I. Zengzetes találkozás…
KDNP: Hogyan védhetők meg a termeléshez kötött uniós agrártámogatások? Jobbik: Mennyire hiteles a kormány politikája? MSZP: Mikor és hogyan kárpótolja a kormány azokat a rokkantnyugdíjasokat, akiknek jogtalanul csökkentették az ellátását? DK: Hogyan kíván a kormány megfelelni a rokkantnyugdíjasok helyzetének rendezésére az Alkotmánybíróság szabta határidőnek?
2019. április 6. 14:08

MOTTÓ:  Fölöttébb kedvelt, főszereplést kínáló műfaj az interpelláció. A mentelmi jog birtokában szabad keserűen igazat mondani, valóságot leleplezni, és szabad hazudni, sértegetni, vádaskodni.  Időnként folyamatos a zaj, az elnök csenget, újra csenget, a siker azonban egyik oldalon sem kétséges: minden párt hálásan megtapsolja és győztesként ünnepli szószólóját!

 

 

Zengzetes üzenetek”színesítették” e héten is az Országgyűlés találkozóját. Nem okoztak csalódást. Tudósításunkat olvasva a ”szolidabb”  zajokkal „beszólásokkal” is ”élőben” találkozhatnak.

Hogyan védhetők meg a termeléshez kötött uniós agrártámogatások?

MÓRING JÓZSEF ATTILA, (KDNP): - Miniszter Úr! A mezőgazdasági és halászati tanács legutóbbi brüsszeli ülésén Magyarország nyilatkozatban kérte, hogy a termeléshez kötött agrártámogatások a 2020 utáni időszakban legalább a jelenlegi szinten maradjanak, vagy ha van rá lehetőség, akár növekedjenek is. Ezzel szemben az Európai Bizottság azt javasolja, hogy a jelenlegi 13+2 százalékról a Magyarországnak járó közvetlen támogatási keret 10+2 százalékra csökkenjen. A termeléshez kötött támogatások rendszere jellemzően valamilyen nehézséggel küzdő ágazat kiegészítő támogatására biztosít lehetőséget, ezért fontos kérdés, hogy a jövőben mekkora lesz a mértéke, és mely ágazatokra lesz adható a támogatás. Ezzel a közvetlen kifizetési formával akkor élnek a tagországok, amikor fontos az ágazat versenyképességének vagy életképességének megőrzése. Magyarország érdeke a támogatás hatályának szélesítése, hiszen adódhatnak olyan helyzetek, amelyek újabb ágazatok bevonását tehetik indokolttá. Emellett Magyarország egy olyan új, közös agrárpolitika elfogadásában érdekelt, amelyen keresztül a magyar gazdák a lehető legegyszerűbben igényelhetik és kaphatják meg az őket megillető támogatásokat.

- Miniszter Úr! A Kereszténydemokrata Néppárt támogatja a kormány azon törekvését, hogy a magyar gazdák az Unió következő költségvetési időszakában ne kapjanak kevesebb támogatást. Ez se agrárpolitikai okból ne következzen be, se pedig azért, mert például a források átcsoportosításával Brüsszelben inkább a migrációt támogatnák. Nekünk az a közös érdekünk, hogy támogassuk a magyar agrárgazdaságot, megvédjük a benne dolgozók megélhetését és a magyar termőföldet, ezzel meggátoljuk az élelmiszerárak indokolatlan növekedését. Az uniós tervek viszont ezt eredményezhetnék. Mindezt ráadásul egy olyan időszakban, amikor a nemzetgazdaság tavalyi, 5,6 milliárd eurós külkereskedelmi többletéhez az agrárgazdaság 2,9 milliárd euróval járult hozzá. A mezőgazdaság beruházásai 2018-ban ismét tovább tudtak növekedni, részesedésük a nemzetgazdasági beruházásokból 4,1 százalék volt. A stabil pénzügyi háttér, a termelés növekvő jövedelmezősége segítették és folyamatosan segítik a nemzetgazdaságilag oly fontos mezőgazdaság beruházásainak bővülését. Ezek alapján kérdezem:

- Milyen eszközökkel védhetők meg a magyar gazdáknak szánt uniós támogatások?

***

NAGY ISTVÁN, (agrárminiszter): - Képviselőtársam! Mint ahogy ön előtt is ismert, a Mezőgazdasági és Halászati Tanács március 18-ai brüsszeli ülésén Magyarország Bulgáriával, Horvátországgal, Csehországgal, Lettországgal, Szlovákiával és Szlovéniával közös nyilatkozatban kérte a termeléshez kötött támogatások legalább jelenlegi szinten tartását vagy akár növelését is a 2020 utáni időszakban. A hét ország közös fellépésére azért volt szükség, mert a közös agrárpolitika reformjára vonatkozó bizottsági javaslat visszalépést jelent a termeléstől függő jogcímek mostani támogatási szintjéhez képest. Jelenleg ugyanis meghatározott termények termesztéséhez és állatok tartásához kapcsoltan a hazai gazdálkodóknak a közvetlen támogatások teljes keretéből összesen 15 százalékot lehet folyósítani. Az Európai Bizottság javaslata alapján viszont a Magyarországnak járó közvetlen támogatási keret 10+2 százalékára csökkenne a termeléshez kötött támogatások mértéke.

