Mint 1848-ban, ma is együtt kell megvédenünk szabadságunkat
A külgazdasági és külügyminiszter szerint a magyarságnak, akárcsak 1848-ban, ma is összefogva kell megvédenie szabadságát. Szijjártó Péter Marosvásárhelyen, a székely vértanúk emlékműve mellett beszélt erről csütörtökön, a nemzeti ünnep alkalmából tartott rendezvényen.
2019. március 14. 18:10

A múlt felidézése nagy lehetőség annak megmutatására, hogy a magyar nép ma is a szabadság népe, Magyarország ma is a szabadság országa – közölte Szijjártó Péter.

Az 1848-as forradalom nem kizárólag történelem, hanem a „szívünk, gerincünk”. Az akkori forradalmárok a maguk jövőjét, a most élők jelenét építették, amikor a szabadságért harcoltak. Ma a helyzet megint úgy áll, hogy Magyarország szuverenitásáért és a magyar emberek döntési szabadságáért kell újra megküzdeni – jelentette ki.

Úgy vélte: a mai magyarok is képesek arra, hogy – mint 1848-as elődeik – megváltoztassák a történelem menetét.

A magyar közösségeket sehol nem lehet erőszakkal asszimilálni vagy hátrányban részesíteni. Magyarország nemzeti kormánya mindig ki fog állni a határon túli magyarok jogaiért – jelentette ki a miniszter.

Magyarország a területén élő nemzeti kisebbségeknek biztosítja a lehetőséget, hogy szabadon, bármiféle retorzió nélkül megünnepelhessék hőseiket, nemzeti összetartozásukat – mondta Szijjártó Péter.

„A kölcsönös tisztelet jegyében mi is elvárjuk minden országtól, ahol magyar emberek élnek, hogy megünnepelhessék saját hőseiket és a nemzeti összetartozásukat. Ha ugyanis a többségi nemzet megadja a nemzetiségeknek a tiszteletet, azzal saját méltóságát is őrzi, ha a nemzetiségek megélhetik és tovább örökíthetik önazonosságukat, azzal erősítik és nem gyengítik azt az országot, ahol élnek” – vélekedett.

 

A külügyminiszter szerint ma jelentős erők mozdultak meg azért, hogy a következő évtizedekben tízmilliók induljanak meg Európába Afrikából és a Közel-Keletről, és Európa nyugati része mindezt „feltartott kézzel nézi”.

A magyarok büszkék lehetnek arra, hogy Magyarország az Európai Unióban egyedüliként kérdezte meg az embereket arról, hogy akarnak-e tömeges bevándorlást, akarnak-e lemondani a szuverenitásukról és arról a jogukról, hogy maguk döntsék el, kikel akarnak együtt élni – mondta Szijjártó Péter.

Hozzátette: a szuverenitás megőrzésének útja biztosítja a Kárpát-medence magyarságának a megmaradását.

„Csak annak a nemzetnek van jövője, amely a családok támogatására és megerősítésére, a becsületes munkára és a nemzedékek közötti megértésre épít” – közölte a miniszter.

Szijjártó Péter arra biztatta hallgatóságát, mutassák meg Európának és a világnak, hogy a magyar nemzet véleményét nem lehet és nem is érdemes figyelmen kívül hagyni.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke is az emberi méltóság fontosságát hangsúlyozta. Úgy vélte: a székely szimbólumok vagy a magyar nyelv elleni támadás voltaképpen a magyarok emberi méltósága ellen irányul.

„Ezért kell innen azt mondanunk, határozottan kiáltanunk: állj, és ne tovább!” – jelentette ki a politikus. Hozzátette: amikor a magyar közösség szabadságáért harcolnak, akkor senkitől semmit nem akarnak elvenni.

„Amikor az ellenünk és a nemzeti szimbólumaink elleni támadásra, a gyűlöletbeszédre válaszolunk, akkor mindössze megvédjük magunkat” – jelentette ki.

