Orbán Viktor: Most kell cselekedni a migráció ügyében!
Azonnali cselekvésre szólított fel a migráció, a határvédelem és az európai egység ügyében Orbán Viktor miniszterelnök szombaton a Mathias Corvinus Collegium (MCC) budapesti migrációs konferenciáján, a Várkert Bazárban.
2019. március 23. 14:02

A migráció, a határvédelem, az európai egység ügyében most kell cselekedni, mert ha az európai politika nem hoz azonnali döntéseket, akkor olyan folyamatok indulnak meg, amelyeket később lehetetlen lesz megállítani. "Most kell döntéseket hozni, mert egyébként 20, 30, 40 év múlva olyan következményekkel néznek szembe az utódaink, talán még mi magunk is, amit bánni fogunk" - jelentette ki Orbán Viktor.

Idézte azt az ENSZ-adatot, amely szerint 13 év alatt félmilliárd emberrel fog emelkedni Afrika lakossága, kis híján annyival, mint amennyi az Európai Unió lakosainak mostani száma, közben pedig az afrikai és az európai élet színvonala közötti különbség inkább nőni fog. Így az Afrika felőli migrációs nyomás bizonyosan erősebb lesz - jelezte.

A kormányfő ezért közölte: Afrikát nem öt év múlva, hanem most kell elkezdeni fejleszteni, hogy "a segítséget vigyük oda, és ne a baj jöjjön onnan ide".
Emellett még most kell helyreállítani Kelet és Nyugat egységét a migráció ügyében, mert később lehetetlen lesz - hívta fel a figyelmet Orbán Viktor, hangsúlyozva, hogy a migráció időhorizontja évtizedekben mérhető.

Azt is mondta, be kell ismerni, hogy az EU jelenlegi vezetői, mostani struktúrái képtelenek a migráció ügyét megoldani. Ezért szerinte - egyetértve Nicolas Sarkozy korábbi francia államfővel - "bele kell nyúlni a rendszerbe", az Európai Bizottságtól el kell venni a migráció és a határvédelem jogát, és létre kell hozni a schengeni övezet belügyminisztereiből álló testületet, amely választ ad a migráció kérdésére. "Ha legalább ennyit elérnénk az európai választásokat követően, akkor már érdemes volt megrendezni az európai választásokat" - jegyezte meg.

A miniszterelnök szerint míg Nyugat-Európában ma a legfontosabb kérdés az őslakosoktól civilizációs értelemben különböző néptömegekkel való együttélés menedzselése, addig Közép-Európában nincsenek ilyen tömegek, és "minden erőfeszítésünk arra irányul, hogy ne is legyenek". Ebből az következik, hogy az európai politika nyugati és keleti fele elmegy egymás mellett - mondta, de hozzáfűzte azt is, hogy ebben a küzdelemben a magyarok erkölcsi fölényben érzik magukat, mert a nyugatiakkal ellentétben a magyarok nem akarják ráerőltetni a saját megközelítésüket a Nyugatra.

Orbán Viktor előadásában természetellenesnek nevezte, hogy Magyarország ma vezető szerepet játszik a migrációs vitában, hiszen sem az ország, sem a hadsereg mérete, sem az egy főre jutó GDP nagyságrendje nem indokolja ezt. A hadseregről külön megjegyezte: bár minőségi, de méreteit tekintve nem fenyegető jellegű, "ha a törökökkel beszélgetünk, akkor azt szoktam mondani, hogy annyi katonánk van, mint nekik hétvégén szökésben".

Szerinte Magyarország "hírneve" földrajzi, történelmi következmény, mivel mind kelet, mind dél felé határország, és akkor játszik kiemelt szerepet, amikor keletről vagy délről veszély fenyegeti Európát. Ezért került Magyarország az újságok címoldalára 1956-ban, és most ugyanez a helyzet: amikor a migránsok nem a tengert, hanem a szárazföldet választják, akkor szükségszerűen Magyarország déli határai felől jönnek - fejtette ki.

Közölte: "sem Magyarország, sem a politikai vezetői - ideértve engem is - nem akarnak semmilyen vezető szerepet játszani Európában", van elég munka Magyarországon, de nincs mit tenni, mert a magyarok nem akarják még egyszer átélni, hogy egyik napról a másikra 400 ezer, zömében katonakorú férfi átmasírozzon az országon. Ezért épült kerítés, és ezért fordult szembe a kormány az európai mainstreammel.