- Szeretném hangsúlyozni: Magyarország számára kiemelten fontos eszköz a termeléshez kötött támogatások rendszere. A jogcím eddig is hatékonyan segítette az érintett ágazatok termelőit, és érdemben képes volt enyhíteni terheiket. Az ilyen jellegű jogcímek megtartása alapvető fontosságú az olyan munkaerő-igényes ágazatok megfelelő finanszírozásához és versenyképességének fenntartásához, mint az állattenyésztés vagy a kertészet. Ezen ágazatok nemcsak most, hanem korábban is prioritást élveztek. Ezért is került a mostani rendszert megelőzően bevezetésre például a tényleges termelési eredményektől függő különleges tejtámogatás, de említhetném a zöldség-gyümölcs- vagy a kérődzőszerkezet-átalakítási programot is. Mivel a valódi eredményeket értékelő, a tényleges termelés mértékétől függő támogatási jogcímek meghatározó jelentőséggel bírnak a hazai termelők esetében, ezen jogcímek megőrzését és legalább a jelenlegi támogatási szint fenntartását kiemelt prioritásként kezeli az agrártárca. Ezért tudtuk maximálisan támogatni a kezdeményezést és a kapcsolt támogatásokra vonatkozó költségvetési részarány emelkedését. Fontos ugyanakkor azt is látni, hogy mivel a termeléshez kötött támogatások rendszere valamely jelentős nehézséggel küzdő ágazat kiegészítő támogatására biztosít lehetőséget, felmerül az érintett ágazatok bővítésének szükségessége is. E tekintetben Magyarország arra törekszik, hogy kiszélesítse a termeléstől függő támogatással érintett ágazatok körét, aminek köszönhetően az eddig nem támogatott ágazatok helyzetének javítását lehetne biztosítani.

- Képviselőtársam! Továbbra is nagyon nagy jelentőségűnek tartjuk azt, hogy a szubszidiaritás elvével összhangban a termeléshez kötött támogatással érintett ágazatok meghatározása terén nagyobb rugalmasságot kapjanak a tagállamok, és az érintett ágazatok körét az Európai Bizottság eredeti javaslatához képest is ki lehessen bővíteni. Mindezek ismeretében szükséges hangsúlyozni azt is, hogy Magyarország olyan közös, új agrárpolitika elfogadásában érdekelt, amely révén a hazai termelők a lehető legegyszerűbben igényelhetik és kapják meg az őket megillető támogatásokat. Ezzel együtt továbbra is biztosítani kell, hogy minden nehéz helyzetben lévő ágazat érdemi támogatásban részesüljön. Ezek eléréséhez azonban az Európai Bizottság javaslatának jelentős módosítására van szükség, amelyet a KAP-tárgyalások további szakaszában is képviselni fogunk. Ezért van szükség arra, hogy a gazdatársadalom összefogjon, és azt a petíciót, amit közösen indítottunk a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával, minél többen aláírják.

- Szeretném jelezni a Tisztelt Háznak: a ma reggeli állapot szerint 146,5 ezren írták már alá ezt a petíciót. Jelzi mindez a gazdák érdeklődését, jelzi mindazt az erőt, amely e mögött a támogatás mögött van. És jelzi azt az érdeket és azt a szándékot is, hogy meg kell óvni, meg kell védeni ezt a támogatást, nem lehet hagyni, hogy a közös agrárpolitika eurócentjei más célt szolgáljanak, mint az agrárpolitika. Nem lehet migrációs célokra fordítani mindezt! (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

***

MÓRING JÓZSEF ATTILA: - Miniszter úr, válaszát tisztelettel elfogadom! Bízom abban, hogy a 2021-2027-es költségvetési ciklusban sikerül elérni, hogy az agrártámogatások ne csökkenjenek. Különösen azért, mert a közös agrárpolitika jövőbeni szabályaira tett javaslatban az Európai Bizottság az eddigieknél is magasabb követelményeket ír elő a gazdák számára, ami a javasolt forráscsökkenéssel együtt véleményünk szerint nem lehet elfogadni, mert nem kivitelezhető. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Mennyire hiteles a kormány politikája?

BANA TIBOR, (Jobbik): - Államtitkár Úr! Fideszes oldalról meg KDNP-s oldalról hallatszott, hogy nagyon hiteles a kormány politikája, ezzel szemben az látható, hogy Orbán Viktor a családvédelmi akcióterv szavazásánál még itt volt, a Jobbik is támogatta ezt a javaslatot, viszont aztán elviharzott a maffiafőnök…(Felzúdulás a kormánypárti sorokban. ‑  Rétvári Bence: Gyöngyösi Mártonra gondolsz?)… sajnos nem tud válaszolni arra az őt is személyesen érintő kérdésre ami a kormányzati lopást érinti. Látom, most nagyon hangosak fideszes és KDNP-s oldalról,  fáj önöknek az igazság! (Az elnök csenget.Képviselő úr! Legyen kedves! Az Országgyűlésben van, kérem, ennek megfelelően válogassa meg a szavait!)

