A CDU elnöke felfüggesztést, Juncker kizárást javasol
A Fidesz európai néppárti (EPP-) tagságának felfüggesztését javasolta a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke egy szerdai nyilatkozatában, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság EPP-s elnöke pedig ugyancsak szerdán megerősítette álláspontját, miszerint meg kell szüntetni a Fidesz tagságát az Európai Unió jobbközép erőit összefogó pártcsaládban.
Utoljára frissítve: 2019. március 20. 11:30
2019. március 20. 10:31

Annegret Kramp-Karrenbauer, a CDU elnöke német hírportálokon idézett nyilatkozatában kiemelte: "amíg a Fidesz nem állítja helyre teljes mértékben a bizalmat, nem maradhat meg a rendes, teljes jogú tagság".

Ezért "járható út" lenne Manfred Weber, az EPP európai parlamenti (EP-) frakcióvezetője és EP-választási csúcsjelöltjének azon javaslata, hogy az alapokmánynak megfelelően függesszék fel a Fidesz tagságát az EPP-ben - tette hozzá.

Annegret Kramp-Karrenbauer kiemelte, hogy a Fidesz megtette "az első, elismerésre méltó lépéseket", amelyek azt mutatják, hogy érdemes fenntartani a párbeszédet a párttal.

Azonban ezek a lépések nem elégségesek ahhoz, hogy teljes mértékben eloszlassák "a bennem is meglévő kétségeket azzal kapcsolatban, hogy a Fidesz osztja-e az EPP felfogását a közös értékekről, és hogy lehetséges-e a bizalmon alapuló együttműködés a jövőben".

A Fidesz tagságának felfüggesztése mellett foglalt állást az EPP EP-frakció vezetőségének (EPP Group Bureau) egyik CDU-s tagja, Ingeborg Grässle is, aki a Südwestrundfunk német regionális közszolgálati médiatársaságnak szerdán elmondta, hogy a Fidesz esetleges kizárása egyetlen problémát sem oldana meg, és csak azt eredményezné, hogy "gyakorlatilag elveszítjük Magyarországot".

A kizárás helyett "hidat kell építeni" Orbán Viktor számára, akinek azonban "hihetően be kell mutatnia, hogy megváltozik" - mondta Ingeborg Grässle.

Jean-Claude Juncker a Deutschlandfunk német országos közszolgálati rádiónak elmondta, hogy a Fidesz eltávolodott a kereszténydemokrata alapértékektől, ezért már két éve javasolja, hogy zárják ki az EPP-ből.

Az EPP politikai közgyűlése szerdai brüsszeli ülésén tárgyal a Fidesz kizárására irányuló indítványokról. Az elnökség a pártcsalád alapokmánya 9. pontja értelmében javaslatot tehet a Fidesz kizárására vagy tagságának felfüggesztésére.

Kérdéses, hogy a Fidesz maradhat-e a néppártban

Az Európai Néppárt ma szavazhat a Fidesz kizárásáról vagy tagságának felfüggesztéséről. A közgyűlésen Orbán Viktor is felszólal, és határozottan kiáll a Fidesz eddig is hangoztatott, a migrációt elutasító és a keresztény értékeket védelmező álláspontja mellett. Összeállításunkból kiderül, hogy a konfliktus alapvető oka, hogy a pártcsalád vezetése eltávolodott az eredeti keresztény-konzervatív értékektől, fontosabbá vált Soros Györgynek és a bevándorláspárti erőknek való megfelelés.

A Fidesz kizárásáról vagy felfüggesztéséről is szavazhat az Európai Néppárt (EPP) a mai közgyűlésén, ahol Orbán Viktor miniszterelnök a magyar kormányzó párt delegációjának vezetőjeként jelen lesz, és információnk szerint markáns beszéddel készül, ismét határozottan kiáll majd az eddig is képviselt álláspont mellett.

Ennek lényege, hogy a migráció elutasításában és a keresztény értékek védelmében a Fidesz nem köt semmilyen kompromisszumot. Úgy tudjuk, az EPP elnöksége csak az utolsó pillanatban dönt arról, hogy a ma délután kezdődő ülésén milyen szankciót bocsásson szavazásra.

Néppárti diskurzus. Manfred Weber és Joseph Daul alighanem kész forgatókönyvvel érkezik a sorsdöntő tanácskozásra Fotó: Europress/AFP

A legvalószínűbbnek a Fidesz ideiglenes, néhány hónapos felfüggesztése tűnik, ami azonban kormánypárti forrásaink szerint a kizárás előszobája, ez elfogadhatatlan lenne. A szankció az európai parlamenti választásokig vagy akár valamivel tovább, fél évig is eltarthatna, és a néppárt több feltételt is szabna a Fidesznek.

Tegnap Balog Zoltán, a Polgári Magyarországért Alapítvány elnöke a német Die Weltnek arról beszélt, hogy a Fidesz még soha nem állt ilyen közel a szakításhoz az EPP-vel. Ugyanakkor hozzáfűzte, ha valóban komolyra fordulnak a dolgok, azzal mindkét fél sokat veszíthet.

Közben Judith Sargentini holland zöldpárti képviselő tegnap Brüsszelben azt hangoztatta, hogy a néppártnak „végre meg kell kezdenie az etikai nagytakarítást, és kérdőre kell vonnia Orbán Viktort, hogy milyen viszonyt kíván ápolni a pártcsaláddal és hogyan viszonyul az EPP által képviselt politikához”.

