Konferencia - Csak erős nemzetek adhatnak választ a kihívásokra
Kizárólag erős nemzetek alkotta erős Európa adhat megfelelő választ a kor nagy kihívásaira, köztük a migrációs válságra - mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter vasárnap, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) budapesti migrációs konferenciáján.
2019. március 24. 14:34

Trócsányi László a rendezvény harmadik, utolsó napjának megnyitóján úgy fogalmazott, nem tartaná helyesnek, ha az Európai Unió tagállamai egymást leckéztetnék, ezért bízik abban, hogy a "szellemi totalitarizmus" helyett értelmes vita indul a migrációról, a biztonságról.

A tárcavezető beszélt arról is, talán ma még kisebbségben vannak azok, akik a magyar kormányhoz hasonlóan rosszként tekintenek a tömeges migrációra, de úgy látja, egyre több európai polgár és vezető kezdi osztani azt a nézetet, hogy ez a folyamat veszélyezteti a tagállamok és az egész kontinens identitását.

Az igazságügyi miniszter emlékeztetett, Magyarország korábban sok bírálatot kapott a biztonsági határzár felépítésekor, a déli határon álló kerítést "vasfüggönyhöz", a berlini falhoz hasonlították. Fontos különbségnek nevezte ugyanakkor, hogy míg a "vasfüggönyt" azért hozták létre, hogy ideológiai alapon kettéválassza a világot, addig a magyar határzárat a rendezett, nemzetközi szabályoknak megfelelő határátlépés és határvédelem biztosítása érdekében állították fel.

Trócsányi László szerint a nemzetközi válságok, a migráció és a terrorizmus új jelentőséget adott a határvédelemnek, amit azonban eltérően ítélnek meg az unió belső, határok nélküli országaiban élők, mint a közösség külső határait védő országok lakosai.

Hangsúlyozta, egyaránt tévednek azok, akik a migrációt hasznosnak, vagy elkerülhetetlennek gondolják. Trócsányi László szerint ezt bizonyítják a "brüsszeli relokációs tervek", az úgynevezett kvótadöntések működésképtelensége is, azok ugyanis kétségbe vonják az országok azon szuverenitását, hogy maguk döntsenek saját lakosságukról.

A miniszter leszögezte, a migrációval kapcsolatban az okok felszámolása, vagyis a különböző helyi konfliktusok felszámolása jelenti a legfontosabb feladatot.

Kiemelte, ebben minden országnak eltérő felelőssége van saját geopolitikai helyzetének megfelelően. Trócsányi László szerint Magyarország felelőssége is elsősorban azokra a területekre terjed ki, amelyekkel történelmi kapcsolata van. Példaként említette a Nyugat-Balkánt és Ukrajnát, majd aláhúzta, Magyarország szolidaritása közismert, amit a délszláv háború idején menekülni kénytelen több tízezer ember befogadásával, illetve a jelenleg is futó Hungary Helps programmal is bizonyított.

Andrew Veprek: a migrációnak a jogszabályok mentén kell zajlania

A nemzeti határok megvédése jogos érdek, a migrációnak pedig a jogszabályok mentén kell zajlania - hangsúlyozta Andrew Veprek, az Egyesült Államok Külügyminisztériumának népességügyért, menekültekért és migrációért felelős helyettes államtitkára vasárnap, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) budapesti migrációs konferenciáján, a Várkert Bazárban.

Andrew Veprek emlékeztetett, világszerte sok országban tömegek kontrollálatlan migrációja figyelhető meg, miközben még a migráció kifejezésnek sincs általánosan elfogadott meghatározása. Nem definiálja ezt a szót az ENSZ migrációs egyezménye sem - fűzte hozzá. Szerinte a migráció fogalmát kiterjesztően kell értelmezni a személyek vagy csoportok határon átnyúló mozgására, az ideiglenes, az önkéntes és a kényszerű migrációra is.

Mint felidézte, sok ország, így az Egyesült Államok és Magyarország is távol maradt az ENSZ migrációs egyezményének aláírásától, és nem is tartja magára nézve kötelezőnek a dokumentum egyes pontjait.

Aggályos a menekültek személyes adatairól szóló paragrafus, de az Egyesült Államok azzal sem ért egyet, hogy teljes jóléti rendszerét megnyissa idegenek számára - említett példákat Andrew Veprek.

Andrew Veprek beszédet mond a Mathias Corvinus Collegium (MCC) háromnapos migrációs konferenciájának zárónapján a Várkert Bazárban 2019. március 23-án. MTI/Soós Lajos

Elmondása szerint az egyezményt a támogatói általánosan elfogadott törvénnyé szeretnék emelni, noha a nemzetközi jogban a dokumentum paragrafusait nem lehet általánosan alkalmazni.

