Timmermans politikusi osztályzata: közepes alatt
Frans Timmermans uniós biztosnak a kutatás eredményei alapján, egy ötös skálán, csupán 2,31-os lett az általános mutatók átlaga. Igen ellentmondásosan lépett fel az Európai Bizottság alelnökeként, valamint a bel- és igazságügyi együttműködésért felelős biztosaként.
2019. március 29. 21:50

A Századvég Alapítvány kutatást végzett az uniós biztos ötéves munkájáról és teljesítményéről. Az intézet transzparencia, hatékonyság és a demokratikus alapelvekhez való viszony szempontjából értékelte az egyes biztosok eddigi demokratikus teljesítményét. Frans Timmermans uniós biztosnak a kutatás eredményei alapján, egy ötös skálán, csupán 2,31-os lett az általános mutatók átlaga.

Az uniós biztosok elmúlt ötéves munkájáról és teljesítményéről készített tanulmánysorozatot a Századvég Alapítvány. Elsőként Frans Timmermanst értékelte, aki igen ellentmondásosan lépett fel az Európai Bizottság alelnökeként, valamint a bel- és igazságügyi együttműködésért felelős biztosaként.

Az alapítvány közleményéből kiderül, bár az Európai Bizottság az Európai Unió azon szerve, amely elviekben a szerződések őrének szerepét hivatott betölteni, ezen túlmenően úgy is megjelenik, mint amely hivatal kommentálja az egyes tagállamok és vezetőik demokratikus jellegét, és politikailag értékeli azokat.

Kérdés azonban, hogy „ki őrzi az őrzőket” – vetették fel a közleményben. A Századvég szakértők bevonásával készített egy demokráciaindexet, amely ezt a hiátust kívánja pótolni. Az intézet transzparencia, hatékonyság és a demokratikus alapelvekhez való viszony szempontjából értékelte az egyes biztosok eddigi demokratikus teljesítményét.

A Századvég Alapítvány korábban már élt egy javaslattal az átláthatóság előremozdítása érdekében, abból a szempontból, hogy a jelenlegi formájában teljesen feleslegesnek tartott Európai Ügyészség mintájára fordított vektorral az Európai Unió költségvetését is vizsgálja egy erre hivatott szervezet – mondta ifjabb Lomnici Zoltán, a Századvég jogi szakértője a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában.

Akkor arra derült fény a Századvég elemzésének köszönhetőnek, hogy az Európai Unió biztosainak például vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége nincs. Ez egy további kutatási irányt generált. Végül ezzel kapcsolatban vizsgálták nemcsak a szűkebb értelemben vett vagyoni helyzetüket, hanem az adott témakörön belül a biztosok ehhez kapcsolódó pénzköltéseit is – magyarázta ifjabb Lomnici.

A kutatás 2019. március 1. és 17. között készült szakértők bevonásával. Egy egytől ötig terjedő skálán, több szempont alapján első körben Frans Timmermans munkáját értékelték. A jogi szakértő emlékeztetett: a magyar kormányfő is felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Bizottság alapvetően a szerződések őre, ebbéli szerepéhez kellene tehát visszatalálnia. Mindaddig, amíg ez nem történik meg, úgy tekinthetünk rá, mint az unió kormányára. Amennyiben pedig ez így van, akkor Frans Timmermans számít az unió belügyminiszterének. A kutatás végül így ítélte meg Timmermans munkáját is – tájékoztatott ifjabb Lomnici.

Nem teljesen világos, hogy mi is pontosan egy uniós biztos feladata, bár vannak jogszabályok, amelyek megkötik azt, hogy miben és miként kell eljárnia egy uniós biztosnak, illetve emellett milyen tevékenységeket végezhetnek, illetve nem végezhet – mondta Gát Ákos Bence, a Vitapolitika.hu európai politikai szakértője. Ugyanakkor például a biztosok nyilvános megszólalásait is korlátozzák. Így, ha valaki európai uniós biztosként nyilvánosan szeretne beszélni, kemény megkötéseknek kell eleget tenni – magyarázta a szakértő.

Az unióval összefüggésben megszokhattuk, hogy szinte minden területen nagyon tágan fogalmaznak a jogszabályok, tágan értelmezhetők, amelyek így értelemszerűen visszaélésre adhatnak okot – hangzott el a közrádióban. Ifjabb Lomnici Zoltán szerint többször tapasztalhattuk, hogy az Európai Unió vezetése vagy a bizottság, de akár az Európai Parlament is különösen, intézményi szinten, sajátos módon értelmez bizonyos jogelveket és jogszabályokat.

Példaként említette azt, hogy a fejlesztési témakörben kívánják majd elhelyezni az ENSZ migrációs kompaktját, így próbálják az uniós jogba beilleszteni, ami egyébként azért nem lehetséges, mert a tagállamok között konszenzusnak kellene lennie a fejlesztési politika kapcsán – magyarázta Lomnici.

hirado.hu
MTI Hírfelhasználó