- Igen, az Országgyűlésben vagyok, szomorú is, hogy nagyon sok hiteltelen és tisztességtelen politikus is ül itt a parlamentben. (Rétvári Bence: Körülötted! Nézz körbe!) Egy hónappal ezelőtt mondtam el azt az interpellációmat, amelyben a korrupcióról beszéltem, arról beszéltem, hogy Magyarországnak csatlakoznia kellene az Európai Ügyészséghez. Megvilágítottam, hogy miért lenne fontos azt az európai polgári kezdeményezést támogatni, ami az európai uniós források elcsalásának visszaszorítását célozta. Akkor is Völner Pál államtitkár úrral volt egy csörténk, aki elmondta, hogy Magyarország és a kormány mindent megtesz a korrupció elleni harc érdekében, együttműködik az ezzel kapcsolatos nemzetközi szervezetekkel. Ezzel ellentétben, azt tapasztalhatjuk, hogy az OLAF is bármilyen jelzéseket tesz, a magyar ügyészség falaz a kormánynak, falaz azokhoz a lopásokhoz, amelyek megjelennek kormányzati szinten hazánkban, sok esetben pedig inkább az a jellemző, hogy a magyar adófizetők, tisztességes honfitársaink pénzén fizetik ki ezeket a büntetéseket. Ez szégyenteljes! De nem csak az OLAF-fal ilyen visszás a viszonya a magyar kormánynak. A Korrupció Elleni Államok Csoportjánál is kezd betelni a pohár, hiszen a magyar kormány már több éve nem hajlandó érdemi lépéseket tenni a korrupcióellenes ajánlásaik végrehajtásával kapcsolatban. 2015 óta pedig egy kétfős listán szerepelünk Fehérországgal, hiszen ez a két ország nem hajlandó kiadni a szervezet korrupciós jelentését a nyilvánosságnak; mindezt egy olyan szervezet tagjaként, amelybe Magyarországot 1999-ben még Orbán Viktor léptette be! Fontos lenne tehát az, hogy az Európai Ügyészséghez csatlakozzon hazánk, és fontos lenne, hogy az európai polgári kezdeményezést, ami az uniós források elcsalásának visszaszorítását célozza, minél többen támogassák. Pozitívak is a tapasztalataink az európai parlamenti választási kampányesemények során. Azt szeretnék a honfitársaink, ha a korrupció visszaszorulna, a bűnösöket felelősségre vonnák, és nem pedig az lenne a jellemző, hogy teljes mértékben elzárkózik ettől a kormány, és a saját haverjaikat juttatják helyzetbe, azzal ellentétben, hogy az egészségügyre, az oktatásra és más fontos fejlesztésekre juttatnának pénzeket városainkban, falvainkban. Ezért is kérdezem:

- Miért zárkóznak el az érdemi nemzetközi együttműködéstől a korrupcióellenes küzdelem tekintetében?

- Miért nem támogatják az uniós források ellopásának visszaszorítását célzó európai polgári kezdeményezést?

***

VÖLNER PÁL, (Igazságügyi Minisztérium államtitkára): - Képviselőtársaim! Úgy tudom, az önök pártelnöke volt szkinhedvezér, és őt ítélték el büntetőperben, úgyhogy nem értem ezeket a felvetéseket, amelyeket megpróbál beleszőni egy amúgy interpellációban nem szereplő témába. Magyarország, többször kijelentettük, nem csatlakozik az Európai Ügyészséghez. Erről szavazás is volt, önkéntes csatlakozási kérdéskör volt, és Magyarország nem kívánja szuverenitását korlátozni ebben a formában. Nagyon meglepő a számomra, hogy pontosan a Jobbik képviselői azok, akik több Brüsszelt szeretnének látni ebben az országban, s azt, hogy a bürokraták vegyék itt át a hatalmat, hogy akár politikai indíttatásból, mint egyes eljárásokban ezeket megtapasztalhattuk, beavatkozzanak a belpolitikai viszonyainkba. Nyilván önöknek már ígértek valamit, hogy majd megfelelően pozicionálhatják magukat egy ilyen esetben.

- Az Európai Ügyészség felállítása, többször mondtuk, hogy nem szükségszerű, ugyanis jelenleg is megvannak azok a keretek, akár a Eurojust, akár az OLAF keretében, ahol együtt tudunk működni. Az más kérdés, hogy önök a büntetőügyeket az elszámolási ügyekkel, amelyek az uniós elszámolási szabályokat érintik, összekeverik. Tehát az, ha valamilyen költség nem számolható el az uniós elszámolások keretében, az önmagában nem jelent sem Brüsszelben, sem nálunk bűncselekményt, mindig csak a politikai felhangok uralják ezeket az ügyeket. Ugyanakkor azokban az ügyekben, ahol büntetőeljárásba fordult a dolog, például a szocialistákat érintő metróbotrány, ahol még mindig több tíz milliárd forintot kell majd visszafizetniük a magyar adófizetőknek, azok nem érik el az önök ingerküszöbét, és nem méltányolják azokat az eredményeket, amelyeket ezekben az együttműködésekben tudunk felmutatni.

