Nem csak Bem apó miatt kedveljük annyira a lengyeleket
Idén tizenharmadik alkalommal rendezik meg a magyar-lengyel barátság napját, amelynek eseményeit felváltva tartják a két országban. Ebben az évben a központi ünnepségeknek a közép-lengyelországi Kielce ad otthont.
2019. március 23. 10:21

Az ünnep előzményei 2006. március 24-re nyúlnak vissza, ekkor avatta fel Lech Kaczynski lengyel és Sólyom László magyar államfő Győrben a magyar-lengyel barátság első köztéri emlékművét, amely két, gyökereivel egymásba kapaszkodó tölgyfát ábrázol. Hasonló emlékművet avattak fel 2008-ban a dél-lengyelországi Jaroslawban is.

A két köztársasági elnök által aláírt nyilatkozat – több szervezet és együttműködő önkormányzat javaslatára – kezdeményezte, hogy március 24-ét nyilvánítsák a magyar-lengyel barátság napjává.

Az Országgyűlés 2007. március 12-én a sok évszázados közös történelemre, a két nép barátságára és együttműködésére tekintettel 324 igen szavazattal, tartózkodás és ellenszavazat nélkül március 23-át a magyar–lengyel barátság napjává nyilvánította, majd március 16-án hasonló határozatot hozott a lengyel szejm is.

Lengyel szimpatizánsok az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörésének évfordulója alkalmából rendezett állami ünnepségen Budapesten, a Múzeum körúton 2014. március 15-én. (Fotó: MTI/Marjai János)

Hol a lengyeleknél, hol nálunk zajlanak az ünnepségek

Azóta ezt a napot évente felváltva ünneplik a két országban az államfők, valamint a testvérvárosok és a baráti társaságok képviselőinek jelenlétében. Első alkalommal, 2007-ben Przemysl, 2008-ban Debrecen, 2009-ben Krosno, 2010-ben Óbuda-Békásmegyer (a III. kerületi Katyni mártírok parkjában ekkor avatták fel a katyni mártírok emlékművét), 2011-ben Poznan, 2012-ben Ópusztaszer, 2013-ban Tarnów (Bem József szülővárosa), 2014-ben Eger következett.

2015-ben a házigazda Katowice volt, ahol ekkor avatták fel a második világháború idején a magyarországi lengyel menekültek vezetőjeként tevékenykedő és zsidókat mentő Henryk Slawik és a lengyel menekülteket segítő idősebb Antall József közös emlékművét.

Áder János köztársasági elnök (b) és vendéglátója, Bronislaw Komorowski lengyel államfő a Nemzeti Kongresszusi Központ előtt a lengyelországi Katowicében, ahol közösen ünnepélyesen felavatták Henryk Slawik és idősebb Antall József közös emlékművét 2015. március 21-én. (Fotó: MTI/Illyés Tibor)

2016-ban Budapest, 2017-ben Piotrków Trybunalski volt a házigazda, a városban – amelyet Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király 1578-ban tett meg az általa alapított lengyel Királyi Ítélőszék székhelyéül – felavatták Sziklay Jenő, az ejtőernyőzés magyar úttörőjének emléktábláját. Tavaly Veszprém volt a rendezvények helyszíne.

Magyar származású védőszentjeik vannak

A szoros magyar–lengyel kapcsolatok a középkorra nyúlnak vissza, a két uralkodóházat már az Árpád-korban dinasztikus kapcsolatok fűzték össze. A legenda szerint Szent Kinga lengyel királyné, IV. Béla lánya (Lengyelország egyik védőszentje) imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól, s ő nyittatta meg a híres wieliczkai sóbányát.

A 14. században az Anjou-házi Nagy Lajos király idején perszonálunió fogta össze a két országot, Lajos kisebbik lányát, Szent Hedviget – aki férjét, Jagelló Ulászló litván fejedelmet és népét a keresztény hitre térítette – szintén Lengyelország védőszentjeként tisztelik. A lengyelek ma is legnagyobb uralkodóik között tartják számon Báthory István erdélyi fejedelmet, aki 1575 és 1586 között lengyel király is volt.