A miniszterelnök szólt továbbá arról, hogy Európában 30-40 év alatt felépült az a koncepció, amely szerint a társadalmakat, különösen a közös európai világot, intézményeknek kell vezetniük, nem személyeknek. Így az európai politikai koncepcióban az intézmény jó dolog, az erős politikus pedig rossz, és minden erős vezető, aki vállalkozik a lehetetlennek tűnő dolgok megoldására, negatív megítélést kap, "a teljes európai soft power megtámadja".

A kormányfő becslése szerint Európai nyugati felén e "soft power", vagyis a politika körüli világ - például agytrösztök, NGO-k, egyetemek és a média - 85 százalékban baloldali, liberális, és képes összehangoltan cselekedni. Ezért ha egy nyugat-európai azt gondolja, amit egy magyar, és úgy mondja el, mint egy magyar, azt másnap reggel "ez a 85 százalék" kicsi darabokra tépi szét - fogalmazott, megjegyezve: Közép-Európában inkább 50-50 százalék az arány, sőt talán egy kissé inkább keresztény-konzervatív irányba mozdul el. "Ezért én túl tudom élni azokat a mondatokat, azt a megközelítést, amit használok. (...) Itt, Közép-Európában túlélem, de Nyugaton nem" - mondta. Úgy vélte: dacára annak, hogy szerinte a magyar kormánynak igaza van, olyan rossz nyugat-európai reputációja országnak és miniszterelnöknek, mint Magyarországnak és neki, talán még sohasem volt.

Magyarországnak ezért kulcskérdés - folytatta -, hogy legyen végre egy nagy európai ország, amely azt mondja, amit a magyarok. Várakozása szerint ez Olaszország lehet, éppen azért, mert Olaszország is határország, tengeri határország. "Végesek az energiáink, nekünk kell egy nagy ország, amely végre Nyugat-Európából ugyanazt mondja, amit mi" - hangsúlyozta Orbán Viktor.   

Sarkozy: Európa az összefogás szinonimája, de most megosztott

Európa az összefogás és a kompromisszum szinonimája, és Európa most azért gyenge, mert megosztott - mondta Nicolas Sarkozy, Franciaország volt elnöke szombaton a Mathias Corvinus Collegium budapesti migrációs konferenciáján.

Kifejtette: még soha nem volt ennyire szükségünk Európára, de Európa még sosem volt ennyire megosztott, mint most; sokan azért fordulnak el Európától, mert úgy gondolják, Európa gyenge, és ennek oka a megosztottság.

Közölte: az uniós tagállamoknak össze kell fogniuk, akkor is, ha nagyon különböznek egymástól, ugyanis kompromisszum nélkül nem működhet Európa.

Tiszteletben kell tartani az eltérő identitást, de ha nincs bennünk készség a kompromisszumkötésre, Európa nem győzhet - jelentette ki.

Megjegyezte: a Brexit "tévedés" a briteknek és az EU számára is, mert félő, hogy a megosztottság nem fog itt megállni.

A volt francia elnök úgy fogalmazott: lehet, hogy nem értünk egyet mindenben, de ez természetes, meg kell érteni egymást, kompromisszumokat kell kötni. Most arról kell beszélni, mi lesz Európával a következő ötven évben, és Emmanuel Macron francia államfőnek igaza volt, hogy megnyitotta a vitát erről - fűzte hozzá.

Hangsúlyozta: Európának joga van ahhoz, hogy határai legyenek, és joga van ezeket a határokat megvédeni. Ha egy Európán kívüli ország európai segélyekben akar részesülni, küzdenie kell az illegális bevándorlással szemben - mondta. Hozzátette: nagy fejlesztési tervet kellene kidolgozni Afrikára vonatkozóan, hogy minden fiatal találjon munkát a saját országában.

Nicolas Sarkozy arra is kitért, hogy nem lehet folytatni a "szociális turizmust" Európában, a külföldiekre vonatkozó szabályokat harmonizálni kell, hogy ne az alapján válasszanak új hazát az emberek, hogy hol a legkedvezőbbek a segélyek.

Azt is mondta: túl sok mindennel foglalkozik az EU, egyes témaköröket vissza kell adni a nemzetállamoknak, így sokszínű, de működőképes lesz Európa.

Nicolas Sarkozy korábbi francia államfő beszél a Mathias Corvinus Collegium (MCC) háromnapos migrációs konferenciáján Budapesten, a Várkert Bazárban 2019. március 23-án. MTI/Illyés Tibor

Megjegyezte: nem akar Brüsszeltől leckét kapni, de ő maga sem ad leckét másoknak.

