Európa legfontosabb konferenciája
Az illegális migrációnak nincsenek egyértelmű nyertesei, legfeljebb csak haszonélvezői vannak - hangoztatta a Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) budapesti migrációs konferenciáját megnyitó beszédében.
Utoljára frissítve: 2019. március 23. 01:29
2019. március 22. 22:56

Gulyás Gergely kifejtette, "haszonélvező a filantróp pénzember, aki szívesen ad kölcsönt az általa támogatott és alapvető emberi jogként feltüntetni próbált migráció kezelésére", továbbá az alvilág, amely a modernkori emberkereskedelem szervezője, valamint a politikai osztály baloldala, amely menekültstátuszon és állampolgárságon keresztül remél új szavazókat a tőlük elforduló korábbi támogatóik helyett.

Az illegális migrációnak haszonélvezői még azon iparágak is, amelyek az újonnan érkezők ellátásában vesznek részt közpénzből.

A tömeges migráció, ami nem jár együtt integrációval, egyszerre rossz a kibocsátó országoknak, amelyek egész generációkat veszíthetnek el, valamint az életveszélyes helyzetekbe kerülő útra kelőknek és azon országoknak is, amelyek adófizetői fizetik a soha létre nem jövő integráció és a közbiztonság összeomlásának költségeit - mondta Gulyás Gergely.

Kijelentette, felelőtlen döntéshozók Európa polgárait kész helyzet elé állítva akarják megváltoztatni a kontinens arculatát. A nemzetközi porond egyes szereplői kétségbe vonják az emberek és nemzetek jogát, hogy maguk dönthessenek a saját sorsukat évtizedekre vagy akár évszázadokra meghatározó kérdésekben - mondta a tárcavezető, aki a migrációt nevezte a kor legaktuálisabb és legnagyobb problémájának.

Hangsúlyozta, különösen fontos az igazságot újra és újra megismételni egy olyan világban, ahol az igazságot "a politikai korrektség fojtogatja".

Az elmúlt évek bebizonyították, hogy a migráció nem megfelelő válasz a demográfiai problémákra, nem oldja meg a munkaerő utánpótlásának gondjait sem - jegyezte meg.

Kiemelte, a magyar kormány a családok támogatásában látja a megoldást még akkor is, ha egy sikeres program csak hosszú évek múlva hozhat eredményt.

Gulyás Gergely beszélt arról is: senki nem vitatja, hogy a gazdagabb államoknak segíteniük kell a szegényebbeknek, a kérdés csak az, milyen formában.

Elmondta, Magyarország büszke a békefenntartó missziókban végzett tevékenységére, továbbá úgy gondolja, a segítséget kell odavinni, ahol baj van. Jó példaként említette erre a Hungary Helps programot, amely közvetlenül segíti a helyi közösség konkrét problémáit.

A Miniszterelnökség vezetője kitért arra is, hogy "a migráció a jogállamiság próbakövévé vált". Emlékeztetett, Magyarország - az Egyesült Államokhoz hasonlóan - nem csatlakozott az ENSZ globális migrációs csomagjához.

"Azóta azt látjuk, hogy egyfajta lopakodó jogalkotás keretében újra és újra megpróbálják nemzetközi, sőt uniós egyezményekbe is becsempészni az ENSZ-határozatnak a joganyagát" - mondta Gulyás Gergely, aki szerint ez is jól mutatja, mire lehet számítani a migráció ügyében, ha a májusi EP-választáson nem érkezik világos üzenet azoknak, akik az elmúlt években nem tettek semmit a migráció ellen, vagy kifejezetten támogatták azt.

Aláhúzta, Magyarország és Olaszország az elmúlt években megmutatta, hogy a migrációt meg lehet állítani, ha erre van akarat és bátorság. A folyamat egyetlen lehetséges megoldása a menekültügyi igények jogállami keretek közötti, de európai határokon kívüli elbírálása - szögezte le.

Gulyás Gergely döntő kérdésnek nevezte, hogy "az európai életmód és a keresztény kultúra védelmében létrejöhet-e egy újabb lelki megújulás, ami kellő hátteret ad Európa önazonosságának megerősítéséhez".

Kovács Zoltán: meg kell változtatni a migrációval kapcsolatos narratívát

A Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára szerint a következő időszak feladata a migrációval kapcsolatos narratíva megváltoztatása.

Kovács Zoltán a Mathias Corvinus Collegium (MCC) által szervezett, a globális migráció témájával foglalkozó háromnapos budapesti konferencia első napján, pénteken arról beszélt, hogy ma már mindenki számára elérhetőek a migrációval kapcsolatban tények, valós adatok, tendenciák, és a 2015 óta történt terrorcselekmények is bebizonyították, hogy a migráció korunk legnagyobb kihívása, ennek ellenére még mindig félreértésekkel kell megküzdeni.

