A 21. század a szellemi abszolutizmusra törekvés ideje lesz
A 21. század a lelkekért folytatott küzdelem ideje lesz; nem annyira a fizikai értelemben vett háborúké, hanem a szellemi abszolutizmusra törekvésé - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden Budapesten, a Századvég Alapítvány Mit köszönhetünk a keresztény kultúrának? című konferenciáját megnyitó beszédében.
2019. március 26. 15:38

Gulyás Gergely azt mondta, a fogyasztás csúcsra járatásában érdekelt globális cégek, a birodalmak építésében érdekelt nemzetközi hálózatok a helyi közösségek szétmorzsolása felé próbálják irányítani a világot. Szomorú, de Európában már most sokan azt hiszik, hogy demokráciában is csupán egyféleképpen lehet gondolkodni - tette hozzá.

Szavai szerint a kontinens lerombolásának eszköze lehet a migráció és az iszlám radikalizmus betelepülése. Ezek jelentik a legnagyobb veszélyt. Ahogyan Robert Schuman fogalmazott: a keresztyénüldözés visszahullással fenyeget a demokráciából a barbárságba - hangoztatta a tárcavezető.

Úgy vélekedett, hogy az erős családokat, nemzeteket, helyi közösségeket eredményező keresztyén kultúra a fenti folyamatok útjában áll. Európa legnagyobb történelmi erénye a közös alapokon álló lelki és kulturális megújulás képessége - mondta.

A 21. század döntő kérdése, hogy létrejön-e az európai életmód és a keresztyén kultúra védelmében ismét szellemi, lelki megújulás, amely kellő hátteret adhat a kontinens önazonosságának és közösségeinek megerősítéséhez. Ha így lesz, azt kizárólag Közép-Európa nemzeteinek lehet majd köszönni, éppen ezért "nekünk kell tennünk" - jelentette ki Gulyás Gergely.

A miniszter úgy fogalmazott: a keresztyén ember hatalmas élménye a szabadság, amellyel a meggyőződésére támaszkodva kiforgathatja sarkaiból a világot. A feltámadásba vetett hit a legnagyobb önzetlenséget is képes előhívni, ellentmondva az egyéni érvényesülésnek - jegyezte meg.

A keresztyénség emberképe szerint mindenki fontos és megismételhetetlen.

A kereszténydemokrata politika elfogadja és hirdeti azokat az alapelveket, amelyek a keresztyénségből kinőtt kultúra sarokkövei. Éles azonban a különbség egyéni keresztyénség és politikai kereszténydemokrácia között: senki sem állítja, hogy aki kereszténydemokrata, az egyben jó keresztyén is. Önmagában a kereszténydemokrata politikai családhoz tartozás senkinek sem ad felmentést a bűnei alól - hangoztatta Gulyás Gergely.

Szavai szerint a politika korán felismerte a keresztyénségben rejlő lehetőségeket az uralkodással és a társadalmi kohézió megerősítésével kapcsolatban. A vezetők feladata, hogy egy jobb és teljesebb élet megélésének lehetőségét nyissák meg a közösség számára.

A keresztyénség azt parancsolta híveinek, hogy engedelmeskedjenek a világi törvényeknek és uralkodóknak, amíg azok nem állnak feloldhatatlan ellentétben Isten parancsával. Egy keresztyén még állami parancsra sem válhat tömeggyilkossá, mert így Istennel kerülne szembe - jelentette ki a miniszter.

Azt mondta, hogy a mai nyugati világ no-go zónáiban nem érvényesülnek az állam alapvető törvényei, ott nem tudják kikényszeríteni a közös jog érvényesülését.

Gulyás Gergely kiemelte, hogy harminc éve mindent újra kellett kezdeni, a rendszerváltás óta szabadak az egyházak, szabad a hit. Előtte ugyanis negyven évig "ideológiai alapú rombolás" zajlott, ami nyilvánvaló nyomokat hagyott a nemzet legtöbb területén. A keresztyénség a legnagyobb csalásként szerepelt a történelemórákon, az egyházak híveit egy letűnt kor fenntartóiként ábrázolták.

A marxista történetírás hajlamos a keresztyénséget leegyszerűsíteni: a katolicizmust a feudalizmussal, a protestantizmust a kapitalizmussal azonosítani. Ez azonban nem helytálló - szögezte le.

