beke István és Szőcs Zoltán szabadon bocsátását is. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke arról beszélt, hogy bebörtönzésükkel a román hatalom meg akarja félemlíteni az erdélyi magyarokat.

Magyarországon is kiálltak a székelyek mellett

Magyarországon is kiálltak a székelyek mellett, Szolnokon a felszólalók azt hangsúlyozták, a nemzeti összetartozás erősödésének és a kárpát-medencei magyarság összetartozásának bizonyítéka a Székely Szabadság napja – hangzott el az M1 Híradójában.

Budapesten a Székely Szabadság napja alkalmából székely népdalokat adtak elő a 16. kerületi általános iskolások, a helyi irodalmi kör pedig külhoni versekkel állt ki a székely önállóság mellett. A kerület testvérvárosa, Csíkszentmihály polgármestere azt mondta, az ezer éve szabadságra vágyó székelyek számára a szabadság kereke a jelek szerint most jó felé fordul.

A Maros megyei Kisfülpösről érkezett Verőfény táncegyüttes műsora a Székely Szabadság napja alkalmából tartott rendezvényen a Hősök terén (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke arról beszélt, fontos, hogy az Európai Parlamentben erőteljes magyar képviselettel rendelkezzünk, ezért május 26-án a határon túl is el kell menni szavazni.

Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke beszédet mond a székely szabadság napja alkalmából tartott rendezvényen a budapesti Hősök terén 2019. március 10-én. MTI/Máthé Zoltán

Területi autonómiáról van szó

Az autonómia, mint fogalom nem elszakadást jelent, csupán lehetőséget ad arra, hogy egy nép saját maga döntsön olyan dolgokról, mint például a kultúra, oktatás, tájékoztatás és a finanszírozás kérdése – jelentette ki Szili Katalin miniszterelnöki megbízott az M1 Szemtől szembe című műsorában. Hozzátette, itt nem etnikai, hanem területi autonómiáról van szó.

Szili Katalin elmondta, az idei, immár hatodik alkalommal megtartott Székely Szabadság napja azért is különleges, mert a Székely Nemzeti Tanács most már egyfajta győzelmet is elkönyvelhet magának. Az Európai Bíróság ugyanis néhány nappal ezelőtt hozta meg azt a rendelkezését, amelyben kijelentik, hogy az Európai Bizottság helytelenül járt el, amikor a polgári kezdeményezésüket elutasította.

Létezik a nemzeti közösség régiójának fogalma

Hangsúlyozta, az Európai Bíróság határozatában gyakorlatilag kijelentette, hogy létezik a nemzeti közösség régiójának fogalma, és ezzel egy olyan eszmét teremtett, amely még nagyon jelentős lesz a jövő tekintetében. Megjegyezte, ki kell állni a polgári kezdeményezés mellett, amelyhez ismételten egymillió aláírást kell összegyűjteni.

A román politikai elit tudatában van annak, hogy a román társadalom rendkívül megosztott – erről már Pászkán Zsolt, a Külügyi és Külgazdasági Intézet szakértője beszélt a műsorban. Elmondta, ez egészen az 1859-es évekhez vezethető vissza, Moldva és Havasalföld egyesüléséhez, amelynek következtében nem alakult ki egy erős nemzettudat. Úgy véli, ez a ki nem alakult integráltság mindig felkelti az emberekben a félelmet.

Arról is beszélt, hogy Európa több területén is vannak autonómiák, melyeknek többsége nem vezetett elszakadáshoz. Megemlítette a katalán helyzetet, amely véleménye szerint pont annak a bizonyítéka, hogy mi történik akkor, ha a megszerzett jogokat egy hatalom visszaveszi.

A prosperáló autonóm térségek húzzák a többségi társadalmat

Európai példák mutatják, hogy az autonóm térségek gazdaságilag prosperálóbbak, és ezzel húzzák a többségi társadalmat is – jegyezte meg Szili Katalin. A Székelyföld területi autonómiájáért rendezett demonstráció kapcsán elmondta, a román politikának is érdeke lenne, hogy a jelenleginél sokkal nagyobb befektetéseket tegyen Székelyföldön.

Lejárt a kirekesztő országok ideje

Szili Katalin elmondta, Románia alkotmánya nem ismeri el az országában élő nemzeti kisebbségeket, mint államalkotó tényezőket. Szerinte ugyanakkor a mai 21. századi Európában már lejárt a kirekesztő országok ideje. Ezért abban az esetben, amikor a nemzetek Európájáról beszélünk, el kell felejteni a kirekesztő államok fogalmát, és minden egyes ország alkotmányában államalkotó tényezőként kell a nemzeti kisebbségeket kezelni – hangsúlyozta.