- Képviselő Úr! Önök is nagyon jól tudják, hogy például Dánia, Írország és Svédország is elutasította ezt a fajta európai uniós ügyészséget. Érdekes, az ő parlamentjeikben az önéhez hasonló felszólalások nem hangoznak el, ott tudják, hogy a szuverenitás is érték, amelyet meg kell védeni, és nincsenek azok a pártok, akik hódolnak Brüsszelnek, és minden további nélkül minden kezdeményezést fel akarnak használni a kormányzat ellen. Ha megnézik a korrupció elleni harc eredményeit, akkor a mostani kormánytöbbség Alaptörvénybe foglalta az állami vagyonnal való felelős gazdálkodást, aminek köszönhetően az állami vagyon 2010-2017 között 7000 milliárd forinttal nőtt. Kérdezem én, hogyha az önök vádjai igazak lennének, akkor ezek a számok ugyanilyen formában szerepelnének-e, és nem negatívban vagy pedig sokkal kisebb mértékben, mint a korábbiak során? (Szilágyi György: És ha nem lennének igazak, akkor ugyanilyen gazdag lenne Mészáros Lőrinc?) Ami pedig a még 2010-ben létrehozott Nemzeti Védelmi Szolgálatot illeti: önálló rendőrségi szervként eredményesen végzi a korrupcióval kapcsolatos bűncselekmények felderítését, gyakorlatilag ezeknek a feladatoknak az összehangolásában is közreműködik. A Tanácsnak egyébként a terrorizmus elleni koordinátora úgy nyilatkozott, hogy véleménye szerint a határon átnyúló terrorizmus elleni küzdelemmel minden tagállam egyetért, ezért nem világos számára, hogy miért kell olyan struktúrát választani, amiben nem vesz részt minden tagállam. Tehát a terrorizmus elleni küzdelemben sem használható fel ez a formáció.

- Képviselő Úr!  2018. szeptember 19-én került nyilvántartásba vételre a „Szüntessük meg a csalást, az uniós forrásokkal való visszaélést, a döntések végrehajtása és a szankciók jobb ellenőrzése révén” elnevezésű európai polgári kezdeményezés. Ennek keretében eddig 2018 szeptembere óta mindössze 2400 aláírás gyűlt össze a szükséges egymillióval szemben. Ezek a felvetések tehát, amelyekkel önök élnek, nem mozgatják meg a széles európai közvéleményt! (Taps a kormánypártok soraiban.)

***

BANA TIBOR: - Államtitkár Úr! Tisztelt Önök azért félnek az Európai Ügyészséghez való csatlakozástól, mert ha Magyarország része lenne ennek a szervezetnek, akkor nagyon sokan önök közül el lennének számoltatva, és ugyanez lenne a helyzet egy független ügyészség esetén is. (Rétvári Bence: Kinek a pénzéből kampányoltatok?) Az, hogy hány aláírás van, egy dolog, a standokon is gyűlnek az aláírások, szignók. Egyébként a kormánynak kellene érdemi lépéseket tenni annak érdekében, hogy a korrupció visszaszoruljon hazánkban. Miért nem történik ez meg? Azért, mert önök a maffiahálózatot szeretnék kiszolgálni! Minden kormánypárti képviselő a mostani államtitkári válaszra való szavazásnál arról fog szavazni, hogy továbbra is támogatja-e a korrupciót, továbbra is támogatja-e azt, hogy Mészáros Lőrincet és a többi maffiózót szolgálják ki, és a felcsúti kisvasútra meg hasonló beruházásokra jusson pénz, és ha igennel szavaznak, akkor azzal nemet mondanak arra, hogy Magyarországon a kórházakra, az iskolákra, az óvodákra, útfejlesztésekre, a falvakra, városokra és a magyar családoknak jussanak pénzek. Így nyomják meg a gombokat! Nem fogadom el ezt a szégyenteljes választ! (Taps a Jobbik soraiban.)

***

A képviselő úr nem, az Országgyűlés viszont az államtitkári választ 116 igen szavazattal, 36 nem ellenében, 3 tartózkodás kíséretében elfogadta.

Mikor és hogyan kárpótolja a kormány azokat a rokkantnyugdíjasokat, akiknek jogtalanul csökkentették az ellátását?