Gyakran megteszik, hogy az egyházak tagjainak bűnei alapján akarják megítélni az egyházat. Máig ez talán a "leghatásosabb" fegyver a keresztyénséggel szemben - vélekedett a miniszter.

Az elmúlt három évtized építkezéssel telt, a teljes áttörés azonban még nem történt meg - mondta.

Gulyás Gergely arról is beszélt, hogy az európai kultúrát a mai napig alapjaiban határozza meg az embertől emberig terjedő, személyes hitbeli kapcsolat, valamint a közösség intézménnyé formálódásának folyamata.

G. Fodor Gábor: A keresztény kultúrához való viszony nem vitakérdés, hanem a sorskérdés

A keresztény kultúrához való viszony nem vitakérdés, hanem a sorskérdés – mondta a G. Fodor Gábor, a Századvég Alapítvány elnöke az alapítvány Mit köszönhetünk a keresztény kultúrának? címmel megrendezett konferenciáján kedden Budapesten.

G. Fodor Gábor köszöntőjében kiemelte: a mai európai ember számára magától értetődő dolgokat köszönhet a keresztény kultúrának. Ilyen például a házasságnak az a felfogása, hogy az egy férfi és egy nő önkéntes választásán alapul vagy a család, amelyben él.

A keresztény kultúrából fakad a törvény előtti egyenlőség felfogása, de a szekularizáció gondolata, sőt a liberalizmus is.

Ezekért az európai ember számára egyértelmű dolgokért is meg kell azonban küzdeni, hiszen éppen „azt a legkönnyebb elveszíteni, ami magától értetődő” – mondta.

Meglátása szerint a „vállrándítás kultúrájában élünk”, amelynek természete, hogy vállat von a rá leselkedő veszélyekre. A közöny kultúrájával az „őrzés és az elevenen tartás szellemét” kell szembeállítani – tette hozzá G. Fodor Gábor.

G. Fodor Gábor, a Századvég Alapítvány elnöke Fotó: Szekeres Máté

Molnár Attila Károly vallásszociológus, eszmetörténész előadásában arról beszélt: az egész nyugati kereszténység „nagy talánya”, hogy Európa, ez a viszonylag szegény kontinens hogyan tudott Amerika felfedezése után kitörni a szegénységből, átformálni az egész világot.

Európa modern világot kialakító dinamizmusának egyik forrása, hogy a kereszténység inkoherens: tele van belső ellentétekkel, feszültségekkel. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy a kereszténység két teljesen eltérő kultúrát kapcsol össze: Athént és Jeruzsálemet.

Kitért arra: a másik feszültségforrás a kereszténység normativitása. A keresztény embernek folyamatosan számára elérhetetlen eszményeknek kell megfelelnie. Ez a sziszifuszi munka pedig azt eredményezi, hogy a keresztény ember sosem önelégült, folyamatosan kíséri életét a rossz érzés, hogy képtelen megfelelni.

A megfelelni akarás azonban újra és újra cselekvésre ösztönzi, sokszor saját határait átlépve is – tette hozzá.

Molnár Attila Károly arról is beszélt: a kereszténységben nagyon erős az „átadás és a megőrzés gondolata”, az, hogy történt valamikor egy kinyilatkoztatás, amit át kell adni a következő nemzedékeknek. Ezzel együtt jár a tudat, hogy egy „örökség őrzői vagyunk” és annak tudata is, hogy az eredeti kinyilatkoztatáshoz képest „túl későn jöttünk”.

A pluralitásból, az eszményeknek megfelelni nem tudásból az is következik, hogy a keresztény ember mindig azzal a tudattal dönt és cselekszik, hogy biztosan lesz olyan elvárás, amelynek nem fog tudni megfelelni.

Az elmúlt kétszáz évben a keresztény emberrel szemben kialakult a modern ember kultúrája, amely igyekszik megszabadulni a keresztény ember rossz érzésétől, és hiszi, hogy ki tud alakítani egy problémáktól és dilemmáktól mentes világot. E világ legutóbbi neve demokrácia, amelyben „mindenki önmagát elégségesnek tekintheti” és „nem szolgál rá mások kritikájára” – mondta.

Ebben a világban az egyik legnagyobb politikai-erkölcsi bűn az lett, ha valaki elvárásokat, normatívákat fogalmaz meg, bűntudatot keltve ezzel másokban – tette hozzá.

