Új politikai korszakot nyithat Európában a néppárti közgyűlés
Szerdán a Fidesz jogosítványainak önkéntes felfüggesztésével ért véget az Európai Néppárt (EPP) közgyűlése. A tét a magyar kormányzó párt kizárása, egyoldalú felfüggesztése vagy a bentmaradás volt. Feltehetőleg nem sokan számítottak erre a végkifejletre – hangzott el a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában.
2019. március 22. 10:10

A politikában minden megtörténhet, még annak az ellenkezője is, így nem szabad csodálkozni, ha egyes politikusi megszólalásokban következetlenség fedezhető fel – utalt Tóth Norbert nemzetközi jogász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense Manfred Weber nyilatkozatára.

Joseph Daul, az Európai Néppárt (EPP) elnöke és Manfred Weber, a párt európai parlamenti frakcióvezetője és csúcsjelöltje az Európai Néppárt politikai közgyűlésére érkezik az Európai Parlament brüsszeli épületében (Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq)

Weber komolyan veszi a jelenlegi szerepét, és az Európai Bizottság elnöke szeretne lenni, de úgy tűnik, hogy „udvarolnia kell” az EPP liberálás szárnyának, továbbá olyan pártoknak, amelyek nem tagjai a néppártnak, valamint az Európai Parlament liberális frakciójának, a szociáldemokratáknak és a zöldeknek is, hiszen úgy gondolja, az ő szavazatukra is szükség lehet az Európai Bizottság elnöki posztjához – hangsúlyozta.

Korszakhatárhoz érkeztünk az Európai Unió történetében – húzta alá, majd elmondta: a mostani eseten kívül több jel is utal erre.

Kifejtette: idén lesz 40 éve, hogy közvetlenül választják az európai parlamenti képviselőket. 1979 és 1999 között a szocialisták alkották az EP legerősebb pártcsaládját, az Európai Néppárt 1999-ben lett először a legnagyobb frakció. Azóta újabb húsz év telt el, és a mostani változásoknál nem feltétlenül az ideológiai, hanem regionális alapok játsszák a főszerepet.

Úgy véli, létrejöhetnek olyan regionális pártok, amelyeknek az ideológiai alapok mellett regionális érdekérvényesítő szerepet is be kell tölteni, ez pedig egy új korszak kezdete lehet.

Felértékelődtek a regionális együttműködések

Már egy ideje érezhető, hogy paradigmaváltás zajlik – reagált Törcsi Péter, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója. A két-három évtizede még működő politikai eszközök és megoldások mára idejétmúlttá váltak, és úgy látszik, másfajta eszközökhöz kell nyúlni – fogalmazott.

Törcsi azt is elképzelhetőnek tartja hogy az európai politikában a „hagyományos” jobb-bal-konzervatív-liberális-szocialista felosztástól eltérő törésvonalak alakulhatnak ki.

A regionális együttműködések mostanra felértékelődtek, és ezek nem politikai színezet mentén jönnek létre, hanem azért, mert bizonyos régiókban élő nemzetek habituálisan közelebb állnak egymáshoz, és fontos kérdésekről hasonlóan gondolkodnak.

Milos Zeman cseh, Áder János magyar, Andrej Kiska szlovák és Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök tárgyal a visegrádi országok államfői találkozóján a szlovákiai Csorbatón 2018. október 11-én (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

A kutatási igazgató a V4-es együttműködést hozta fel példának, amelyben mind a négy kormányfő eltérő pártcsaládhoz tartozik. Ez a szövetség azért lehet sikeres, mert egy lengyel és egy magyar ember hasonlóképpen látja a világot, és hasonló pénzügyi helyzetben is van, hasonló célokkal rendelkezik. A Benelux-államoktól viszont eltér az említett közép-európai régió – jegyezte meg Törcsi.

A Fidesz döntésének akár más országokban is lehet hatása

Nehéz megítélni, hogy a Néppártnak vagy a Fidesznek hozott-e többet a szerdai közgyűlés – vélekedett Tóth Norbert.

Az európai integráció történetében nem példa nélküli, hogy egy tagpárt maga kéri a jogai felfüggesztését. A mostani helyzet azonban abból a szempontból más, mert májusban hónap múlva európai parlamenti választásokat tartanak – mutatott rá.

Felhívta a figyelmet: nem lehet tudni, hogy a néppárt és a Fidesz vitája az egyes tagállamokban hogyan képeződik le. Tóth szerint a német nyelvi területeken a szavazóbázis jelentős részének nem tetszik a Fidesz tagsági jogainak felfüggesztése, és ha mondjuk az osztrák ÖVB vagy a német CDU és CSU a szavazatok 10-15 százalékát elveszíti, az komoly csapás lehet az Európai Néppárt számára is.

hirado.hu - Kossuth Rádió
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
  • Orbán Viktor francia republikánus vezetővel tárgyalt
    Orbán Viktor miniszterelnök kedden a Karmelita kolostorban fogadta Francois-Xavier Bellamy-t, a francia Republikánusok EP-képviselőcsoportjának vezetőjét; a politikus vezeti majd a Polgári Magyarországért Alapítvány szerdai "Európa cenzúrázatlanul" című webkonferenciáját.
  • Gyulai Várszínház – Ahol a művészet felszabadít
    Figyelmet fordítunk a nemzeti múltunk különböző eseményeit feldolgozó darabok bemutatására. Lásd például idén A veszett brigadéros, a Zenta, 1697, a Karády zárkája, a Tóték, a Pornó – Feleségem története, az Eltűntek, A kassai polgárok, Hallgatni akartam című előadásokat. Idén négy előadásunk foglalkozik külön Trianonnal, illetve a következményeivel.
  • A nép uralma
    Amikor a szemünk láttára hullik szét a nyugatias demokrácia, egyre sürgetőbb lenne elgondolkodnunk, hogy vajon mi jöhet az összeomlás után.
MTI Hírfelhasználó