Magyarország az elmúlt három-négy évben egy "ördögi kommunikációs kampány" céltáblája volt, azt sugallták, hogy a magyar kormány nem a valóságról beszél a migrációval kapcsolatban - mondta.

Kovács Zoltán példaként megmutatta azt a 2015-ös fényképet, amely Bicskén készült egy a síneken fekvő migránscsaládról, és amely azt sugallta, hogy a magyar rendőrség embertelenül bánik az illegális bevándorlókkal. A probléma az, hogy a migráció értelmezésekor ezek a képek befolyásolják az embereket - mutatott rá.

A legnagyobb feladat tehát a narratíva megváltoztatása, Magyarország legfőbb reménye pedig az, hogy az uralkodó narratíva legyőzhető egy új narratíva révén.

Csak azok a narratívák maradnak fenn, amelyeknek van közük a valósághoz, Magyarország narratívája pedig közelebb áll a valósághoz, mint bármelyik másik - jelentette ki az államtitkár.

Kovács Zoltán, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára beszédet mond a Mathias Corvinus Collegium migrációs konferenciáján a Várkert Bazárban 2019. március 22-én. MTI/Mohai Balázs

Hozzátette, Magyarország már nyolc éve a kommunikációs harc frontvonalában van, de még mindig állja az ostromot, és megmutatta, hogy a migráció kérdésén keresztül Európa minden kihívásával szemben megfelelő attitűdöt alakíthatunk ki.

Ha megfelelő a hozzáállás a migrációhoz, akkor beszélhetünk a családokról, a gazdaságról, az Európai Unió intézményi kérdéseiről és a demokráciáról - hangoztatta Kovács Zoltán.

Francia publicista: a bevándorlók kolonizálják Európát

A befogadó ország kultúráját, életmódját átvenni nem akaró bevándorlók gyakorlatilag kolonizálják, gyarmatosítják Európát - mondta Éric Zemmour, a francia Le Figaro jobboldali napilap publicistája pénteken, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) budapesti migrációs konferenciáján.

Az újságíró előadásában emlékeztetett, Franciaország a XIX. század második felétől Európában elsőként tapasztalhatta meg a - nagyrészt más európai régiókból származó - bevándorlók érkezését, és bár ez a folyamat akkor sem zajlott konfliktusok nélkül, a szigorú francia asszimilációs politika sokáig sikeres volt.

Ezt azonban az utóbbi évtizedekben megváltoztatta a bevándorlók számának robbanásszerű növekedése, valamint az angolszász multikulturalizmus átvétele, ami szakított azzal a gyakorlattal, hogy a bevándorlóknak alkalmazkodniuk kell új otthonuk kultúrájához - mondta.

Hozzátette, mindennek az az eredménye, hogy Franciaországban - Angliához és Németországhoz hasonlóan - kialakulóban vannak olyan területek, amelyek életmódja, kultúrája teljesen eltérő, és ahová a rendőrök sem szívesen mennek be.

Éric Zemmour szerint leginkább a muzulmán bevándorlók azok, akik nem hajlandók alkalmazkodni. Úgy fogalmazott, az iszlám ügyesen felhasználja a nyugat-európai liberális kultúrát, hogy a kontinensre hozzon egy olyan vallást, amely nem tartja tiszteletben az egyént.

Hangsúlyozta, mindez a keresztény és muzulmán inspirációjú társadalmak szembenállásához, a Kelet és a Nyugat összecsapásának megismétlődéséhez vezethet. "Az iszlám a zászlóvivője a Keletnek, amely bosszút áll a Nyugaton" - fogalmazott.

Douglas Murray: mélyebb vitát kellene folytatni a migrációról

Douglas Murray brit író szerint Nyugat-Európa adós számos, migrációt érintő kérdés feltevésében és megválaszolásában, és mélyebb vitát kellene folytatnia például az integrációról vagy arról, hogy kiket fogad be.

Douglas Murray - az Európa furcsa halála című, magyarul is megjelent könyv szerzője - a Mathias Corvinus Collegium (MCC) által szervezett, a globális migráció témájával foglalkozó pénteki budapesti konferencián azt mondta, sok szó esik a befogadás kultúrájáról, de a kizárásról is beszélni kellene, és meg kellene különböztetni egymástól azokat, akik életüket mentve menekülnek, azoktól, akik egy jobb életszínvonal reményében indulnak útnak.

Az ENSZ és más nemzetközi szervezetek igyekeznek elmosni ezt a fontos határvonalat - jegyezte meg.