Megjegyezte, jól látható azonban, hogy az Európai Bizottság – csakúgy, mint a Minority SafePack esetében is – „elegánsan” eltolja magától ezeket az ügyeket, és nem veszik figyelembe. Brüsszel bár demokráciáról beszél, de ez a gyakorlatban már nem történik meg – tette hozzá.

El kell felejteni az Európai Egyesült Államok gondolatát

Az Európai Unió jelenlegi vezetése képtelen megbirkózni a jelenlegi migrációs kérdéssel, ugyanakkor szívesebben foglalkoznak a bevándorló kisebbségek jogaival, mint az őshonos nemzeti kisebbségekével. Bízik benne, hogy valóban a nemzetek Európájának irányába mozdulunk el, és a közelgő európai parlamenti választásokon egy olyan összetételű Európai Parlament áll össze, amely elfelejti az Európai Egyesült Államok gondolatát.

Felhívta a figyelmet, hogy a mai Székely Szabadság napja is azt mutatja, hogy azok a törekvések, amelyeket a székelyek napról napra megtesznek, azt jelzi, hogy napjainkban még vannak olyan kisebbségek Európában, akik még nem rendelkeznek azokkal a jogokkal, amelyek megilletnék őket a Brüsszel által sokat hangoztatott demokráciában.

Székelyföld autonómiájáért tüntettek Marosvásárhelyen

Székelyföld területi autonómiáját és az úgynevezett terrorper nyomán Romániában bebörtönzött székelyek szabadon bocsátását követelte vasárnap Marosvásárhelyen a székely szabadság napja alkalmából tartott demonstráció több ezer résztvevője.

A tüntetés kiáltványát a demonstrációt meghirdető Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke, Izsák Balázs olvasta fel az 1854-ben kivégzett székely vértanúk emlékműve körül összesereglett tömeg előtt, szavait a tüntetők többször is az „autonómiát” rigmust skandálva szakították félbe.

A közfelkiáltással elfogadott petícióban a tüntetők tiltakoznak „a román állampolgárságú magyarok elnyomása, a magyar közösség megfélemlítése” ellen.

A dokumentumban hiteltelennek nevezik az EU soros elnökségét ellátó Románia jelmondatát, miszerint „A kohézió európai érték”, azzal vádolva a bukaresti kormányt, hogy szándékosan elszegényíti Székelyföldet és ehhez uniós eszközöket is igénybe vesz.

A tüntetők azt követelték, hogy Bukarest hagyjon fel ezzel a gyakorlattal és kezdjen párbeszédet Székelyföld státuszáról a székely nép legitim képviselőivel.

A marosvásárhelyi megmozdulás a 165 éve kivégzett székely vértanúk hősiességét és elkötelezettségét idéző megemlékezéssel és szónoklatokkal kezdődött.

Izsák Balázs a tüntetőkhöz intézett beszédében leszögezte: a székely nép nem mond le Székelyföld területi autonómiájáról, törekvésük pedig nem jelent fenyegetést senki számára. Hozzátette: a tüntetéssel a nemzeti régiók védelmét célzó európai polgári kezdeményezésnek is nyomatékot akarnak adni.

Az SZNT elnöke „a székely jövőépítés első európai sikereként” értékelte, hogy a luxemburgi bíróság az SZNT-nek adott igazat a kezdeményezés bejegyzését eddig elutasító Európai Bizottsággal folytatott jogvitában.

Izsák Balázs szerint a kedvezőtlen nemzetközi körülmények és a romániai alkotmányos aggályok nem az autonómiaküzdelem feladására, hanem az akadályok lebontására kell sarkallják a székelységet.

Tőkés László beszédében úgy értékelte: a centenáriumát ünneplő román politikai osztály „fesztív” magyarellenességben éli ki magát, és nem akarja megérteni, hogy az erdélyi magyarok nem akarnak az elűzött és kiárusított szászok és svábok sorsára jutni.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke szerint a román hatalom igazságtalanul börtönözte be a terrorváddal elítélt Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt, hogy megfélemlítse a szabadságáért és autonómiáért kiálló székely népet. A tömeg „Szabadságot Bekének”, „Szabadságot akarunk, terroristák nem vagyunk” rigmussal követelte a terrorváddal bebörtönzött foglyok szabadon bocsátását, akikről – az egyiküknél talált petárdákra hivatkozva – az ügyészek azt állították, hogy pokolgépeket készültek robbantani Románia nemzeti ünnepén.