A volt francia elnök úgy fogalmazott, Magyarország "édesapám országa", nagy történelme van, bátor nemzet, mélységesen európai ország az értékeinél, a kultúrájánál és a történelménél fogva, továbbá demokratikus ország. Ha valaki háromszor egymást követően megnyeri a választást egy instabil világban, az tiszteletet érdemel - tette hozzá, a Fidesz 2010-es, 2014-es és 2018-as parlamenti választási győzelmére utalva.   

Václav Klaus: a tömeges migráció korunk legnagyobb kihívása

A tömeges migráció korunk legnagyobb kihívása, ez nem kérdés, hanem nyilvánvaló tény - jelentette ki Václav Klaus korábbi cseh államfő szombaton a Mathias Corvinus Collegium (MCC) budapesti migrációs konferenciáján, a fórum címére utalva.

Az MCC pénteken kezdődött háromnapos konferenciája címében kérdésként fogalmazza meg, hogy korunk legnagyobb kihívása-e a migráció.    

Václav Klaus kiemelte: szigorúan meg kell különböztetni az egyéni és a tömeges migrációt. Amikor az európai politikai elit tömeges migrációról beszél, olyan érveket hoz fel a támogatására, amelyeket csak az egyéni migráció esetében lehetne - vélekedett.

Közölte: az országok befogadási képessége az egyéni migráció esetében viszonylag magas, de a tömeges migráció veszélybe sodorja a társadalmi kohéziót, kulturális, társadalmi és politikai konfliktusokat hoz magával. Az európai politikai vezetők azonban úgy tesznek, mintha ezt nem látnák - tette hozzá.

A volt államfő szerint nem kérdés, hogy óriási problémákkal küzdenek a fejlődő országok, és emiatt tömegek hagyják el az otthonukat, de az európai országok csak akkor állíthatják meg a tömeges migrációt, ha úgy döntenek, hogy nem ösztönzik tovább.

Úgy látja, az európai elit tudja, hogy az egységes európai nemzet létrehozásához el kell tüntetni a régi nemzeteket, s mivel a tömeges migráció felbontja a régi társadalmakat, nem megállítani, inkább szervezni és menedzselni akarják. "Az a feladatunk, hogy ellenálljunk ezeknek a törekvéseknek" - mondta.

Václav Klaus korábbi cseh államfő beszél a Mathias Corvinus Collegium (MCC) háromnapos migrációs konferenciáján Budapesten, a Várkert Bazárban 2019. március 23-án. MTI/Illyés Tibor

Václav Klaus szerint jókor rendezik meg a konferenciát, mert érdemes az európai parlamenti választások előtt beszélni erről a témáról. Nem sok európai vezető kész kijelenteni, hogy a tömeges migráció a legnagyobb kihívás, de a magyar miniszterelnök egyike a keveseknek, akik ki merik ezt mondani. E kevesek heves kritikákat kapnak, populistáknak nevezik őket, miközben a kritikusok nem tudnak valós ellenérveket felhozni - hangoztatta.

A korábbi cseh államfő arról is beszélt, hogy sokak szerint a tömeges migrációnak már vége, túl van a csúcson, de ez nem igaz, ez a jelenség itt van, tartósan velünk marad és egyre erősebb lesz.
   

MTI
  • Magyarország erősíteni akarja kapcsolatait a keleti országokkal
    Megváltozott Kelet és Nyugat egyensúlyának helyzete, de Magyarország ebben az új helyzetben nem veszélyt lát, hanem lehetőségeket, amelyeket a keleti országokhoz fűződő egyre erősebb kapcsolatok építésével akar kihasználni - mondta Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Kazahsztánban.
  • Egymillió felett van a támogatók száma
    A Fidesz—KDNP európai parlamenti kampánya során eddig 1,150 mil­lióan írták alá Orbán Viktor miniszterelnök hétpontos bevándorlásellenes programját. Lapunk értesülése szerint április 29-től hivatalosan is megkezdődik a kormánypárti politikusok országjárása.
  • Konzervatív demokráciát teremtünk
    Konzervatívként azonban a konzervativizmus győzelméért kell dolgoznunk. Nem a dogma, hanem a nemzet és annak tagjai érdekében. A normalitás, a teremtett világ védelmében.
MTI Hírfelhasználó