Konferencia - a nagy nemzetek mellett nagy gondolatokra is szükség van
Minden idők legfontosabb kihívásának nevezte a migrációt, valamint az ezzel összefüggő, a helyi és regionális identitás vonatkozásában tapasztalt problémákat a Miniszterelnökség uniós ügyekért felelős államtitkára vasárnap, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) budapesti migrációs konferenciáján.
2019. március 25. 00:14

Takács Szabolcs: a migráció problémája minden idők legfontosabb globális kihívása

Takács Szabolcs a háromnapos tanácskozás utolsó előadójaként arról beszélt, Magyarországon úgy érzik, hogy az európai tudat, életvitel veszélyben van. Hozzátette, az elmúlt három és fél évben szemtanúja volt annak a "nagyon komoly, kemény" uniós vitának, amely az Európai Unió tagországai és intézményei között folyt.
"Ez (...) megmérgezte a részvételünket az Európai Unióban" - mondta, hangsúlyozva, hogy a gazdasági növekedés, a biztonság és a versenyképesség mind veszélyben van, és Európának, a csökkenő lakosságszám miatt is, egyre kisebb a jelentősége a világon belül.

Takács Szabolcs azt mondta, hogy EU nem volt felkészülve a 2015-ben megkezdődött migrációs válságra. Abban az évben több százezer ember lépett be illegálisan uniós országokba - mutatott rá.

Közölte, az EU első reakciója az volt, hogy megpróbálta kezelni, "menedzselni" a helyzetet, ahelyett, hogy megoldotta volna a problémát. Ez hibásnak bizonyult, és sokkal több problémához vezetett - jelentette ki Takács Szabolcs, aki szerint a lényeg az, hogy "meg kell állítanunk az illegális migrációt", a határok ilyenfajta lezárása elengedhetetlen és a problémát helyben kell kezelni.

Sajnálatosnak nevezte, hogy az Európai Bizottság a vita folyamán a "menedzserszindróma" áldozatává vált. Ez úgy jelentkezett, hogy a bizottság mások véleményét teljesen figyelmen kívül hagyta és nem vizsgálta a teljes képet. Az Európai Bizottság úgy döntött, "standard módszereket" használ, és minden tünetet próbált önmagában kezelni anélkül, hogy a "betegség okát próbálta volna megszüntetni" - mondta Takács Szabolcs.

Kiemelte, Magyarország álláspontja egyértelmű a válság kezdete óta a migráció kezelésében: minden csalási módot ki kell iktatni a rendszerből, a határvédelmet meg kell erősíteni, és a migráció eredendő okait kell megszüntetni.

Takács Szabolcs szerint a migrációs területen a tagállamoknak vissza kell kapniuk a vezető szerepet, hiszen "a menedzserek lehet, jól végeznek dolgokat, de a vezetők azok, akik a helyes döntést hozzák".

Az államtitkár azt mondta: a háromnapos konferencia segített abban, hogy sokkal jobban megértsük ezt a globális kihívást, amelynek kezeléséhez folyamatos párbeszédre van szükség.

A határvédelem fontosságát hangsúlyozták előadók

A jogszerű határátlépés, valamint a határvédelem fontosságát hangsúlyozták előadók a Mathias Corvinus Collegium (MCC) budapesti migrációs konferenciáján vasárnap, a Várkert Bazárban.

A jogszerű és a nem szabályos migráció közötti különbségtétel fontosságát emelte ki Clifford D. May, az Alapítvány a Demokráciák Védelméért (Foundation for Defense of Democracies) alapítója és elnöke. Azt mondta, a tömeges migráció már óriási demográfiai változásokat eredményez egy társadalomban, s ez rossz jelenség.  

Hozzátette: a magyaroknak joguk van döntéseket hozni magukra nézve a migrációval kapcsolatban, az Európai Unió erősebb tagállamai pedig nem diktálhatnak a kisebbeknek a migrációt illetően.  

Clifford D. May szerint Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke a bevándorlással kapcsolatos legitim aggályokat fejezte ki, a demokrata politikusok többsége számára azonban nem okoznak aggodalmat olyan tények, mint hogy Latin-Amerikában 42 millió ember tekinti célországnak az Egyesült Államokat, vagy az, hogy az Iszlám Állam támogatói is ott folytatnák dzsihádjukat.  

A multikulturalizmus radikális ideológiává vált - jelentette ki, hozzátéve: annak követői szerint nem probléma, ha elpusztul a nyugati kultúra, mert más kultúrák a helyébe léphetnek. Közölte ugyanakkor: akik így gondolkodnak, azok a nyugati kultúrát kevésbé tartják értékesnek, és elfeledkeznek az iszlám imperializmusról és rasszizmusról.

Frank Füredi, a University of Kent szociológus professor emeritusa a határok fontosságát hangsúlyozta, rámutatva arra: napjainkban egyre többen kérdőjelezik meg ezt a nézetet.

Közölte, akik a határokat megkérdőjelezik, azok az állampolgárságot is negatív jelenségnek tartják, ami alapvető fenyegetés a demokráciára. A határok fenyegetettsége a legveszélyesebb kulturális fejleményhez vezet: megfosztja az embereket a nemzetiségüktől és a területüktől - mondta.