Kijelentette, hogy a jogegyenlőség elve alapján jár a magyaroknak a magyar kar a Marosvásárhelyi Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológiai Egyetemen. Megjegyezte, rengeteg energiát fordítottak az elmúlt hét évben a magyarok a meggyőzésre, a románok az elutasításra, és ezt az energiát jobb ügyek szolgálatába lehetett volna állítani.

Kelemen Hunor kitért arra, hogy Romániának száz éve volt arra, hogy teljesítse, amit az erdélyi románok az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozatban megígértek a magyarságnak.

Nem tette meg, és ezért a magyarság ma az Európai Unió segítségével próbálja elérni azokat az autonómiaformákat, amelyek Nyugat-Európában működnek – közölte, hozzátéve: ezért elengedhetetlenül fontos, hogy a Kárpát-medence magyarságának erős képviselete legyen a májusi választások után megalakuló Európai Parlamentben.

A rendezvény harmadik szónoka: Vass Levente, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke azt hangoztatta, hogy miként az 1848-49-es forradalom után, úgy most is jönnie kell egy kiegyezésnek, és ebben a magyarok partnerek lesznek.

Szijjártó: a magyarságnak nemzeti identitásához, hitéhez ragaszkodó közösségként van jövője

A marosvásárhelyi római katolikus gimnázium diákjai, tanárai és szülői közössége a bizonyíték arra, hogy a magyarságnak nemzeti identitásához, hitéhez ragaszkodó közösségként van jövője a Kárpát-medencében -  hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön, amikor elsőként átvette a tavaly újraalapított iskola által adományozott Rákóczi-díjat.

A gimnázium vezetése az iskola megmentésében és újraindításában vállalt szerepének elismeréséül tüntette ki Szijjártó Pétert.

Tamási Zsolt iskolaigazgató laudációjában megköszönte a magyar kormány diplomáciai erőfeszítéseit, amelyek sorsdöntőnek bizonyultak a hosszas pereskedés és jogi huzavona után kormányrendelettel újraindított iskola szempontjából.

Az intézmény diákjai és tanárai előtt mondott beszédében a külügyminiszter leszögezte: a magyar kormánynak kötelessége volt kiállni az iskolájukhoz, nemzeti identitásukhoz és hitükhöz ragaszkodó marosvásárhelyi magyar katolikusok, az iskola tanárai mellett.

Úgy értékelte: minden eddiginél komolyabb a nyomás a magyarságon, hogy adja fel nemzeti, vallási, kulturális örökségét és identitását.

"Aki itt, a határon túl magyar katolikus iskolába jár, azt egészen biztosan nem sikerült megtéveszteni azokkal a hamis ideológiákkal, amelyek a nemzeti és vallási identitástól való elszakadásra próbálnak biztatni minket" - mutatott rá Szijjártó Péter.

A miniszter szerint a magyar-román kapcsolatok előtt ma is számos kihívás áll, de éppen a marosvásárhelyi iskola bizonyítja, hogy megéri a kölcsönös tisztelet és bizalom helyreállításáért dolgozni, mert a közös sikertörténetek a reménytelennek tűnő vitákat is közelebb vihetik a megoldáshoz.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b) és Tamási Zsolt József, a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium igazgatója az intézményben tartott díjátadó ünnepségen 2019. március 14-én. MTI/KKM/Mitko Sztojcsev

Marosvásárhelyi látogatása alkalmával Szijjártó Péter az Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológiai Egyetemen (MOGYTTE) kialakult helyzetről is egyeztetett az intézmény magyar oktatóival és az RMDSZ vezetőivel.