KORÓZS LAJOS, (MSZP): - Képviselőtársaim! Tegnap éjfélkor lejárt az a határidő, amelyet az Alkotmánybíróság szabott a kormánynak, hogy rendezzék a rokkantak ügyét. Ismeretes, hogy 2012 után forradalmi változások történtek a rokkantellátás ügyében, ugyanis azt megelőzően azok az állampolgárok, akik rokkantsági nyugdíjban részesültek, azok egyfajta alkotmányos védelemben is részesültek, majd ezt követően kétféle ellátást lehetett kapni, rehabilitációs ellátást, illetve rokkantellátást. Csakhogy ennek a két ellátási formának nem volt semmiféle alkotmányos garanciája. Éppen ebből adódóan nagyon sok olyan kliens volt, aki részben a strasbourgi bírósághoz, részben magyar bíróságokhoz fordult. Az Alkotmánybíróság múlt év november 6-i határozatával megállapította, hogy mindenképpen új jogszabályra van szükség, hiszen azok az emberek, akik a változást megelőzően rokkantnyugdíjban részesültek és az állapotuk nem javult, sőt nagyon sokuk állapota romlott, ennek ellenére az átalakítás kapcsán bizonyos százalékos értékben megállapítva alacsonyabb összegű ellátást kaptak, sőt, nagyon sokan voltak olyanok is, akiknek az ellátását meg is vonták. Innentől kezdve, tulajdonképpen egyfajta áldozatok, mert ők is kárvallottjai azoknak az intézkedéseknek, amelyeket a kormány meghozott.

- Mi benyújtottuk múlt év novemberében azt az országgyűlési határozati javaslatot, amelyet sajnos a fideszes többség a Népjóléti bizottságban elutasított, amely felhatalmazta volna a kormányt arra, hogy hozzon intézkedéseket. Az intézkedéseknek tartalmazniuk kellett volna azt a kártalanítási formát, amelyre mi javaslatot tettünk, és tudomásom szerint a civil szervezetek is azt képviselték, hogy azok a kliensek, akik valamilyen hátrányt szenvedtek az átalakítás kapcsán, visszamenőlegesen kapják meg azt az összeget, amelyet a kormány intézkedése kapcsán elvettek tőlük, ennek a kamataival együtt.

- Államtitkár úr, kérjenek bocsánatot azoktól az emberektől, akiket megkárosítottak! Ezen túlmenően tegyék lehetővé, hogy ahol elhalálozott az illető, ott az örökösök ezt a kártalanítást megkaphassák!

***

RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Korózs Lajos képviselő úrnak idézek Korózs Lajos államtitkártól. „Azt hiszem, nem kell a Ház előtt mondanom, de mégis teszem, hogy borzasztó magas Magyarországon az inaktivitás. A foglalkoztatási ráta az Európai Unió tagállamaiban a legrosszabbak között van Magyarországon, mintegy 57,6 százalékos jelenleg a foglalkoztatási rátánk. Van két elgondolkoztató adat.” ‑ mondta ön pár évvel ezelőtt. „Képzeljék el azt a helyzetet, hogy összesen nincs 4 millió foglalkoztatott ebben az országban, és van 806 ezer rokkantnyugdíjas. Természetesen lehet valaki úgy is rokkant, hogy nem idős ember, és lehet valaki rokkant úgy is, hogy még nem érte el a nyugdíjkorhatárt, meg olyan is lehet, aki elérte a nyugdíjkorhatárt, de régebben rokkant meg. De, kedves barátaim, azért azt hiszem, az is elgondolkoztató, hogy 806 ezer rokkantnyugdíjas van, és ebből 460 ezer a nyugdíjkorhatár alatti rokkant. Ez borzasztóan magas szám.” ‑ mondta ön. Folytatnám az idézetet: „Természetesen én azt tudom, hogy a rendszerváltás utáni években nagyon sokan belemenekültek a rokkantnyugdíjazásba, de hosszú távon nem lehet egy társadalom számára perspektíva az, hogy ha a munkaerőpiacon valamilyen ingadozás van, vagy azért, mert nem konvertálható valakinek a tudása, vagy azért, mert valamelyest az egészségi állapota csökkent, akkor az az egyetlenegy menekülési útvonal, hogy megyünk rokkantnyugdíjba.” Denemcsak ön mondta ezt, nemcsak öntől voltak ilyen szavak, hanem az akkori főnökétől, Szűcs Erika miniszter asszonytól is. „Mi is a társadalom valós elvárása a több mint 400 ezer munkaképeskorú rokkantnyugdíjas esetén?” ‑ mondta ő. „Ez az elvárás világos: aki munkaképes, az dolgozhasson és dolgozzon is, legyen több adófizető, hogy kevesebb adóból is tisztes megélhetést lehessen azoknak a honfitársainknak is biztosítani, akiken a rehabilitáció már nem segít. Ez a mi társadalmi programunk és nem a pénzspórolás.”