Frank Füredi hozzátette, a fizikai határok támadói a szimbolikus határokkal is ezt teszik; megkérdőjelezik a jogunkat arra, hogy meghúzzuk a határokat. Szerinte veszély fenyegeti a magánéletet és a közéletet elválasztó határt, ahogy a nők és férfiak között húzódót is, de még a gyermek és a szülő közötti is megkérdőjeleződik.

Frank Füredi szociológus, a Kenti Egyetem professor emeritusa beszédet mond a Mathias Corvinus Collegium (MCC) háromnapos migrációs konferenciájának zárónapján a Várkert Bazárban 2019. március 24-én. MTI/Soós Lajos

Beszéde végén utalt Orbán Viktor miniszterelnök szombati előadására, amelyben a kormányfő azt mondta, nagy nemzetekre is szükség van a geopolitikai harcok megvívásához. Kijelentette, a nagy nemzetek mellett nagy gondolatokra is szükség van, majd hozzátette: nemcsak Magyarország, hanem az emberi civilizáció jövője a tét.

Pablo Martín Alonso nyugalmazott spanyol csendőrtábornok, korábbi határvédelmi műveleti vezető, aki Spanyolország határvédelmének fejlesztését mutatta be, azt mondta, Spanyolország egyre nagyobb migrációs nyomás alatt áll, miután a Földközi-tengeri egyéb útvonalak elzáródtak. Hozzátette, őreik nem csak a nyílt tengert és a partvidékeiket ellenőrzik, együttműködési megállapodásoknak köszönhetően hajóikkal és helikoptereikkel Észak-Afrikai országainál is járőröznek.

Pablo Martín Alonso nyugalmazott spanyol csendőrtábornok, korábbi határvédelmi műveleti vezető beszédet mond a Mathias Corvinus Collegium (MCC) háromnapos migrációs konferenciájának zárónapján a Várkert Bazárban 2019. március 24-én. MTI/Soós Lajos

Pablo Martín Alonso Mauritániát és Szenegált emelte ki, ahová összekötő tiszteket is telepítettek. Adataikat megosztják más érintett országokkal, és ha kell, gyors reagálású egységeket is be tudnak vetni - ismertette.

Aimen Dean, az MI6 korábbi ügynöke arról beszélt, Európa példát vehetne arról, ahogy egyes arab országok kezelik a migrációt. Dubajban és Abu Dzabiban például, ahol igen nagy a betelepülők száma, egyáltalán nincs feszültség az őshonos lakosság és az újonnan érkezettek között.

Ennek oka, hogy az újonnan érkezők csak 10-15 évre szóló letelepedési engedélyt kapnak, állampolgárságot nem. Sokszor még két-három generáció múlva sem szerzik meg az állandó letelepedési jogot. A betelepülők így nem jelentenek bűnözési kockázatot, mert abban a pillanatban kiutasíthatják őket az országból, ahogy törvénytelenséget követnek el - mondta.

Hozzátette, ráadásul kisebb a vonzerő is, ami miatt ott útnak indulnak az emberek. Ma megéri Európába elindulni az állandó letelepedés reményében, de ha csak ideiglenes tartózkodási engedélyben bízhatnának, kevesebben vállalkoznának a kockázatos útra - közölte Aimen Dean.

Azbej Tristan: célunk, hogy az Európai Unió is magáévá tegye a Hungary Helps Programot

Az a célunk, hogy az Európai Unió is magáévá tegye mindazt, amit a Hungary Helps Program képvisel - mondta Azbej Tristan, a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkára vasárnap Budapesten, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) budapesti migrációs konferenciáján.

Azbej Tristan kiemelte: a magyar programról bebizonyosodott, hogy működik, ezért a következő lépés, hogy minél több kormányzatot és nemzetközi szervezetet meggyőzzenek arról, a segítségnyújtásnak ez a formája jó.

"Szeretnénk elérni, hogy az Európai Unió is a saját politikájává tegye azt, amit a Hungary Helps képvisel" - tette hozzá.

Az államtitkár úgy fogalmazott: "szeretnénk, ha a következő Európai Bizottság legalább annyi forrást szentelne a helyben való segítségnyújtásra és az üldözött keresztények megsegítésére, mint amennyit - szerintünk tévesen - a migráció menedzselésére és támogatására szentel most".

Az államtitkár elmondta: a cél, hogy a Hungary Helpsből idővel V4 Helps legyen. A lengyel-magyar együttműködés már meg is valósult, a két ország közösen támogat egy közel-keleti ortodox árvaházat - jegyezte meg.

Azbej Tristan, a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkára beszédet mond a Mathias Corvinus Collegium (MCC) háromnapos migrációs konferenciájának zárónapján a Várkert Bazárban 2019. március 24-én. MTI/Soós Lajos

A magyar Hungary Helps Program alapelve az "őszinteség, a közvetlenség, az igény szerinti támogatás, és ez eltér a nagy nyugati országok és nemzetközi szervezetek alapelveitől" - tette hozzá.