Az amerikai helyettes államtitkár szerint nem szabad figyelmen kívül hagyni a nemzetközi határokon való átlépés módját: akik illegálisan lépik át az Egyesült Államok határait, azok nem jogszerűen tartózkodnak az országban és elzárhatók - fejtette ki.

Hozzátette ugyanakkor, a szabályoknak megfelelő bevándorlóknak joguk van állást is vállalni az országban.

Andrew Veprek végül a nagyobb felelősségre hívott fel, hangsúlyozva: nem szabad aláásni az állampolgárok bizalmát saját kormányaik iránt.

Moszab Hasszán Juszef: csak a beilleszkedésre vágyóknak van helyük

Csak azoknak a menekülteknek van helyük a nyugati társadalmakban, akik a beilleszkedésre vágynak, a magukat felsőbbrendűnek tartóknak nincs - mondta Moszab Hasszán Juszef, a Hamász palesztin radikális szervezet egyik alapítójának fia vasárnap, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) budapesti migrációs konferenciáján, a Várkert Bazárban.

Hasszán Juszef sejk fia az erőszakból kiábrándulva számos merényletet akadályozott meg, miközben tíz évig a Sin Bét izraeli titkosszolgálat beépített ügynökeként tevékenykedett az iszlám alapokon álló Hamászban, végül pedig az Egyesült Államokban telepedett le. A Hamászt az Egyesült Államok és az Európai Unió is terrorszervezetként tartja számon.

Moszab Hasszán Juszef felidézte, hogy az Egyesült Államokba érkezve nem illegálisan lépte át a határt, hanem vízumot kért, bevallva azt is, hogy édesapja terrorszervezetet alapított.

"Az Egyesült Államokban nem mások munkájának a gyümölcsét akartam learatni, hanem azért mentem oda, mert értékelem az ország alapértékeit" - fogalmazott.

Moszab Hasszán Juszef elmondása szerint ma sokan lépik át a határokat a háborúk, a társadalmi elnyomás, a megszégyenítés elől menekülve, azok azonban, akik csak gazdasági okokból kockáztatják maguk és gyerekeik életét, felelőtlenek.

Moszab Hasszán Juszef, a Hamász palesztin terrorszervezet egyik alapítójának fia, a Sin Bét izraeli titkosszolgálat korábbi beépített ügynöke beszédet mond a Mathias Corvinus Collegium (MCC) háromnapos migrációs konferenciájának zárónapján a Várkert Bazárban 2019. március 23-án. MTI/Soós Lajos

Az egykori Hamász-aktivista ezért a bevándorlóknak üzent: meg kell haladniuk korlátaikat, és felismerniük, hogy szülőföldjükről távozva nem Allah országába érkeztek.

Ha be akarnak illeszkedni, az érkezőknek ki kell vetniük magukból a 7. század gondolatait - utalt az iszlám tanításaira, hozzátéve: a nyugati társadalmakban dolgozni kell, és tisztelni a többieket.

Moszab Hasszán Juszef ezért azt tanácsolta a nyugati kormányoknak, hogy utasítsanak ki minden olyan embert, aki bármi jelét mutatja a be nem illeszkedésnek, ugyanis "az ő lojalitásuk Allahnak szól" - fogalmazott.

A muszlim társadalmak pedig, ha jó szándékot akarnak mutatni, ítéljék el és helyezzék törvényen kívül az erőszakot - mondta Moszab Hasszán Juszef.

MTI
  • Magyarország geopolitikai súlyánál sokkal jobban teljesített az EP-ben
    Sokkal jobban teljesített Magyarország geopolitikai és nemzetgazdasági súlyánál az Európai Parlament (EP) most lezárult ötéves ciklusában, amire eddig még nem volt precedens – mondta ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég munkatársa az M1 aktuális csatorna péntek reggeli műsorában.
  • Mérgez a brüsszeli kettős mérce
    Amikor Magyarország helyéről, jövőjéről, európai érdekérvényesítési stratégiáiról gondolkodunk, tudnunk kell azt, hogy mi a most folyó szellemi küzdelem lényege.
  • Erdő Péter: A szeretet nem csak érzelem
    Felelősek vagyunk a szavainkért, a szeretet nemcsak érzelem, hanem gondolatban, szóban és cselekedetben is meg kell nyilvánulnia – mondta Erdő Péter bíboros, prímás esztergom-budapesti érsek a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában nagypénteken.
MTI Hírfelhasználó