Konferencia - a nagy nemzetek mellett nagy gondolatokra is szükség van
Minden idők legfontosabb kihívásának nevezte a migrációt, valamint az ezzel összefüggő, a helyi és regionális identitás vonatkozásában tapasztalt problémákat a Miniszterelnökség uniós ügyekért felelős államtitkára vasárnap, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) budapesti migrációs konferenciáján.
2019. március 25. 00:14

Takács Szabolcs: a migráció problémája minden idők legfontosabb globális kihívása

Takács Szabolcs a háromnapos tanácskozás utolsó előadójaként arról beszélt, Magyarországon úgy érzik, hogy az európai tudat, életvitel veszélyben van. Hozzátette, az elmúlt három és fél évben szemtanúja volt annak a "nagyon komoly, kemény" uniós vitának, amely az Európai Unió tagországai és intézményei között folyt.
"Ez (...) megmérgezte a részvételünket az Európai Unióban" - mondta, hangsúlyozva, hogy a gazdasági növekedés, a biztonság és a versenyképesség mind veszélyben van, és Európának, a csökkenő lakosságszám miatt is, egyre kisebb a jelentősége a világon belül.

Takács Szabolcs azt mondta, hogy EU nem volt felkészülve a 2015-ben megkezdődött migrációs válságra. Abban az évben több százezer ember lépett be illegálisan uniós országokba - mutatott rá.

Közölte, az EU első reakciója az volt, hogy megpróbálta kezelni, "menedzselni" a helyzetet, ahelyett, hogy megoldotta volna a problémát. Ez hibásnak bizonyult, és sokkal több problémához vezetett - jelentette ki Takács Szabolcs, aki szerint a lényeg az, hogy "meg kell állítanunk az illegális migrációt", a határok ilyenfajta lezárása elengedhetetlen és a problémát helyben kell kezelni.

Sajnálatosnak nevezte, hogy az Európai Bizottság a vita folyamán a "menedzserszindróma" áldozatává vált. Ez úgy jelentkezett, hogy a bizottság mások véleményét teljesen figyelmen kívül hagyta és nem vizsgálta a teljes képet. Az Európai Bizottság úgy döntött, "standard módszereket" használ, és minden tünetet próbált önmagában kezelni anélkül, hogy a "betegség okát próbálta volna megszüntetni" - mondta Takács Szabolcs.

Kiemelte, Magyarország álláspontja egyértelmű a válság kezdete óta a migráció kezelésében: minden csalási módot ki kell iktatni a rendszerből, a határvédelmet meg kell erősíteni, és a migráció eredendő okait kell megszüntetni.

Takács Szabolcs szerint a migrációs területen a tagállamoknak vissza kell kapniuk a vezető szerepet, hiszen "a menedzserek lehet, jól végeznek dolgokat, de a vezetők azok, akik a helyes döntést hozzák".

Az államtitkár azt mondta: a háromnapos konferencia segített abban, hogy sokkal jobban megértsük ezt a globális kihívást, amelynek kezeléséhez folyamatos párbeszédre van szükség.

A határvédelem fontosságát hangsúlyozták előadók

A jogszerű határátlépés, valamint a határvédelem fontosságát hangsúlyozták előadók a Mathias Corvinus Collegium (MCC) budapesti migrációs konferenciáján vasárnap, a Várkert Bazárban.

A jogszerű és a nem szabályos migráció közötti különbségtétel fontosságát emelte ki Clifford D. May, az Alapítvány a Demokráciák Védelméért (Foundation for Defense of Democracies) alapítója és elnöke. Azt mondta, a tömeges migráció már óriási demográfiai változásokat eredményez egy társadalomban, s ez rossz jelenség.  

Hozzátette: a magyaroknak joguk van döntéseket hozni magukra nézve a migrációval kapcsolatban, az Európai Unió erősebb tagállamai pedig nem diktálhatnak a kisebbeknek a migrációt illetően.  

Clifford D. May szerint Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke a bevándorlással kapcsolatos legitim aggályokat fejezte ki, a demokrata politikusok többsége számára azonban nem okoznak aggodalmat olyan tények, mint hogy Latin-Amerikában 42 millió ember tekinti célországnak az Egyesült Államokat, vagy az, hogy az Iszlám Állam támogatói is ott folytatnák dzsihádjukat.  

A multikulturalizmus radikális ideológiává vált - jelentette ki, hozzátéve: annak követői szerint nem probléma, ha elpusztul a nyugati kultúra, mert más kultúrák a helyébe léphetnek. Közölte ugyanakkor: akik így gondolkodnak, azok a nyugati kultúrát kevésbé tartják értékesnek, és elfeledkeznek az iszlám imperializmusról és rasszizmusról.

Frank Füredi, a University of Kent szociológus professor emeritusa a határok fontosságát hangsúlyozta, rámutatva arra: napjainkban egyre többen kérdőjelezik meg ezt a nézetet.