Tőkés László megjegyezte: ideje volna, hogy az EU és az „Orbán Viktor miniszterelnököt kárhoztató” néppárti frakció ne csak a Közép-Európai Egyetem sorsával, hanem a megsemmisülés határára jutott marosvásárhelyi magyar orvosi egyetem helyzetével is foglalkozzon.

Az EP-képviselő azt is követelte: az RMDSZ bontsa fel parlamenti együttműködési megállapodását a szociáldemokratákkal, ha „főbenjáró magyar ügyekben” nem talál támogatást a kormánypártoknál. „Ne a nyilvánvaló ellenségeinkkel, hanem velünk, magyarokkal fogjon össze: a székely és a magyar tanácsokkal és a nemzeti pártokkal” – szorgalmazta az EP-képviselő.

Szili Katalin, a határon túli autonómiaügyeket koordináló miniszterelnöki megbízott levélben üdvözölte a marosvásárhelyi ünneplőket.

„Bebizonyosodott, hogy az Európai Bizottság sorozatos helytelen döntéseivel akadályozza az őshonos kisebbségek helyzetének rendezését. Egész Erdély és Székelyföld érdeke, hogy egy sikeres aláírásgyűjtéssel hívjuk fel az európai intézményrendszer figyelmét az őshonos kisebbségekkel szembeni mulasztásaira és a hiányosság pótlása érdekében cselekvésre késztesse” – írta Szili Katalin a SZNT európai polgári kezdeményezésére és az Európai Bizottsággal folytatott több éves pereskedésre utalva.

A marosvásárhelyi demonstráción a miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága vasárnap kiadott állásfoglalását is felolvasták. A Potápi Árpád János államtitkár által aláírt dokumentum szerint a magyar kormány továbbra is a leghatározottabban kiáll azon álláspontja mellett, hogy az autonómia, az önrendelkezés joga a kisebbségben élő közösségek megmaradásának biztosítéka.

A megemlékezés után a székely vértanúk emlékművénél összesereglett tömeg Székelyföldnek autonómiát követelő jelszavakat, és az Itthon vagyunk rigmust skandálva Marosvásárhely – jelentős csendőri erők által védett – főterére vonult. A tüntetők a rendezvény petíciójának átadása után rendbontás nélkül elhagyták a teret.

Legtöbbjük a Kultúrpalotába ment be, ahol este az SZNT által alapított Gábor Áron-díj ünnepélyes átadását tartják. Idén a sepsiszentgyörgyi SEPSI OSK Labdarúgó Klub és a Székely Légió szurkoló közösség – személy szerint Diószegi László tulajdonos és Nagy-Lázár József, a közösség képviselője – veheti át az elismerést a közösségépítésben, Székelyföld „láthatóvá tételében” és a „székely feltámadásban” szerzett érdemeik elismeréseképpen.

Izsák Balázs: A székely nép nem mond le az autonómiáról

A székely nép nem mond le Székelyföld területi autonómiájáról, törekvésük pedig nem jelent fenyegetést senki számára – ez az üzenete Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke szerint annak a demonstrációnak, amelyre vasárnap, a székely szabadság napján gyűltek össze a résztvevők Marosvásárhelyen.

A tüntetéssel a nemzeti régiók védelmét célzó európai polgári kezdeményezésnek is nyomatékot akarnak adni. Izsák Balázs „a székely jövőépítés első európai sikereként” értékelte a demonstráción elhangzott beszédében, hogy a luxemburgi bíróság az SZNT-nek adott igazat a kezdeményezés bejegyzését eddig elutasító Európai Bizottsággal folytatott jogvitában.

Az SZNT elnöke szerint a kedvezőtlen nemzetközi körülmények és a romániai alkotmányos aggályok nem az autonómiaküzdelem feladására, hanem az akadályok lebontására kell sarkallják a székelységet.

Tőkés László: Az erdélyi magyarság nem akar az elűzött szászok és svábok sorsára jutni

Tőkés László szerint a centenáriumát ünneplő román politikai osztály „fesztív” magyarellenességben éli ki magát, és nem akarja megérteni, hogy az erdélyi magyarok nem akarnak az elűzött és kiárusított szászok és svábok sorsára jutni.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a székely szabadság napja alkalmából vasárnap Marosvásárhelyen tartott demonstráció szónokaként úgy értékelte: a román hatalom igazságtalanul börtönözte be a terrorváddal elítélt székelyeket, hogy megfélemlítse a szabadságáért és autonómiáért kiálló székely népet.

Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke beszédet mond a Székelyföld területi autonómiájáért tartott marosvásárhelyi tüntetésen a székely szabadság napján, 2019. március 10-én. MTI/Boda L. Gergely

Megjegyezte: ideje volna, hogy az EU és az „Orbán Viktor miniszterelnököt kárhoztató” néppárti frakció ne csak a Közép-Európai Egyetem sorsával, hanem a megsemmisülés határára jutott marosvásárhelyi magyar orvosi egyetem helyzetével is foglalkozzon.

Erdély számos településéről érkeztek résztvevők a marosvásárhelyi autonómiatüntetésre

Marosvásárhelyiek és Erdély számos más településéről érkezett demonstrálók ezrei gyűltek össze vasárnap Marosvásárhelyen a székely szabadság napja alkalmából rendezett megemlékezésre és autonómiatüntetésre.

Az 1854-ben kivégzett székely vértanúk emlékművénél már a meghirdetett kezdés előtt fél órával ünnepi hangulatban gyülekezett a tömeg, magyar és székely zászlókat lengetve. Többen autonómiát követelő feliratokat emeltek a magasba, rezesbandák toborzókat, indulókat játszanak.

Az obeliszknél helyi idő szerint 16 órakor kezdődik a megemlékezés, ezt követően a demonstrálók a Székelyföldnek autonómiát követelő petíciót készülnek átadni a kormány helyi képviseletét ellátó megyei prefektusnak.

A helyi hatóságok nem próbálták eltiltani a résztvevőket attól, hogy a város központjába, a városháza elé vonuljanak, ahogy azt néhány évvel korábban tették, de idén is barátságtalan gesztust tettek: ezúttal a székely vértanúk emlékműve – a marosvásárhelyi magyarság március 15-i ünnepségeinek és a székely szabadság napjának hagyományos helyszíne – került az etnikai súrlódások középpontjába.

A márciusi ünnepségekre időzítve a városháza ugyanis új kockakő-burkolatot készíttetett az obeliszk köré, ám miután a helyi román sajtó felhívta a figyelmet rá, hogy a nyolcszögű burkolat a székelyzászló nyolcszögű csillag-motívumát idézi, a helyi hatóságok utasítására a térrendezést végző munkások oktogonná alakították az emlékmű körüli csillagot, és a közeli csorgó mellől eltávolították a „Székely vértanúk kútja” feliratot.

Izsák Balázs, a székely szabadság napját meghirdető SZNT-elnöke közleményében jogsértőnek és provokatívnak, az EU-elnökségét betöltő Romániához méltatlannak minősítette a székely jelképek eltávolítását.

hirado.hu - MTI - M1
  • A Szent Péter-i Európa védelme
    Belülről akarják felrobbantani – vagy talán inkább szétmállasztani – a szellemi birodalmat, hosszú ideje, ám most egyfajta végkifejlet látszik közeledni.
  • Orbánt támadja egy lenini hasznos idióta
    Most a populista jelző – nem is címkéjével, hanem – bunkójával ütik le azokat, akik másként gondolkoznak, mint a Központ.
  • Formálódik a magyar 5G stratégia
    Az 5G napjaink egyik legnagyobb hatású technológiai újdonsága, amely az állampolgárok és a vállalkozások mindennapi életét alapjaiban megváltoztató innovatív termékek, szolgáltatások és üzleti modellek elterjedését teszi lehetővé. Kiemelt cél a piacképes üzleti modellek és technológiai megoldások kidolgozására alkalmas, világszínvonalú kutatás-fejlesztési és innovációs környezetek és tesztrendszerek létrehozása is.
  • Magyar állami cél a Kárpát-medence fejlesztése
    Magyar többségű, nagy történelmi múltú településekről van szó, ahova ugyancsak el kell vinni azt az üzenetet, hogy Magyarország minden magyarra számít abban a nemzetépítésben, amelynek lényege, hogy közös hazánknak tekintve a Kárpát-medencét mindannyian egy nemzeti közösség tagjai vagyunk.
  • A vörös diktatúra 133 napja
    Szamuely Tibor: "A vértől nem kell félni, a vér acél: erősíti a szívet, erősíti a proletáröklöt. Hatalmassá fog bennünket tenni a vér. A vér lesz az, ami az igazi kommünvilághoz elvezet minket. Ki fogjuk irtani az egész burzsoáziát.”
MTI Hírfelhasználó