- Képviselő Úr! Ön tehát azokat a célokat fogalmazta meg, amelyekkel kapcsolatos jogszabályokat most az előző percekben támadott. Az Alkotmánybíróságnak két döntése van. Az egyik az alkotmány tulajdonhoz fűződő előírásai kapcsán vizsgálta a 2012-es rokkantnyugdíj-átalakítást. Megállapította 2017-ben, hogy nem sérti az Alaptörvényben biztosított tulajdonhoz való jogot, ha egy juttatást a későbbiekben felülvizsgálnak, és abban az esetben, ha változott az érintett állapota, akkor meg is változtatnak. Ez a 3252/2017-es alkotmánybírósági döntés. De van egy másik döntés is, amely egy nemzetközi szerződéshez mérte a vonatkozó magyar jogszabályokat. Azt mondta: nemzetközi szerződésből származó jogalkotói feladatot kell az Országgyűlésnek elvégeznie. Ehhez tűzte azt a határnapot, amit ön is jelzett. De ennek tartalmát nem állapította meg az Alkotmánybíróság, nem jelezte a jogalkotónak, hogy pontosan milyen irányban, milyen szabályokkal, milyen szabályozási tartalommal kell ezt a jogszabályt megalkotnia. Tehát amit ön mondott akármilyen kártalanításra vagy kamatfizetésre vonatkozóan, természetesen ilyen az Alkotmánybíróság döntéséből nem olvasható ki, erre nem tett javaslatot, ez félrevezető az ön részéről, és pontosan az érintetteket vezeti félre!

- Képviselő Úr! Ön is tudja, hogy az a célunk, hogy minél több ember, aki dolgozni tud, az dolgozhasson. Szerencsére ma már munkahelyek is vannak Magyarországon, és a megváltozott munkaképességűek számára korábban soha nem látott mértékű támogatással is hozzájárulunk mindehhez. Idén 42 milliárd forintot költünk arra, hogy a megváltozott munkaképességű emberek is dolgozhassanak. Míg 2012-ben csak 3200 ilyen munkáltató volt, most már 9100 ilyen munkáltató van, tehát közel háromszorosára emelkedett a számuk. Míg a rehabilitációs kártya bevezetése előtt 5574 megváltozott munkaképességű személyt alkalmaztak csak így, a 2012-es módosítások után 37 762 személynek van munkája. Azt hiszem, hogy a 40 százalékosra emelt foglalkoztatottság fontos siker, a jogszabály-módosításról pedig szakértőkkel tovább fogunk egyeztetni.  (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

***

KORÓZS LAJOS: - Államtitkár Úr! Az idézett, 10-12 évvel ezelőtt Korózs miniszter által elmondott felszólalásnak minden szavát lehet vállalni. Minden szavát vállalom is! Ez nem jogosítja fel önöket arra, hogy ilyen rapid megoldásokat hozzanak, mint amilyet 2012. január 1-jével bevezettek. Ez sem jogosította fel, egyetlenegy mondata sem arra, hogy emberektől úgy vegyenek el ellátást és úgy csökkentsék az ellátásukat, hogy a mindennapi életvezetésükben drasztikus változások történjenek! Különösen azokat a feltételeket nem teremtették meg, ahol ilyen evidenciákat lehetne tisztázni akár jogszabályi szinten, hogy mikor tekinthető egy megváltozott munkaképességű ember rehabilitáltnak. Mindaddig, amíg ezeket nem tisztázzák, egyszerűen nem lehet ezt a választ elfogadni! (Taps az MSZP padsoraiból.)

***

A képviselő úr nem, az Országgyűlés viszont az államtitkári választ 115 igen szavazattal, 38 nem ellenében, 1 tartózkodás kíséretében elfogadta.

Hogyan kíván a kormány megfelelni a rokkantnyugdíjasok helyzetének rendezésére az Alkotmánybíróság szabta határidőnek?

VARJU LÁSZLÓ, (DK): - Államtitkár úr, folytassuk azzal, ami az előbb elkezdődött, mert államtitkár úr nem adott választ arra a nagyon egyszerű kérdésre, hogy az Alkotmánybíróság határozata után miért nem tesznek meg önök mindent a rokkantnyugdíjasok érdekében? 2015-ben önök úgy alakították át a rokkantnyugdíjak rendszerét, hogy egy önkényesen kitalált szempontrendszer alapján ezrével minősítettek vissza egészségessé vagy kevésbé rokkanttá embereket. Ők a Fidesz megszorításának áldozatai! Bár az önök szótárából állítólag hiányzik ez a szó, a megváltozott munkaképességű emberek járandóságának megkurtítása vitathatatlanul az. Önök természetesen a költségek szükséges csökkentésével indokolták mindezt. Valójában ezúttal is a védtelen és kiszolgáltatott emberektől vettek el pénzt, és így többet tudnak lopni!  Sokuknak tízezrekkel csökkent a rokkantnyugdíja, de az sem volt ritka, hogy valakinek kevesebb mint a felére apadt. Tudja ön, hogy kétségbeesésükben hányan lettek öngyilkosok ebben a helyzetben? Akik életben vannak még, azok pedig elveszítették az évi 12 ingyenes utazási lehetőségüket a MÁV-nál, a bérlettámogatást, miáltal bérletükért azóta már havonta 6000 forinttal többet kell fizetniük. De ugyanígy elveszítették a közgyógyellátási támogatásukat és vele a 6000 forint gyógyszertámogatást. Ráadásul, ha bejelentett munkát vállalnának, akkor a járadékukat ugyanúgy elveszítik. Egy-egy rokkantnyugdíjasnak ezzel akár több millió forint kárt is okozhattak.