Közölte, akik a határokat megkérdőjelezik, azok az állampolgárságot is negatív jelenségnek tartják, ami alapvető fenyegetés a demokráciára. A határok fenyegetettsége a legveszélyesebb kulturális fejleményhez vezet: megfosztja az embereket a nemzetiségüktől és a területüktől - mondta.

Frank Füredi hozzátette, a fizikai határok támadói a szimbolikus határokkal is ezt teszik; megkérdőjelezik a jogunkat arra, hogy meghúzzuk a határokat. Szerinte veszély fenyegeti a magánéletet és a közéletet elválasztó határt, ahogy a nők és férfiak között húzódót is, de még a gyermek és a szülő közötti is megkérdőjeleződik.

Frank Füredi szociológus, a Kenti Egyetem professor emeritusa beszédet mond a Mathias Corvinus Collegium (MCC) háromnapos migrációs konferenciájának zárónapján a Várkert Bazárban 2019. március 24-én. MTI/Soós Lajos

Beszéde végén utalt Orbán Viktor miniszterelnök szombati előadására, amelyben a kormányfő azt mondta, nagy nemzetekre is szükség van a geopolitikai harcok megvívásához. Kijelentette, a nagy nemzetek mellett nagy gondolatokra is szükség van, majd hozzátette: nemcsak Magyarország, hanem az emberi civilizáció jövője a tét.

Pablo Martín Alonso nyugalmazott spanyol csendőrtábornok, korábbi határvédelmi műveleti vezető, aki Spanyolország határvédelmének fejlesztését mutatta be, azt mondta, Spanyolország egyre nagyobb migrációs nyomás alatt áll, miután a Földközi-tengeri egyéb útvonalak elzáródtak. Hozzátette, őreik nem csak a nyílt tengert és a partvidékeiket ellenőrzik, együttműködési megállapodásoknak köszönhetően hajóikkal és helikoptereikkel Észak-Afrikai országainál is járőröznek.

Pablo Martín Alonso nyugalmazott spanyol csendőrtábornok, korábbi határvédelmi műveleti vezető beszédet mond a Mathias Corvinus Collegium (MCC) háromnapos migrációs konferenciájának zárónapján a Várkert Bazárban 2019. március 24-én. MTI/Soós Lajos

Pablo Martín Alonso Mauritániát és Szenegált emelte ki, ahová összekötő tiszteket is telepítettek. Adataikat megosztják más érintett országokkal, és ha kell, gyors reagálású egységeket is be tudnak vetni - ismertette.

Aimen Dean, az MI6 korábbi ügynöke arról beszélt, Európa példát vehetne arról, ahogy egyes arab országok kezelik a migrációt. Dubajban és Abu Dzabiban például, ahol igen nagy a betelepülők száma, egyáltalán nincs feszültség az őshonos lakosság és az újonnan érkezettek között.

Ennek oka, hogy az újonnan érkezők csak 10-15 évre szóló letelepedési engedélyt kapnak, állampolgárságot nem. Sokszor még két-három generáció múlva sem szerzik meg az állandó letelepedési jogot. A betelepülők így nem jelentenek bűnözési kockázatot, mert abban a pillanatban kiutasíthatják őket az országból, ahogy törvénytelenséget követnek el - mondta.

Hozzátette, ráadásul kisebb a vonzerő is, ami miatt ott útnak indulnak az emberek. Ma megéri Európába elindulni az állandó letelepedés reményében, de ha csak ideiglenes tartózkodási engedélyben bízhatnának, kevesebben vállalkoznának a kockázatos útra - közölte Aimen Dean.

Azbej Tristan: célunk, hogy az Európai Unió is magáévá tegye a Hungary Helps Programot

Az a célunk, hogy az Európai Unió is magáévá tegye mindazt, amit a Hungary Helps Program képvisel - mondta Azbej Tristan, a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkára vasárnap Budapesten, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) budapesti migrációs konferenciáján.

Azbej Tristan kiemelte: a magyar programról bebizonyosodott, hogy működik, ezért a következő lépés, hogy minél több kormányzatot és nemzetközi szervezetet meggyőzzenek arról, a segítségnyújtásnak ez a formája jó.

"Szeretnénk elérni, hogy az Európai Unió is a saját politikájává tegye azt, amit a Hungary Helps képvisel" - tette hozzá.

Az államtitkár úgy fogalmazott: "szeretnénk, ha a következő Európai Bizottság legalább annyi forrást szentelne a helyben való segítségnyújtásra és az üldözött keresztények megsegítésére, mint amennyit - szerintünk tévesen - a migráció menedzselésére és támogatására szentel most".

Az államtitkár elmondta: a cél, hogy a Hungary Helpsből idővel V4 Helps legyen. A lengyel-magyar együttműködés már meg is valósult, a két ország közösen támogat egy közel-keleti ortodox árvaházat - jegyezte meg.