II. Rákóczi Ferenc fejedelem 1703-ban lengyel földről hazatérve indította meg szabadságharcát, az 1848-1849-es magyar szabadságharc egyik kiemelkedő katonai vezetője a lengyel szabadsághős, Bem József volt.

Koszorúzás Bem József szobránál, a főváros II. kerületében, a Bem József téren. (Fotó: MTI/Mohai Balázs)

Magyarország 1920-ban a csepeli Weiss Manfréd Művekben gyártott 22 millió lövedékkel segítette a lengyeleket a támadó szovjet Vörös Hadsereggel szemben. Amikor 1939-ben a hitleri Németország megtámadta Lengyelországot, Magyarország lengyel menekültek ezreinek adott otthont. Az 1956. júniusi poznani felkelés, a lengyelek szabadságküzdelme iránti szolidaritás hangsúlyos szerepet játszott a magyar forradalom érlelődésében. 1956. október 23-án Budapesten, a Bem-szobornál rendeztek nagygyűlést, a forradalom idején a lengyelek elsőként küldték segélyszállítmányokat Magyarországra. A poznani eseményeknek és a magyar forradalomnak emléket állítva három éve mindkét ország parlamentje határozatban nyilvánította a magyar-lengyel szolidaritás évének 2016-ot.

A forradalomban is egy volt a két nemzet

2017-ben Katowicében avatták fel az 1956-os magyar forradalmat segítő lengyelek emlékművét, Varsóban pedig az 1956-os magyar forradalmat és a lengyelek szolidaritását jelképező emlékművet.

A rendszerváltozás idején a lengyel Szolidaritás mozgalom szolgált példaképül a magyar ellenzéki erőknek. A két közép-európai ország egyszerre lett a NATO és az Európai Unió tagja, és 2011-ben Magyarország után az év második felében Varsó vette át az EU soros elnökségét.

Budapest és Krakkó először 2005-ben írt alá együttműködési megállapodást, a két város 2017-ben testvérvárosi kapcsolatokra lépett. Ugyancsak két éve a parlamenti elnökök stratégiai partnerségi megállapodást írtak alá a parlamentek szoros együttműködéséről.

Az Országgyűlés 2017. november 14-én a magyar-lengyel kapcsolatok erősítése céljából a Waclaw Felczak Alapítvány létrehozásáról döntött, amely 2018 márciusában kezdte meg működését. A lengyel ikerintézmény, a Waclaw Felczak Lengyel-Magyar Együttműködés Intézetének létrehozásáról szóló törvényt a lengyel törvényhozás két háza 2018 februárjában fogadta el. Az 1916-1993 között élt lengyel történész a második világháború alatt a Lengyelország és Magyarország közötti illegális futárszolgálat szervezője és parancsnoka volt. A krakkói Jagelló Egyetem professzoraként könyvet írt Magyarország történetéről.

2018 áprilisában Budapest XXII. kerületében felállították a Mementó Szmolenszkért emlékművet, amely a 2010. április 10-i szmolenszki légi katasztrófa áldozatainak, köztük Lech Kaczynski lengyel elnöknek állít emléket, s tavaly júliusban avatták fel Tarnówban a lengyel–magyar barátság padját a város szülötte, Bem József szobra mellett.

hirado.hu - MTI
  • Magyarország geopolitikai súlyánál sokkal jobban teljesített az EP-ben
    Sokkal jobban teljesített Magyarország geopolitikai és nemzetgazdasági súlyánál az Európai Parlament (EP) most lezárult ötéves ciklusában, amire eddig még nem volt precedens – mondta ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég munkatársa az M1 aktuális csatorna péntek reggeli műsorában.
  • Mérgez a brüsszeli kettős mérce
    Amikor Magyarország helyéről, jövőjéről, európai érdekérvényesítési stratégiáiról gondolkodunk, tudnunk kell azt, hogy mi a most folyó szellemi küzdelem lényege.
  • Erdő Péter: A szeretet nem csak érzelem
    Felelősek vagyunk a szavainkért, a szeretet nemcsak érzelem, hanem gondolatban, szóban és cselekedetben is meg kell nyilvánulnia – mondta Erdő Péter bíboros, prímás esztergom-budapesti érsek a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában nagypénteken.
MTI Hírfelhasználó