- Államtitkár úr, azzal, hogy ez az intézkedés szégyenletes volt, önöket felesleges szembesíteni, hiszen önök a szégyen szó jelentését már régen elfelejtették! Egy rokkantnyugdíjas perében azonban, ahogy hallottuk is, az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a kormánytöbbség ezt lehetővé tevő 2011-es törvénymódosítása nem felelt meg az alkotmányos követelményeknek.

- Államtitkár úr, a mindenkori magyar kormány felelős minden állampolgárért, nem lehet törvénytelenül elvenni a rokkantnyugdíjakat! Nem lehet egy törvénymódosítással, önkényesen kitalált szempontrendszerrel rokkant embereket egészségessé tenni. Kötelezte ezért a kormányt az Országgyűlés, hogy március 31-ig rendezzék ezt a jogtipró helyzetet. A határidő tegnap lejárt, de még csak kísérletet sem láttunk az önök részéről arra, hogy az Alkotmánybíróság döntésének eleget tegyenek! Kérdezem ezért:

- Hajlandóak-e kezdeményezni a rokkantellátás 2011-es alkotmánysértő átalakításának semmissé nyilvánítását, visszamenőlegesen kártalanítani az érintetteket, és mikor kívánja végre végrehajtani az Alkotmánybíróság döntését a kormány?

***

RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Úr!  Fontosnak tartom elmondani még egyszer, hogy amikor az Alkotmánybíróság e jogszabály Alaptörvényhez való igazodását nézte, nem talált benne kivetnivalót. Egy nemzetközi szerződés kapcsán állapította meg, hogy annak a nemzetközi szerződésnek a végrehajtása miatt Magyarországon további jogalkotási kötelezettsége van a kormánynak.

- Ha a stílust nézem, tisztelt képviselő úr, hogy ki hogyan viszonyul a megváltozott munkaképességű emberekhez, akik korábban rokkantsági ellátásokat kaptak, mi arra törekedtünk, hogy munkalehetőséget adjunk nekik. És hogyan beszélt róluk az ön miniszterelnöke, az ön pártjának elnöke, az ön EP-listavezetőjének a férje? Azt mondta, hogy ha van botrány, akkor az  hogy ma minden harmadik nyugdíjas rokkantnyugdíjas, és ez utóbbiak közül minden második még aktív korban van, akár dolgozhatna is, akár a munka adhatna értelmet az életének. (Vadai Ágnes: Jobb lenne, ha Orbán Győző fia válaszolna erre a kérdésre!) Mi azt mondtuk ezeknek az embereknek, hogy nyilatkozattételi és más eljárások révén felülvizsgáljuk az állapotukat, és akinek lehet, segítünk munkalehetőséget adni. Nem azt mondjuk, hogy vállalj munkát, hanem egy támogatott foglalkoztatást adunk, ahol a munkáltatók jelentős adó- és járulékkedvezményt kapnak akkor, ha segítenek ezeknek az embereknek, hogy több jövedelmük legyen, dolgozni tudjanak.

- Mi nem azt mondtuk, hogy botrány, amit ők művelnek, mi nem ezzel a stílussal álltunk hozzájuk. Amilyen stílussal ön most hozzánk közelít, Gyurcsány Ferenc, az ön egykori miniszterelnöke ugyanilyen stílusban rontott rá a megváltozott munkaképességűekre, mintegy számonkérve őket. Tehát, azt hiszem, nem jó, ha stílusban Gyurcsány Ferenc példáját követjük. Mi 2012-ben egy olyan komplex módosítást vezettünk be, amely nagyon szerteágazó eszközrendszerrel szolgálta azt a célt, hogy aki tud dolgozni, annak legyen munkalehetősége; egységes orvosi, foglalkoztatási és szociális szempontokat is tartalmazó, komplex minősítést alakítottunk ki, természetesen a biztosítási elven működő rendszer létrehozatala céljából. Ez volt az a rendszer, amely szerencsésen a rehabilitációs kártyával együtt is a foglalkoztatottsági szintet a korábbi alacsony, messze 20 százalék alatti szintről mára 41,6 százalékra tudta emelni.