Azbej Tristan, a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkára beszédet mond a Mathias Corvinus Collegium (MCC) háromnapos migrációs konferenciájának zárónapján a Várkert Bazárban 2019. március 24-én. MTI/Soós Lajos

A magyar Hungary Helps Program alapelve az "őszinteség, a közvetlenség, az igény szerinti támogatás, és ez eltér a nagy nyugati országok és nemzetközi szervezetek alapelveitől" - tette hozzá.

Azbej Tristan közölte: mi megkérdezzük közvetlenül azt, akinek segíteni szeretnénk, hogy mire van szüksége. Közvetlenül támogatjuk a helyi keresztény közösségeket, "nem vonunk be nagy, nemzetközi, átláthatatlan szervezeteket és ügynökségeket".

Az államtitkár példaként említette, hogy a Ninivei-fennsíkon lévő Tell-Aszkuf települést, ahonnan 2014-ben 1300 család menekült el, az épületek többsége pedig megsérült, kevesebb mint 2 millió euró, közvetlenül eljuttatott magyar támogatással sikerült újjáépíteni, és így 1000 család visszaköltözhetett otthonába. A településnek a visszaköltözők új nevet adtak: "Tell-Aszkuf, Magyarország leánya".

Hozzátette: ez jó visszajelzés Magyarországnak, megmutatja, hogy a közvetlen, célzott támogatás jó, és ezt a példát "be kell mutatnunk a nemzetközi közösségnek".
Azt szeretnénk, ha "Magyarország leánya" mellett felépülne a "Németország fia" vagy az "ENSZ unokája" település is - mondta Azbej Tristan.

Ausztrália megmutatta, hogy a migráció megállítható

Európában sokan gondolják, hogy nem lehet megállítani a migrációs hullámot, de Ausztrália már megmutatta, hogy megállítható - mondta Mark W. C. Higgie, Tony Abbott volt ausztrál miniszterelnök nemzetközi, migrációs és határvédelmi egykori főtanácsadója vasárnap Budapesten.

Mark W. C. Higgie a Mathias Corvinus Collegium (MCC) háromnapos migrációs konferenciáján arról beszélt, Ausztrália 2001-ben találkozott először a migrációs kihívással, amikor illegális bevándorlók tömege érkezett Ausztrália partjaihoz a Karácsony-szigeteken keresztül.

A bevándorlókat szállító halászhajók vészjelzéseket adtak le, így az ausztrál tengeri határvédelem vitte Ausztráliába a migránsokat, akik még mielőtt megérkeztek volna, megsemmisítették irataikat.

Felidézte: John Howard akkori miniszterelnök több lépést vezetett be a probléma kezelésére. Visszafordította az embercsempészek hajóit a tengerre; megtiltotta,  hogy bárki engedély nélkül megközelíthesse az ausztrál határokat vagy illegálisan belépjen az országba; végül, akinek ez mégis sikerült, az sem kaphat letelepedési engedélyt.

A szakértő elmondta: e lépéseknek köszönhetően gyakorlatilag megszűnt az illegális migráció Ausztráliában. A 2007-ben hatalomra került munkáspárti kormány azonban lazított a szabályokon, így az embercsempészek úgy érezték, ismét zöld utat kaptak, és 800 hajó 50 ezer embert csempészett az ausztrál partokhoz. Közülük sokan meghaltak, megteltek a menekülttáborok, a lakosság körében pánikhangulat uralkodott - tette hozzá.

Tony Abbott 2013-as megválasztása után újra bevezette a korábbi szabályokat, így azóta nem érkeztek embercsempész hajók Ausztráliába, inkább a könnyebben megközelíthető Európát választották.

Megjegyezte: noha az illegális migráció tekintetében kérlelhetetlenek, igenis fogadnak be menekülteket, de csak olyanokat, akik valóban veszélyben vannak és legálisan érkeznek az országba.




 

MTI
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • A nemzetet békés eszközökkel tudtuk újra egyesíteni
    A magyar nemzetet 2010 után a meglévő határok mellett, békés eszközökkel tudtuk újra egyesíteni - mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára hétfőn Budapesten, a XI. Kárpát-medencei Összefogás Fórumon.
  • Nácizás
    A nácizó képviselő abban reménykedik, hogy a globális hatalmi átrendeződés lokális zavarosában halászva talán neki is akad majd valami „jutalomfalat” a „globális gazditól” – írja Bogár László.
  • Két válságot is sikeresen kezelt már a kormány
    Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arról beszélt, hogy Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke ma az Országgyűlés gazdasági bizottságában „brutális látleletet” adott a kormányzásról. A baloldali képviselő szerint a kormány és a jegybank nem működik együtt, mert a Nemzeti Bank felszólítása ellenére a kormány a beruházásokat nem halasztotta el, ezért a válság örvényei durvábbak nálunk, mint a környező országokban.
MTI Hírfelhasználó