Abban, hogy ilyen szintűre nőtt a feszültség a Fidesz és a pártcsaládja között, jelentős szerepe volt annak, hogy alig két év alatt teljesen kifordult sarkai­ból az Európai Néppárt, amit eredetileg a keresztény kultúra és a hagyományos értékek védelmét hirdető pártok hoztak létre 1976-ban.

Igaz, az ideológiai színeváltozásnak már 2015-ben, a legnagyobb migrációs válság idején voltak jelei – elég csak arra gondolni, ­hányan bírálták az EPP soraiból is a magyar kormánypártokat, amiért elutasították az Európa muszlimizációjával fenyegető és számos terrortámadásért felelős nyitott kapuk politikáját –, de a fordulat 2017 második felétől vált látványossá.

Abban az évben Soros György egy cikket írt Európa feltámadhat címmel, amelyben hazánkról és Lengyelországról fenyegetésként értekezett, de előrevetítette azt is, hogy hamarosan „olyan folyamat kezdődhet, amely az EU felülről szerveződő politikáját jobb irányba fordíthatja”.

A milliárdos optimizmusát alighanem az táplálta, hogy az Euró­pai Bizottságot régi barátja, a néppárti Jean-Claude Juncker vezeti 2014 óta, az Európai Parlamentben pedig egy Soros alapítványától, az Open Society Foundations­től kiszivárgott dokumentum szerint 226 „szövetséges” képviselőt tartottak számon, közülük 36-an tagjai az EPP frakciójának.

A jelek szerint Soros György befolyása azóta csak nőtt az Európai Néppártban, amihez alighanem hozzájárult a „független” sajtó és bizonyos nem kormányzati szervezetek nyomása.

2018 folyamán ugyanis egyre több olyan cikk, nyilatkozat és „civil” ­jelentés látott napvilágot, amelyek szerzői mind kendőzetlenebbül követelték a Fidesz kizárását az EPP-ből. Legutóbb, éppen tegnap, a ­Financial Times szólította fel erre a néppártot, az a lap, amelyet a milliár­dos korábban is többször használt már szócsöveként. „Semmi keresnivalója sincs Orbán Viktornak és a Fidesznek az ­Euró­pai Néppártban” – szögezte le a cikk szerzője.

Beszédes, hogy tavaly májusban, az első komolyabb néppárti vitában a Fidesz kritikusai két követeléssel álltak elő, mondván, ezek teljesítésével Orbán Viktor pártja bizonyíthatná, hogy valóban, illetve továbbra is a néppárthoz tartozik. Az egyik a Soros-egyetem, a CEU működési engedélyének kibocsátása, akkor is, ha az egyetem nem tesz eleget törvényi kötelezettségeinek.

A másik pedig az illegális migráció és a tömeges bevándorlás megfékezésére kidolgozott, úgynevezett Stop, Soros! törvénycsomag visszavonása volt.

A néppárton belül őszre világossá váltak a törésvonalak. A közelgő európai parlamenti választásra a pártcsalád listavezetői pozíciójáért a saját szavai szerint a migrációt nem meggátolni, hanem menedzselni akaró Stubb, a bevándorláspárti, liberális tábor jelöltje, és a hozzá képest konzervatívnak tartott bajor Manfred Weber szállt versenybe. Az utóbbi győzelme azonban, egyre inkább úgy tűnik, már nem tudja megállítani a néppárt balratolódását.

Orbán Viktor kemény beszédre készül a mai ülésen Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

A CEU novemberben egy látványos akcióval igyekezett nyomást gyakorolni az EPP-re. Majd őket követően egymás után szólították fel a különböző szocialista, liberális és zöldpártok képviselői a néppárt vezetését, hogy távolítsák el soraikból a magyar kormánypártok képviselőit. Ezen elvárásoknak mára több mint egy tucat EPP-tagpárt tett eleget.

Végül Weber is behódolt, amit budapesti látogatása alkalmával azzal bizonyított, hogy „elzarándokolt” a CEU campusába. A néppárt önfeladása azzal vált teljessé, hogy most sem a keresztény értékek képviseletét kérik számon a Fideszen, hanem a Sorost és Junckert ábrázoló plakátokat és a Soros-egyetem állítólagos „ellehetetlenítését”.

MTI - magyarnemzet.hu
  • Béke poraira, MSZP!
    Szanyi kapitány leveleiben három fontos okot ír le azzal kapcsolatban, hogy miért jutott az MSZP a megszűnés vagy a teljes eljelentéktelenedés küszöbére.
  • A költségvetés célja az elért gazdasági eredmények megvédése
    A 2020-as költségvetés a családok támogatása mellett az eddig elért gazdasági eredmények megvédéséről és a folytatódó adócsökkentésekről is szól - mondta a pénzügyminiszter szerdán az Országgyűlésben.
  • „Nemde minden porból van…?!” – Búcsú Franco Zeffirellitől
    Június 18-án délben szülővárosában, Firenzében végső búcsút vettek a 96 éves korában elhunyt Franco Zeffirelli filmrendezőtől. A Vatikáni Rádió olasz szerkesztősége 2013 nyarán, kilencvenedik születésnapja alkalmából készítette utolsó interjúját a művésszel. E beszélgetés egy részletét a Vatican News nyomán szerkesztve közöljük.
MTI Hírfelhasználó