A Szent Péter-i Európa védelme
Belülről akarják felrobbantani – vagy talán inkább szétmállasztani – a szellemi birodalmat, hosszú ideje, ám most egyfajta végkifejlet látszik közeledni.
2019. március 16. 22:38

„Európa az a földrész, ahonnan a demokrácia fokozatosan átterjed Eurázsiára is. Kelet felé való terjeszkedése megerősítené az 1990-es évek demokratikus győzelmeit. Politikai és gazdasági téren lefedné azt a területet, amelyre kiterjedt az európai civilizáció; ezt nevezik Szent Péter-i Európának, melyet Európa közös, ősi, a nyugati keresztény liturgiát használó vallási öröksége határoz meg.”

Zbigniew Brzezinski vélekedett így 1997-ben.

A lengyel-amerikai tudós kontinensünket egyértelműen keresztény alapzaton fejlődőnek írta le híres, A nagy sakktábla című könyvében. Nem ábránd, amit vázolt, hiszen mint rögzíti: „Ez az Európa már létezett egyszer…” A nagy forradalmak rombolták le, egyik a Nagy Károly-i Európában zajlott le, a másik a Nagy Péter-i szegleten dúlt – ez utóbbi kifejezést Brzezinski nem használja, ám könyve sugallja.

„Németország része az iszlám” – nyerítette nemrég egy szélsőséges „ossi” Berlinben.

Brzeziski még nem tudott erről, és több helyen is De Gaulle-t idézi, jelezvén, hogy az Atlanti-óceántól az Urálig tart Európa (némileg meglepő módon a Közel-Keletet nem tekintette Eurázsia részének). A kereszténység az, ami e kontinenst szellemileg megalapozza, építi, erősíti, gazdagítja, alakítja, emeli.

A keleti kereszténység is – véli-vallja Brzezinski.

Mint írja: a „legtágabb értelemben vett Európa a közös keresztény hagyományból származó egységes civilizációt jelenti. Európa szűkebb értelemben vett nyugati meghatározása Rómához és annak történelmi örökségéhez kapcsolódik. De az európai keresztény hagyományban érvényesül Bizánc és az orosz ortodoxia hatása is. Ily módon kulturális szempontból Európa több, mint a Szent Péter-i Európa, s a Szent Péter-i Európa sokkal több, mint Nyugat-Európa…”

Az iszlám és egyéb hit távol marad e gondolatmenettől.

A magyar kormányfő március 15-ei ünnepi beszédének legfontosabb üzenete sokak szerint az volt, hogy Európának meg kell őriznie keresztény kultúráját. Hazánkban bő évezrede Géza fejedelem egyértelműen a Szent Péter-i Európát választotta: 983-ban a quedlinburgi „birodalmi gyűlésre” küldött ki tizenkét magyart, fiának a Szent Péter-i Európából – Bajorországból – hozott feleséget.

A koronát Rómából küldte a tudós felkészültségű II. Szilveszter pápa.

Igaz, István király nem Szent Péternek – azaz Rómának –, hanem Szűz Máriának ajánlotta fel az országot, azaz a hűbéri állapot helyett a függetlenséget választotta, ám ez nem gátolta Rómát abban, hogy 1083-ban áldását adja az első magyar király szentté avatására. Hazánk bő évezrede a Szent Péter-i – méghozzá a szűk értelemben vett Szent Péter-i – Európához tartozik, nem véletlen, hogy XI. Ince pápa európai hadsereget toborzott – benne természetesen tizenötezer magyarral – Magyarország oszmánuralom alól való felszabadítására, amennyire lehetet: enyhítve korábbi pápák mulasztásait.

Most nem keletről támadják az európai kereszténységet.

Belülről akarják felrobbantani – vagy talán inkább szétmállasztani – a szellemi birodalmat, hosszú ideje, ám most egyfajta végkifejlet látszik közeledni. Magyarország ellenáll – és ez némileg borzongató módon IV. Bélát idézi fel, Ő emelte hazánkat „az ellenállás nemzete” – natio contradictionis – magasságába, akkor fegyverrel fölvéve a harcot a túlerő véres brutalitásával szemben.

Most sikamlósabb fegyver támadja Európát: a korrupció.

Pénzért megvett politikusok, nyilvánosságban tevékenykedő propagandisták, úgynevezett „civilek” ostromolják a kontinenst, hogy az évtizedek alatt kialakult szellemi romhalmazból valós – ne csak virtuális – omladékok legyenek, sok helyen elsőként a keresztény templomokat fizikailag is aláaknázva.

Most egy extrém velencei testület is fölcsatlakozott.

„A kormányoknak tartózkodniuk kell a külföldi finanszírozású civil szerveztek megbélyegzésétől, ellenük irányuló negatív kampányoktól és fellépésektől, amelyek bizalmatlanságot kelthetnek törvényes tevékenységükkel szemben” – követelte az extrém testület a minap kiadott közleményben. Azaz lehetővé kell tenni, hogy külföldi érdekcsoportok által finanszírozott propagandisták ellenséges tevékenységet fejthessenek ki adott országban az ott demokratikusan megválasztott kormányok ellen.

És pénzforrásaikat sem kell az adóhatóság számára láthatóvá tenni.

A tatár, majd az oszmán hadsereg ennél férfiasabb módon harcolt, a cári, majd a sztálini haderő is nyíltabb agresszióval tarolta le az országot.

A Szent Péter-i Európa azonban szellemi és erkölcsi fölényt élvez.

Kovács G. Tibor
  • Két majom
    Az érdekes, hogy mindketten beleszóltak, mit beleszóltak, próbáltak beleavatkozni a magyar belpolitikába.
  • Hollywoodi csőcselék a demokrácia ellen
    Jót derülhetnénk rajta, de az emberiségellenes akcióban óriási a kockázat. Megszűnhet a demokrácia mint az egyik már-már utolsó rendező elv. Egy antihumánus propagandaközpont fölbérelte az agyonfizetett söpredéket, hogy hisztériázzanak a demokrácia ellen.
  • Varga Judit lesz az igazságügyi miniszter
    Varga Juditot, a Miniszterelnökség európai uniós kapcsolatokért felelős államtitkárát jelöli igazságügyi miniszternek Orbán Viktor miniszterelnök, miután a jelenlegi tárcavezető, Trócsányi László elfoglalja képviselői helyét az Európai Parlamentben – derült ki szerda délután.
  • Kocsis: a legalkalmatlanabb lett az ellenzék főpolgármester-jelöltje
    A legalkalmatlanabb fővárosi polgármester lett az ellenzék jelöltje - reagált a Fidesz budapesti elnöke a Hír TV Magyarország élőben című műsorában szerda este az előválasztásra. Kocsis Máté hozzátette: Gyurcsány Ferencnek mindegy volt ki nyer, mert "Karácsony Gergely pórázának a végén is Gyurcsány Ferenc áll".
  • Gyurcsány Ferenc markában a szocialista szavazók
    Az európai parlamenti választásokon elért eredményének köszönhetően a Demokratikus Koalíció és Gyurcsány Ferenc minden korábbinál közelebb került ahhoz, hogy stabilan a baloldal vezető, sőt idővel kizárólagos erejévé váljon. A jelenség részben a politikai környezet számukra kedvező alakulásával, részben pedig tudatos taktikai döntések sorával magyarázható – írja legfrissebb közleményében a Századvég.
MTI Hírfelhasználó