Nemzeti himnuszok az Európai Unióban
A mérkőzést szervező dunaszerdahelyi klubot tudják 7000 euróig terjedő bírsággal sújtani. Szerintem a meccs előtt egy becsületkasszába, önkéntes alapon össze tudjuk adni az összeget, bár az is igaz, hogy a klub tulajdonosa jelezte: ha kell, minden alkalommal kifizeti a büntetést.
2019. április 5. 01:39

Egy frissen elfogadott jogszabály szerint Szlovákiában csak akkor lehet más ország nemzeti himnuszát lejátszani és énekelni, ha az adott állam hivatalos küldöttsége is jelen van. E törvény értelmében büntethetővé válik a DAC mérkőzésein is a magyar Himnusz. Őry Péternek, a Magyar Közösség Pártja Országos Tanácsa elnökének tett föl kérdéseket a Gondola.

- Elnök úr, az ENSZ által még 1948-ban elfogadott Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata mindjárt az első pontjában kimondja: "Minden emberi lény szabadon születik és mindenkinek egyenlő méltósága és joga van." A pozsonyi parlament mennyire sértette meg a felvidéki magyarok emberi méltóságát?

- Azt gondolom, hogy a pozsonyi parlamentben a most elfogadott törvénymódosítással a képviselők újra kimutatták, hogy látens magyarellenesség bújkál a fejükben. A döbbenetes az, hogy a törvényhozás vegyespárti magyar képviselői is igennel szavaztak! Az himnusz éneklésének ilyen jellegű tiltása a felvidéki magyar közösség összeségére bántó, a nemzeti büszkeséget sértő intézkedés. A tisztelt olvasók részére hadd idézzem a törvényt: „Az állami himnuszt államünnepek, emléknapok, évfordulók és más jelentős országos vagy helyi jellegű események alkalmával játsszák vagy éneklik; más ország állami himnuszát akkor játsszák vagy éneklik, ha jelen van az illető ország hivatalos küldöttsége!” A most elfogadott módosításba a más ország himnuszánál szereplő mondatba az éneklik szót „szúrták” be, mely egyértelműen a dunaszerdahelyi szurkolók ellen irányuló döntés. A számbeli többségben lévő szlovákság legnagyobb részének elmagyarázhatatlan a nemzet és ország közötti viszonyrendszer kérdése, ezért végképp felfoghatatlan nekik, hogy az ország polgárainak identitási kötődése elválaszthatatlan a nemzeti jelképek használatától, tehát azon szimbólumoktól, melyek az összenemzeti méltóságot jelenítik meg.

- Az Európai Alapjogi Charta 1. cikkelye Az emberi méltóság cím alatt egyértelműen fogalmaz: "Az emberi méltóság sérthetetlen. Tiszteletben kell tartani, és védelmezni kell." Az Ön pártja mit tehet azért, hogy a pozsonyi parlamentben a képviselők ismerjék meg a 2000 decemberében kihirdetett Európai Alapjogi Chartát?

- Felmerül bennem a kérdés, hogy egy parlamenten kívül politizáló, egy nemzeti közösség érdekeit védő „kisebbségi” párt feladata-e tájékoztatni a honanyákat és honatyákat az alapvető jogokról. Olyan ez, mintha holmi felnőttképzést kellene tartanunk a képviselők részére, mégpedig azok részre, akik az SzK Alkotmányára teszik le esküjüket. Talán nem ártana nekik is megküldeni az alkotmány ide vonatkozó részét, mely összhangban a Chartával a 12. cikkelyben így fogalmaz:
(1) Minden ember szabad és egyenlő méltóságában és jogaiban. Az alapvető jogok és szabadságjogok nem vehetők el, elidegeníthetetlenek, elévülhetetlenek és nem törölhetők el.
(2) Az alapvető emberi jogokat és szabadságjogokat a Szlovák Köztársaság területén garantálja mindenkinek, nemére, fajára, bőrszínére, nyelvére, hitére és vallására, politikai vagy más gondolkodásmódjára, nemzeti vagy szociális származására, nemzetiségi vagy etnikai csoporthoz való tartozására, vagyoni helyzetére, származására vagy más hovatartozására való tekintet nélkül. Senkit nem érhet ezen okok miatt kár, kivételes elbánás vagy hátrányos megkülönböztetés.
Illene a hatályos nemzetközi dokumentumok mellett az ország alkotmányát is ismerniük, hiszen ennek hiányában csak megalapozatlan döntések születnek; erre egy képviselőnek fel kell készülni. Sajnos a mai világban sokkal fontosabbnak tartják a pózolást a közösségi hálón. A percemberek ennek élnek, nem végeznek alapos munkát és nem a gondolatok elmélyítésében keresik az önmegvalósítás formáit.

- A szlovák parlamentben elfogadott jogszabály szerint május 15-től büntetendő annak a külföldi országnak a himnuszát elénekelni, amelyiknek a helyszínen nincs hivatalos küldöttsége. Azt jelenti-e ez, hogy május második felében rendőrhadsereg vonul fel a dunaszerdahelyi futballstadionban, s e rendőrök véresre verik azokat az európai uniós polgárokat, akik ragaszkodnak alapvető emberi méltóságukhoz?

