Tiszteletben kell tartani az emberek akaratát
A legjobban az szúr szemet, hogy mintha azt sugallná a csomag, hogy helyesen cselekedni tulajdonképpen helytelen. Helyes dolog támogatni egy folyamatot, amelynek nem látjuk a végét, és helytelen aggódni miatta.
2019. március 29. 12:48

Douglas Murray szerint elfogadhatatlan, hogy a többségi véleményt csak akkor veszik figyelembe, ha az „megfelelő”, és elítélte a Fidesszel szembeni kioktató politikát. Legyen szó a migrációs válságról vagy a Brexitről, Európában egyre inkább egymásnak feszül az emberek és az elitek akarata. Douglas Murray brit konzervatív publicista a múlt heti budapesti migrációs konferencián nyilatkozott lapunknak. 

–  Az Európa furcsa halála című könyvének végkicsengése nem túl biztató. Optimistábban látja Európa jövőjét, mint néhány éve, vagy éppen ellenkezőleg?

–  Egyre bonyolultabbá válik a helyzet. A határvédelem tekintetében jobb, a nyomás is csökkent, köszönhetően például az EU–török megállapodásnak és más döntéseknek. A gond azonban az, hogy a lényegi kérdésekkel, amelyek az egész migrációs helyzetet okozzák, továbbra sem foglalkoztunk.

–  Mi a véleménye az ENSZ migrációs csomagjáról, amit Brüsszelben éppen megpróbálnak becsempészni az uniós jogba?

–  Igazuk volt azoknak az országoknak, amelyek nem írták alá. Ott van például Ausztrália, egy liberális demokrácia, és ők is tudták, hogy nem jó a javaslat. Akik nem írták alá, igen előrelátóak, az emberek pedig joggal aggódtak amiatt, hogy a csomag nem tesz kellően különbséget az illegális és a legális migráció között. A legjobban az szúr szemet, hogy mintha azt sugallná a csomag, hogy helyesen cselekedni tulajdonképpen helytelen. Helyes dolog támogatni egy folyamatot, amelynek nem látjuk a végét, és helytelen aggódni miatta. Mindezek mögött az az erkölcsi alaptétel, hogy nyitottnak lenni jó, zártnak lenni pedig legalábbis gyanakvásra ad okot. Az idő meg fogja mutatni, melyik álláspont is volt értelmesebb. Az is alaptétel, hogy optimistának lenni jó, pesszimistának lenni viszont rossz. A nyitott határok és laza ellen­őrzés jó, a szigorú határvédelem pedig rossz, gyanús.

–  A Fidesz és az Európai Néppárt egyes pártjai között kialakult konfliktus mögött is meghúzódik a bevándorlásról és identitásról való, alapvetően eltérő gondolkozás. Lehetséges konszenzusra jutni?

–  Jelenleg biztosan nem. A válasz annyira világos, el kell fogadni a teljesen egyértelmű közakaratot ebben a kérdésben. Nemrég Berlinben voltam, ahol egy panelbeszélgetésen felidéztem, hogy néhány éve még azt mondták az emberek Euró­pában, hogy ott vannak azok a francos britek, csak a baj van velük, lépjenek csak ki, rendben, úgyis furák. Jó, hát ebben van valami igazság. Na de azóta már mutogathatnak a fura magyarokra, lengyelekre, visegrádiakra, sőt olaszokra. Aztán ott vannak a holland regionális választások. Először csak a britek, aztán Kelet-Közép-Európa, Olaszország, Hollandia… Miért tesznek még mindig úgy az unióban, hogy lehet helyesen és helytelenül szavazni? A választások az emberek akaratát fejezik ki. Vegyük a Néppártot! A Fidesz alighanem a legsikeresebb tagpártjuk. Lehet velük egyetérteni vagy nem egyetérteni, de rendkívül jól teljesítenek a választásokon. Nem tetszik ezt a minősítgető, kioktató, büntető politika egy olyan párttal szemben, amely a magyar emberek akaratát képviseli. Ez őrület! Ha az Európai Unió működni akar, akkor ez a hozzáállás, hogy lehet rosszul és jól választani, nagyon-nagyon káros.

–  A kelet-közép-európai fővárosokból nézve úgy tűnik, az egész régiót lenézik.

–  Nem szeretem ezt a látásmódot, de valóban jelen van bizonyos fokig. Egyes nyugat-európai országok azt hiszik, az új tagoknak csak fejlődniük kellene még, olyanabbá válniuk, mint mi, és rájönnek, milyen csodálatosak vagyunk. Ez az állítás legalábbis vitatható. Ennek a térségnek az országai úgy döntöttek, hogy egy sor kérdésben nem követik a nyugat-európai utat. Az emberek többsége így döntött, én ezt tiszteletben tartom, és az EU-nak is ezt kellene tennie.

–  Ha már többségi döntés és népakarat, hogyan látja a Brexitet? Eljött az eredeti céldátum, de a kilépés három év után sem.

–  Szándékosan bonyolultra tervezték az unió elhagyását. Szerencsétlenségünkre ráadásul ehhez társult egy gyenge miniszterelnök és egy gyenge, koalícióban kormányzó párt. A brit emberek akaratát így még nehezebb volt érvényesíteni. A parlamentben ráadásul azok vannak többségben, akik maradni akarnak. Eleve olyan dolgot akarunk csinálni, ami önmagában is bonyolult, és ezt csak tovább nehezíti az az elit, amely sosem akarta elhagyni az uniót. Egy ausztrál politikus egyszer azt mondta nekem, hogy nincs olyan probléma, amit a kormány ne tudna egyszerűként feltüntetni, ha valóban meg akarja oldani. És ugyanígy, ha nem akarják megcsinálni, végtelenül bonyolulttá tudják tenni. Nagyon-nagyon aggódom az országom miatt. Megkérdezték a véleményünket, de úgy látszik, rossz választ adtunk. Szerintem ez volt a jó válasz, de a lényeg az, hogy ez az emberek akarata. 

Őry Mariann

magyarhirlap.hu
  • A Demokrácia Védvonal
    A mintegy 175 kilométer hosszú, 4 méter magasra tervezett létesítmény nem csupán műszaki jelentőségű.
  • Mikulássapkás hazugság
    Amerikában kezdték el ezt a hazugsághadjáratot évtizedekkel ezelőtt. Egy svéd reklámgrafikus egy híres üdítőitalhoz rajzolta le Santa Claus-t. Az ő Szent Kolozsuk eleve reklámfigura. Egy üdítőitalt ünnepelnek Szent Miklós helyett.
  • Száz nap alatt csak klímavészhelyzet lett
    Karácsony Gergely főpolgármester száz napja stadionstopot, olcsó BKV-t, rezsitámogatást, klímavédelmi intézkedéseket és egy szabadabb, zöldebb Budapestet ígért. A hangzatos programból és szólamokból azonban kórházstop, szimbolikus intézkedések, neki nem tetsző sajtótermék betiltásával való fenyegetés lett. Az új főpolgármester arra a legbüszkébb, hogy nemzetközi vállalások megtorpedózásával zsarolva sikerült választási ígéretének megvalósításához forrást szerezni.
  • Horváth János életútja a polgárosodás megrekedt pályája
    Horváth János hosszú életútja a meg nem valósult magyar polgárosodás pályájaként is felfogható - mondta Navracsics Tibor.
  • Atomenergia nélkül Európa nem lehet klímasemleges
    Atomenergia nélkül Európa nem tudja megvalósítani a klímasemlegességet 2050-re - mondta Szijjártó Péter Prágában.
MTI Hírfelhasználó