- Képviselő Úr! Ön egy olyan jogszabálymódosítás-csomagra húzza rá az Alkotmánybíróság egy nagyon kis részre vonatkozó döntését, amely összességében több mint duplájára tudta emelni ezeknek az embereknek a foglalkoztatási szintjét. Ha eltörölnénk mindazt, amit ön és Korózs Lajos képviselő úr követel, ezek az emberek újra visszaesnének a segélyeknek a világába, és újra egy nagyon alacsony összegű valamiféle állami támogatásból élnének, ahelyett, hogy most dolgoznak, ahelyett, hogy van egy munkahelyük, ami az emberi méltóság szempontjából sem utolsó, jövedelemben pedig messze felülmúlja a korábbiakat. Az ön javaslata passzivitásra és a segélyezésbe való visszavezetésre indítaná ezeket az embereket. Mi viszont a felülvizsgálatnál arra törekedtünk, hogy a jobb egészségi állapotú, úgynevezett harmadik csoportos rokkantságinyugdíjas-ellátásban részesülő vagy rendszeres szociális ellátásban részesülő személyeket néztük, akik több mint öt év múlva mentek volna nyugdíjba, és több lehetőséget is kínáltunk nekik, támogatott foglalkoztatással és foglalkoztatási rehabilitációval is. 189 ezren tettek nyilatkozatot, kérték anno a komplex minősítésüket, és a rokkantsági ellátásuknak a 2011. december 31-ei összegéhez képest az összege csak állapotjavulás esetén lehet kevesebb!

- Képviselő Úr! Megismételném önnek, hogy itt egy nagyon bonyolult feladata van a jogalkotónak: egy olyan feladatot kell elvégeznünk, hogy a fizikaiállapot-változás mértékét visszamenőlegesen kell megállapítani. Tehát valakinek az egészségi állapotát 2-3-4-5 évvel ezelőttre kell megállapítani. Ez nem egy olyan dolog, amit egyik napról a másik napra ki lehet dolgozni, éppen ezért mi azon dolgozunk, hogy továbbra is minél magasabb legyen ezeknek az embereknek a foglalkoztatási szintje, minél magasabb jövedelmük legyen, itt pedig egy komoly, de megvalósítható megoldási javaslaton dolgozunk.A szakértői munka jelenleg is zajlik. (Taps a kormánypártok soraiban.)

***

VARJU LÁSZLÓ: - Amíg az ország az Unió tagja, addig a magyar kormány köteles európai polgárként bánni az emberekkel! Európai magyarok vagyunk, és sok bányásztársam nevében mondom, hogy ha rokkantsági ellátásra szorulnak, akkor az Orbán-rendszer sem veheti ezt semmibe. Nem az önök százalékai érdeklik az embereket, hanem az, hogy tisztességesen bánjanak velük! Tény az, hogy az Orbán-rendszer kisemmizte a saját állampolgárait; szégyellhetik magukat, akik ezt elkövetik, és önök, akik ezt támogatják! Én és mi hazafiként minden magyarért aggódunk, akiket önök meglopnak, és akiktől önök elveszik a lehetőséget. Az európai egyesült államokban ilyen nem fordulhatna elő… (Moraj a kormánypártok soraiban.)… ott az embereket emberként kezelik. Hogy ez mennyire igaz, az abból is látszik, hogy az önök saját pártkatonáiból álló Alkotmánybíróság sem fogadta el. Államtitkár úr, az ön válasza elfogadhatatlan az önök ideje az Alkotmánybíróság határozatával együtt lejárt! (Taps a DK soraiban.)

***

A képviselő úr nem, az Országgyűlés viszont az államtitkári választ 117 igen szavazattal, 35 nem ellenében, 1 tartózkodás kíséretében elfogadta.

Bartha Szabó József
  • Videó mint politikai csapásmérés
    Megvan tehát a magyarázat arra: miért viselkednek egyes politikusok – köztük egészen magas pozícióban lévők is – elmebeteg módjára. Miért zúdítják rá a kontinensre a migránsáradatot, a terrorista bandákat. Miért öletik meg társadalmuk tagjait. Zsarolva vannak.
  • Elszállt egy hajó a szélben
    Nehéz megindulás, mit megindulás, megrendülés nélkül beszélni erről a patináns lapról, a baloldali véleményformálók zászlóshajójáról, erről az izé 168 óráról. Nehéz, de mégis meg kell tenni.
  • A magyarok elsöprő többsége változást szeretne
    A magyarok döntő része elégedetlen az Unió migrációs válságkezelésével és változást akar az Európai Unióban. A pártpreferencia adatok alapján magabiztos Fidesz-KDNP győzelem várható a vasárnapi európai parlamenti választásokon – derül ki a Századvég Alapítvány közvélemény-kutatásából.
  • Az ENSZ kiesett a szerepköréből
    Az ENSZ több mint hét évtizedes fennállása alatt éppen csak a létrejöttekor kitűzött célját és feladatát, a béke fenntartását és a konfliktusok megoldását volt képtelen elvégezni.
  • Áder: Magyarország legyen erős, független és szabad!
    A honvédelem napja annak a tiszta, egyszerű és világos akaratnak az ünnepe, hogy Magyarország legyen erős, független és szabad - mondta Áder János köztársasági elnök kedden, a budai Várban rendezett ünnepségen, amelyen csapatzászlót adományozott a Magyar Honvédség Parancsnokságának. Azt kérte a honvédektől, legyenek büszkék erre a zászlóra, mert az az összetartozásuk kifejezése mellett az 1848 májusában megszületett modern magyar hadsereg örökségét is megtestesíti.
MTI Hírfelhasználó