Azt is mondta, hogy egyes nyugat-európai politikusok szerint megoldást jelentene a migrációra, ha európai szintre emelnék az életszínvonalat az afrikai és közel-keleti országokban. Szerinte azonban ez hibás megközelítés, mert ha emelkedne a fejlődő világban az életszínvonal, akkor rövid távon valószínűleg nőne az Európába indulók száma is, hiszen minél több az elkölthető jövedelmük, annál könnyebben vállalkoznak az útra.

Ez természetesen nem azt jelenti, hogy ne kellene mindent megtenni a szegénység csökkentése érdekében - fűzte hozzá.

Az integrációról úgy vélekedett, működhet, ha a folyamat kétirányú, tehát ha a befogadó ország és az érkező hozzáállása is megfelelő.

Douglas Murray brit író beszédet mond a Mathias Corvinus Collegium migrációs konferenciáján a Várkert Bazárban 2019. március 22-én. MTI/Mohai Balázs

Két szempontot azonban mindig szem előtt kell tartani: nem lehet megsaccolni, mennyi embert lehet integrálni úgy, hogy az demográfiai szempontból ne okozzon problémát, valamint nem lehet előre tudni, mely nemzetek tagjai tudnak jobban beolvadni más nemzetekbe - emelte ki Douglas Murray.

Hozzátette, Európa nagy mértékben alábecsüli azok számát, akik szeretnének idejönni, és túlbecsüli az integrációs képességét.

Felhívta a figyelmet a média felelősségére is, az ugyanis nagyon fájdalmas személyes történeteket, szenvedéseket tud bemutatni, ezeket látva pedig nehéz az olyan konkrét kérdésekről beszélni, mint a határvédelem.

Kitért arra is, hogy sokan a politikai fatalizmus gondolatára hivatkoznak a migrációról szóló vitákban, azaz úgy vélik, ez a globalizáció következménye, semmit sem lehet tenni ellene, ezzel az érvvel pedig el lehet nyomni még a többségi véleményt is.

Ezek nem könnyű kérdések, de mostanra már mélyebben és szélesebb körben is meg kellett volna vitatni ezeket - hangoztatta Douglas Murray.

A bevándorlási politikának óvatosnak kell lennie

A bevándorlási politikának óvatosnak kell lennie, nemet kell mondani a kötelező kvótákra - mondta Roman Joch cseh filozófus előadásában pénteken a Mathias Corvinus Collegium (MCC) budapesti migrációs konferenciáján.

Kifejtette: szükség van bevándorlásra, de csak bizonyos feltételek mellett, például nem lehet túl nagy létszámú, mert akkor a társadalom úgy érzi, elözönlik a migránsok. Továbbá a bevándorlás nem lehet kampányszerű, kontrollálatlan, és az is elengedhetetlen, hogy a bevándorlók elfogadják a befogadó társadalom értékeit.

A csehek úgy látják, hogy Nyugat-Európának nem sikerült integrálnia a muszlimokat. Az iszlamisták elutasítják az európai értékeket, és nem áll távol tőlük az erőszak sem. A csehek pedig úgy vélik, ha Nyugat-Európának nem sikerült az iszlám bevándorlók integrálása, akkor miért sikerülne ez a cseheknek? - mondta a filozófus.

Nemet kell mondanunk a kötelező bevándorlásra, a migráns kvótákra - szögezte le Roman Joch.

Rámutatott: a kivándorlás egy országból minden bizonnyal alapvető, korlátozhatatlan emberi jog, de a bevándorlás egy országba már csak bizonyos feltételekkel lehetséges, például függ a befogadó közösség hozzájárulásától.

A társadalom bizalmával él vissza, aki az emberek beleegyezése nélküli bevándorlást támogatja, ez nem demokratikus. Az az állam pedig, amelyik nem tudja megvédeni határait, saját létét veszélyezteti - figyelmeztetett Roman Joch.

Ayaan Hirsi Ali, a Harvard és a Stanford egyetemek oktatónője elmondta: Szomáliában született és élt fiatalkorában. Abban az országban, ahol a lánygyermekek 97 százalékának megcsonkítják a nemi szervét, a kislányokat idegen férfiakhoz adják hozzá, a becsület nevében házi őrizetben tartják, verik és olykor megölik a feleséget.

A vallásommal élnek vissza, akik a szabadság alkotmányát a politikai iszlámmal akarják felváltani - jelentette ki a szomáliai nő. Elmondta, hogy fiatalon a hazájában az Iszlám Testvériség tagja volt, hitt a dzsihádban és a többi muzulmánhoz hasonlóan azért fohászkodott, hogy semmisüljön meg Izrael, Amerika, a zsidók, a keresztények és a hitetlenek.