Minél önelégültebb az ember, annál erősebbé válik benne a lezártság érzése, és annál inkább elveszti dinamizmusát – jegyezte meg Molnár Attila Károly.

A konferenciát lezáró kerekasztal-beszélgetésen Gyorgyovich Miklós, a Századvég Alapítvány vezető kutatója arról beszélt, hogy miközben általános tendencia az intézményes vallásosság folyamatos térvesztése, ugyanakkor nem feltétlenül a vallásosság teljes lehagyásáról van szó, hanem egyfajta individualizálódó vallásosság térnyeréséről.

Az emberek – főleg a fiatalok – nyitottak a transzcendensre, de az intézményes egyházaktól, úgy érzik, nem kapnak válaszokat a kérdéseikre.

Elmondta: kutatásaik során a vallás elhagyásának okaira rákérdezve azt tapasztalták, hogy „elképesztő mennyiségű nem igaz sztereotípia él az emberek fejében az egyházról”. Erről tehet az egyházellenes média, de a keresztények is, mert „nem válaszolunk kelőképpen hatékonyan” a vádakra, kérdésekre.

Megjegyezte: a társadalmat érintő kérdésekre és az egyházon belüli botrányokra nem reagál jól az egyház. „Elbújik, kitér a mikrofonok elől”, és ezzel elveszti az emberek bizalmát.

Juhász Hajnalka, Magyarország humanitárius segítségnyújtása nemzetközi kapcsolatainak fejlesztéséért felelős miniszteri biztos a többi között a Közel-Keleten élők keresztények helyzetéről beszélt. Azt hangsúlyozta, hogy a nemzetközi szervezetek bár részt vesznek a humanitárius segítségnyújtásban, a hatékonyságuk erősen megkérdőjelezhető.

Kitért arra is: az Európa Tanács 2011-ben foglalkozott utoljára kiemelt témaként a vallási identitással és a vallásközi párbeszéddel.

Gyorgyovich Miklós a Századvég Alapítvány vezető kutatója, Juhász Hajnalka miniszteri biztos, ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég Alapítvány jogi szakértője és Bodnár Dániel az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség egyik vezetője Fotó: Szekeres Máté

Ifjabb Lomniczi Zoltán alkotmányjogász, a Századvég Alapítvány jogi szakértője ismertette: számos elemzés rámutat arra, hogy a közép-kelet-európai régió országai sokkal határozottabban kiállnak a keresztény értékek mellett, mint Európa más országai. Ennek oka pedig feltehetően az, hogy a kommunizmus évtizedeiben ebben a régióban nem volt szabad vallásgyakorlás, így jobban ragaszkodnak a kilencvenes években visszakapott vallási értékekhez.

Bodnár Dániel, a Tett és védelem alapítvány elnöke a zsidó-keresztény civilizáció alapelveiről szólva kiemelte, hogy ez a civilizáció „az emberi élet védelmén alapuló” kultúra, szemben más, például radikális iszlám felfogással, amelyben nem magától értetődő az emberi élet primátusa.

A zsidó-keresztény kultúra emellett „cselekvés alapú civilizáció”, amely abból az eszményből indul ki, hogy a világnak van egy normatív állapota, amelyhez a megfelelő cselekedetekkel el lehet jutni.

MTI
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • A Parlamentben nyílt meg a Kurultaj
    Több mint 20 nemzet képviselőjének jelenlétében a Parlamentben nyílt meg a Bugacon pénteken kezdődő Kurultaj hagyományőrző rendezvény.
  • A háborúk felelősei
    Kizárt, hogy Putyin (elemzést érdemlő) „dühe” ne játszott volna szerepet a támadási parancs előzményeként. Ő az, aki bármit csinált, a közvéleményt befolyásolni képes nyugati médiában csak és kizárólag negatív jelzővel illették, miközben elnöksége alatt a korábban szétzilált Oroszország újfent katonai és gazdasági hatalom lett – fogalmaz Földi László.
  • Adócsalásba bukhat bele a német kancellár
    Arról ír az AFP francia hírügynökség a Hamburger Abendblatt című német lapra hivatkozva, hogy a „CumEx Files" elnevezésű, adócsalási botrány kapcsán az ügyészség már vizsgálja Olaf Scholz német szociáldemokrata (SPD) kancellár e-mailjet. Scholz 2015. január 1-től lebonyolított elektronikus levelezését nézik át.
MTI Hírfelhasználó