Az ezt követő sajtóértekezleten közölte: ahogyan egy pragmatikus, kisebbségi jogokat tiszteletben tartó megállapodás lehetővé tette, hogy a római katolikus magyar diákok ismét saját iskolájukban tanulhassanak Marosvásárhelyen, úgy a felsőoktatásban is elérhető a román törvényeket tiszteletben tartó megoldás, és a már megalakult angol kar mintájára az önálló magyar kar is létrejöhet a MOGYTTE-n.

A miniszter hangsúlyozta: Magyarország büszke az Erdélyben élő magyar közösségre, erőforrásként tekint rá a magyar-román kapcsolatok fejlesztése tekintetében is, és úgy értékelte, a magyar közösség szülőföldjén való boldogulása Románia sikeréhez is hozzájárul.

A közös sikertörténetek között említette az idén 25 milliárd forint támogatásban részesülő erdélyi gazdaságfejlesztő programot, amelynek keretében a magyar kormány 520  vállalkozást támogatott, jelenleg pedig 490 pályázat elbírálása zajlik.

Kérdésre válaszolva a miniszter megerősítette, hogy Magyarország mindent megtett azért, hogy a Fekete-tengeri lelőhelyekről kitermelendő romániai forrásokból földgázt vásárolhasson: magyar cégek kötötték le a két ország közötti interkonnektor kapacitásának jelentős részét, magyar oldalon az infrastruktúra készen áll.

Abba viszont nem szólhat bele, hogy Románia milyen szabályozásokat fogad el az energiaszektorban, csak jelezni tudja az érintett osztrák és amerikai cégek felé, hogy a termelés megkezdésében érdekelt.

A sajtóértekezleten Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke beszámolt arról, hogy a magyar külügyminiszterrel egyeztetett az európai parlamenti választásokról, hiszen közös érdek, hogy a kárpát-medencei magyarság erős képviseletet küldjön Strasbourgba. Kitért az Európai Néppártban zajló vitára is, úgy értékelve, hogy a néppárt saját magának árt, ha legerősebb tagpártját, a Fideszt kizárja.

"Nem lehet ököllel rendet teremteni. A választási kampányban ez a megosztás az ellenfeleinket segíti. Az az érdekünk, hogy az EU-ban a reformok ritmusát, azok irányát a kereszténydemokrata nagy politikai család diktálja. Miközben veszekszünk, a szocialisták már bontják, vagy legalábbis hűtik a pezsgőt" - mondta Kelemen Hunor.

Az RMDSZ elnöke szerint a néppártnak meg kell nyernie az EP-választást, amihez az erdélyi magyarok voksaira is szükség van, belső vitáit pedig ráér a választások után lefolytatni.

MTI
  • Elszállt egy hajó a szélben
    Nehéz megindulás, mit megindulás, megrendülés nélkül beszélni erről a patináns lapról, a baloldali véleményformálók zászlóshajójáról, erről az izé 168 óráról. Nehéz, de mégis meg kell tenni.
  • Megbukott a PC-szóhasználat
    Új körülmény van ugyanis: rengeteg a kamera, és sok jó minőségű videó egyértelművé teszi a bűntényt és a bűnöző személyét, még a jogerős bírósági ítélet előtt.
  • Soha nem volt még ilyen nagy a tét
    Az európai parlamenti választásnak korábban soha nem volt még ilyen nagy tétje - mondta Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában nyilatkozva.
  • A baloldal 20 éves stratégiája dőlt romba a héten
    A kölcsönös tisztelet és az együttműködési szándék jellemezte az amerikai elnök és a magyar kormányfő megbeszélését. Orbán Viktor erős szövetségest szerzett Donald Trump személyében a politológusok szerint. A két politikus találkozóját jelentős sajtóvisszhang előzte meg.
  • Salvini: Május 26-án bevesszük Európát!
    A népek és nemzetek Európáját hirdette meg az EU-t eddig uraló elittel szemben Matteo Salvini az olasz kormánypárt, a Liga vezetője szombaton Milánóban, az európai szuverenista erők közös EP-választási kampányzáróján.
MTI Hírfelhasználó