- Addig még azért van pár hetünk. A megoldás első lépcsőjének a köztársasági elnök megszólítását kell tekintenünk, hiszen visszautalhatja a törvényt a parlament elé. Bízom benne, hogy ezt sikerül elérnünk. Más kérdés a törvény esetleges hatályba lépése utáni teendőké. Amennyiben hatályba lép a módosítás, akkor a himnusz elénekléséért a rendezvényt szervező jogi személyt tudják szankcionálni. Érthetőbben, a mérkőzést szervező dunaszerdahelyi klubot tudják 7000 euróig terjedő bírsággal sújtani. Szerintem a meccs előtt egy becsületkasszába, önkéntes alapon össze tudjuk adni az összeget, bár az is igaz, hogy a klub tulajdonosa jelezte: ha kell, minden alkalommal kifizeti a büntetést.
Engedje meg nekem, hogy rámutassak, nem csupán a himnusz került tiltólistára; az úgynevezett zászlótörvényben megfogalmazott célokat is újra kellene gondolni, mert a magyar zászló magyar nemzeti emlékünnepen szintén csak akkor jelenhet meg, ha Magyarország hivatalos képviselője is jelen van, egyébként pedig a nemzeti lobogók stadionba való bevitele is tiltott. Ez a tiltás is a dunaszerdahelyi focicsapat ellen irányult., Igaz, a szurkolók piros, fehér és zöld pólókba öltözve, „csupán” egy lelátónyi zászlóval köszönik meg néhanap ezt az állami „kedvességet”.
Politikai téziskén viszont ki kell mondanunk, hogy az emberi méltóság szerves részét képezi a nemzeti jelképek használatának joga azok részére is, akik nem a nemzet földrajzi határokkal kijelölt országának területén élnek.

- A javaslatot a Híd képviselői is megszavazták. Annak idején a Híd párt rossz néven vette, hogy Budapest nem hívta meg őket az Állandó Magyar Értekezletre. Ez a mostani voksolás mennyire támasztotta alá, hogy Budapest helyesen döntött?

- Nyilván nem az én tisztem eldönteni, hogy az anyaország vagy annak kormánya kit hív meg és kit nem tart méltónak arra, hogy egy-egy rendezvényre meginvitálja. Más kérdés, hogy a vegyespárti rendszerben való gondolkodás minden kényes, de magyar szempontból létfontosságú döntéshozatalnál belső konfliktust szülhet, hiszen vagy az egyik, vagy a másik félnek kellene kedvezni. Ez zűrzavart okoz a rendszerben. Régi mondás, hogy egy fenékkel egyidejűleg nem lehet két lovat megülni. Visszakanyarodva a zűrzavar kérdésére, ennek egzakt példái már korábban megjelentek. Például annak idején a bírósági anyanyelvhasználat megszüntetését is elfogadták a hidas képviselők, úgy, hogy annak még a kezdeményezője is az ő miniszter asszonyuk volt (aki egyébként a Minority SafePack uniós beadvány ellen is perbe szállt az Európai Bíróságon meg a székelyek regionális fejlesztési kezdeményezése ellen is). Ezek is mutatják, hogy hosszútávon a nemzeti érdekvédelem csupán tiszta gondolatok és pontos irányok mellett valósítható meg. Azt gondolom, nem szükséges tovább elemezni-magyarázni a kérdést, a válaszok már rég megszülettek…

- Fedezd föl saját kultúrád - hangzik az európai Balassi-folyamat jelmondata. Kölcsey Ferenc és Erkel Ferenc remekművének betiltása mennyire ad bátorítást a felvidéki magyar fiataloknak arra, hogy ismerjék meg az élete nagy részét a Felföldön leélő, eredetileg ott született, ma is felvidéki sírban nyugvó európai költőóriás verseit, és Bálint napokon e költeményeket szavalják, énekeljék?

- Szerencsére ma már iskoláink többségében nagy gondot fordítanak a helytörténetre, a szűkebb pátria megismerésére, a Balassi-emlékhelyek sem jelentenek kivételt, a magyar irodalomórák jóvoltából minden felvidéki magyar ismeri őt. Április 11-e József Attila születésnapja, valamint a magyar költészet napja. Mi sem maradunk ki a közös versmondásokból, emlékezésekből. Tudatosítjuk ezen a napon is: erőteljesebben kell a saját kultúránkra mint identitásunk alappillérére tekintenünk. Biztos vagyok benne, hogy nemzeti imánk betiltásának megszavazása újabb töltetet ad a felvidéki magyar közösségnek kulturális értékei megőrzéséért kifejtett tevékenységéhez. A hiszem: nemzeti imánkat sok helyen fogják elmondani, elénekelni.

gondola
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Áder: A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is
    A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is - mondta Áder János államfő a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulóján, az Országgyűlés emlékülésén, csütörtökön.
  • Szerencsés Károly: A revízió a magyarság számára erkölcsi kötelesség
    Szerencsés Károly a történelemtudomány kandidátusa, habilitált egyetemi docens, az ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola alapítója és tanára. Rendszeresen publikál jobboldali napi- és hetilapokban. A békediktátum századik évfordulója alkalmából kérdeztük a Monarchia hamis gyámságáról, a dualizmus bénító erejéről, a revízió és a „magyar igazság” kapcsolatáról, valamint a paradoxonról, a feloldhatatlannak tűnő ellentétről, ami Trianonban rejlik. Kérdéseinkre válaszolva elmondta, hogy a revízió valójában azért bukott el, mert a „győztesek” a nemzetiszocializmus és a fasizmus „szekeréhez kötötték”. Így került szembe a magyarok igazsága egy másik, sokkal dominánsabb igazsággal. Ezek után már nem volt kérdés, hogy melyik érvényesülhetett. A tanulság pedig az, hogy a magyarok számára „erkölcsi kötelesség” bejuttatni a saját igazságukat a regnáló, uralkodó igazság keretei közé. Ettől függ a múltunk és a jövőnk létjogosultsága is.
  • Trianon 100 - Gulyás: a magyar nemzet életben maradt
    A magyar nemzet az egyetlen, amely képes volt véghezvinni azt a csodát, hogy egy sikeres és befejezett gyilkossági kísérlet után és ellenére is életben maradt - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki online kormányinfón, a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulóján.
MTI Hírfelhasználó