Ayaan Hirsi Ali elmondta: a muszlimok egy része iszlamizálni akar más országokat, s ennek eszköze a hitélet, az oktatás, a munka, ez zajlik Nyugat-Európa mecseteiben, egyes iskolákban és munkahelyeken is. Ez a radikális politikai iszlám legalább olyan totalitárius mint egykor a kommunizmus vagy a fasizmus volt, de miután vallási, kulturális tevékenységnek álcázzák, a szabadságjogok nevében védelmet élvez.

A muszlim nő ugyanakkor leszögezte: nem minden muzulmán ilyen. Egyre több muszlim fiatal vonja kétségbe a radikalizmust, reformálni szeretné az iszlámot, de ezért fenyegetéseket kap Nyugat-Európában is, holott védelmet érdemel.

Az egyetlen járható út a radikális politikai iszlámmal szemben, ha a Nyugat felvállalja közösséget a reformerekkel. A szabadság alkotmánya magasabb rendű, mint a politikai iszlám - hangsúlyozta Ayaan Hirsi Ali.

Saul Kelly, a hadtudományok professzora előadásában arról beszélt, hogy több korrupt, széteső észak-afrikai állam határvédelme összeomlott, ez nyitott utat Európa felé a migránsáradatnak. Az elmúlt évtizedben sok évszázados rabszolga-kereskedelmi útvonalak éledtek újjá, például a Szaharán keresztül vezető.

Nyugat-Európa egyes országai ugyanakkor gazdasági érdekeiket követve, a munkaerőhiány megoldásaként tekintenek a beözönlő migránsokra. Sajátos, hogy ezek a nyugati államok a 19. században még a rabszolgaság elleni fellépés élharcosai voltak, ma azonban már legalizálni próbálják a migrációt, de közben nem kérdezik meg sem az európai, sem az afrikai embereket - magyarázta a szakember.

A megoldás azoknak az államoknak az újjáépítése, megerősítése, amelyeken keresztül a rabszolga-kereskedelem zajlik - mondta Saul Kelly a Mathias Corvinus Collegium által szervezett háromnapos nemzetközi konferencia nyitónapján.

Kenneth Abramowitz: Külső és belső támadás alatt áll a nyugati civilizáció

A nyugati civilizációt egyszerre kell megvédeni a külső fizikai és a belső kulturális támadások elől – mondta Kenneth Abramowitz, az egészségügyi szektorban érdekelt NGN Capital társalapítója, a SafeTheWest.com honlap létrehozója pénteken, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) budapesti migrációs konferenciáján felszólalva.

Az amerikai Republikánus Párt egyik legnagyobb adományozója előadásában kifejtette, a nyugati számít a valaha volt legsikeresebb civilizációnak, amely az alkotmány, vagyis a világi törvény kötelező uralmán és a választható keresztény hit együttesén alapul.

Hangsúlyozta, a világ lakosságának kétharmada azonban nem e szerint, hanem valamilyen hamis narratíva alapján éli életét. Ide sorolta a kommunistákat, akik „Istent a kormánnyal váltották fel”; a globalistákat, akik szerinte olyan intézményekkel döntenének az emberek feje felett, mint az ENSZ és az EU; a világ elől teljesen elzárkózó izolacionistákat; valamint az iszlám vallást politikai mozgalommá alakítókat.

Kenneth Abramowitz szerint a kérdés valójában az, hogy ezek közül a narratívák közül végül melyik kerül ki győztesként.

Kiemelte, Európának fennmaradása érdekében sokkal több pénzt kell befektetnie fizikai védelmébe, valamint el kell érnie, hogy több gyermek szülessen területén, továbbá erősítenie kell a kapitalizmust.

Úgy fogalmazott, Kelet-Európának kell megjavítania a Nyugatot, vagy ki kell lépnie az Európai Unióból, mert az bukásra van ítélve.

MTI
  • Magyarország erősíteni akarja kapcsolatait a keleti országokkal
    Megváltozott Kelet és Nyugat egyensúlyának helyzete, de Magyarország ebben az új helyzetben nem veszélyt lát, hanem lehetőségeket, amelyeket a keleti országokhoz fűződő egyre erősebb kapcsolatok építésével akar kihasználni - mondta Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Kazahsztánban.
  • Egymillió felett van a támogatók száma
    A Fidesz—KDNP európai parlamenti kampánya során eddig 1,150 mil­lióan írták alá Orbán Viktor miniszterelnök hétpontos bevándorlásellenes programját. Lapunk értesülése szerint április 29-től hivatalosan is megkezdődik a kormánypárti politikusok országjárása.
  • Konzervatív demokráciát teremtünk
    Konzervatívként azonban a konzervativizmus győzelméért kell dolgoznunk. Nem a dogma, hanem a nemzet és annak tagjai érdekében. A normalitás, a teremtett világ védelmében.
MTI Hírfelhasználó