Azbej Tristan közölte: mi megkérdezzük közvetlenül azt, akinek segíteni szeretnénk, hogy mire van szüksége. Közvetlenül támogatjuk a helyi keresztény közösségeket, "nem vonunk be nagy, nemzetközi, átláthatatlan szervezeteket és ügynökségeket".

Az államtitkár példaként említette, hogy a Ninivei-fennsíkon lévő Tell-Aszkuf települést, ahonnan 2014-ben 1300 család menekült el, az épületek többsége pedig megsérült, kevesebb mint 2 millió euró, közvetlenül eljuttatott magyar támogatással sikerült újjáépíteni, és így 1000 család visszaköltözhetett otthonába. A településnek a visszaköltözők új nevet adtak: "Tell-Aszkuf, Magyarország leánya".

Hozzátette: ez jó visszajelzés Magyarországnak, megmutatja, hogy a közvetlen, célzott támogatás jó, és ezt a példát "be kell mutatnunk a nemzetközi közösségnek".
Azt szeretnénk, ha "Magyarország leánya" mellett felépülne a "Németország fia" vagy az "ENSZ unokája" település is - mondta Azbej Tristan.

Ausztrália megmutatta, hogy a migráció megállítható

Európában sokan gondolják, hogy nem lehet megállítani a migrációs hullámot, de Ausztrália már megmutatta, hogy megállítható - mondta Mark W. C. Higgie, Tony Abbott volt ausztrál miniszterelnök nemzetközi, migrációs és határvédelmi egykori főtanácsadója vasárnap Budapesten.

Mark W. C. Higgie a Mathias Corvinus Collegium (MCC) háromnapos migrációs konferenciáján arról beszélt, Ausztrália 2001-ben találkozott először a migrációs kihívással, amikor illegális bevándorlók tömege érkezett Ausztrália partjaihoz a Karácsony-szigeteken keresztül.

A bevándorlókat szállító halászhajók vészjelzéseket adtak le, így az ausztrál tengeri határvédelem vitte Ausztráliába a migránsokat, akik még mielőtt megérkeztek volna, megsemmisítették irataikat.

Felidézte: John Howard akkori miniszterelnök több lépést vezetett be a probléma kezelésére. Visszafordította az embercsempészek hajóit a tengerre; megtiltotta,  hogy bárki engedély nélkül megközelíthesse az ausztrál határokat vagy illegálisan belépjen az országba; végül, akinek ez mégis sikerült, az sem kaphat letelepedési engedélyt.

A szakértő elmondta: e lépéseknek köszönhetően gyakorlatilag megszűnt az illegális migráció Ausztráliában. A 2007-ben hatalomra került munkáspárti kormány azonban lazított a szabályokon, így az embercsempészek úgy érezték, ismét zöld utat kaptak, és 800 hajó 50 ezer embert csempészett az ausztrál partokhoz. Közülük sokan meghaltak, megteltek a menekülttáborok, a lakosság körében pánikhangulat uralkodott - tette hozzá.

Tony Abbott 2013-as megválasztása után újra bevezette a korábbi szabályokat, így azóta nem érkeztek embercsempész hajók Ausztráliába, inkább a könnyebben megközelíthető Európát választották.

Megjegyezte: noha az illegális migráció tekintetében kérlelhetetlenek, igenis fogadnak be menekülteket, de csak olyanokat, akik valóban veszélyben vannak és legálisan érkeznek az országba.




 

MTI
  • Életben akar maradni – rasszista!
    A híres brit történész, Paul Johnson már 1983-ban megírta: „Ám a hetvenes évekre az ENSZ korrupt és demoralizált szervezet lett, és rosszul átgondolt beavatkozásaival inkább előmozdította, mint gátolta a kegyetlenséget.” (A modern kor, XX. Század Intézet, 2000.; 793. oldal)
  • Putyin téved, a liberalizmus nem elavult, hanem...
    Az úgynevezett „liberalizmus” ma is világhatalomra törekszik, éppúgy, ahogy egykor a világ egyhatodát uraló kommunizmus. Ebben is hasonlít egymásra a „liberalizmus” és a kommunizmus.
  • Gulyás: vegyék figyelembe a nemzeti régiókat az EU-ban!
    Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter vasárnap aláírta a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezést, amelynek célja, hogy a gazdasági lemaradás megszüntetését szolgáló uniós kohéziós források elosztásánál a nemzeti regionális jellegzetességek szempontjaira is legyenek tekintettel.
  • Életben akar maradni – rasszista!
    A híres brit történész, Paul Johnson már 1983-ban megírta: „Ám a hetvenes évekre az ENSZ korrupt és demoralizált szervezet lett, és rosszul átgondolt beavatkozásaival inkább előmozdította, mint gátolta a kegyetlenséget.” (A modern kor, XX. Század Intézet, 2000.; 793. oldal)
  • Reménykeltőek az Európai Bizottság új elnökének kijelentései
    Hidvéghi Balázs, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselője szerint reménykeltőek Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság új elnökének kijelentései.
MTI Hírfelhasználó