I. Szünet előtti felbuzdulás…
KDNP: Fontos lépések a nemzet megmaradása érdekében MSZP: Mi lesz a megváltozott munkaképességű emberekkel? DK: A magyarok jóléte és az Európai Egyesült Államok!Párbeszéd: Aktuális ügyekről…
2019. április 11. 15:25

MOTTÓ: Murphy óta tudjuk: ami megtörténhet, az meg is történik. Mert hiába bölcs dolog előrenézni, ha nehéz messzebbre tekinteni, mint ameddig ellátni. Megbecsülni, s ha kell dicsérni mások kiválóságát fölöttébb nem könnyű. Klasszikus siker az, amikor egyik hibát a másik után fedezik fel töretlen lelkesedéssel, - a másik oldalon! 

Hűen a hagyományokhoz, harcos a napirend előtti felszólalásokkal búcsúztatták a választási szünet előtti napon a Tisztelt Házat. Az EU-ra tekintve sem okoztak csalódást: a pártállásuk alapján dicsérték vagy szidták egymást.  ”Szelídített” változatát, - szerényen stilizálva, a szolidabb beszólásokat is jelezve - közvetítjük.

 

Fontos lépések a nemzet megmaradása érdekében

SZÁSZFALVI LÁSZLÓ, (KDNP): - Tisztelt Országgyűlés! A nemzeti kormány elsőrendű feladata, hogy minden rendelkezésre álló törvényes eszközzel biztosítsa a nemzet megmaradását, a magyar családok biztonságát és mind a polgárok, mind a közösségek életminőségének, esélyegyenlőségének kiteljesedését. A magyar választópolgárok egy évvel ezelőtt egymást követően harmadszor is kétharmados többséggel erősítették meg a nemzeti kormány ezen hármas feladatát és azt az elvárását, hogy a kormány a kormánypártok támogatásával ne szűnjön meg mindent megtenni e nemzeti célok megvalósítása érdekében.

- Képviselőtársaim! Az előző két kormányzati ciklusban számtalan eszközzel és programmal szolgálta a kormány ezt a célrendszert. Az elmúlt néhány hónapban, az Országgyűlés tavaszi ülésszakának eddig eltelt idejében újabb fontos lépéseket tettünk a nemzet megmaradása, a családok biztonsága és a polgárok életminőségének javítása érdekében. Mi, kereszténydemokraták a szerves fejlődésben látjuk a társadalmi problémák megoldását, azaz erős és fejlődő gazdaságra alapozva, lépésről lépésre, programról programra építkezve, a különböző jogi, pénzügyi, közösségi és egyéni erőforrásokat összehangolva, valamint komplex és innovatív eszközökkel lehet elérnünk társadalompolitikai céljainkat, a népességcsökkenés trendjének megfordítását, a kistelepülések lakoságmegtartó erejének és esélyegyenlőségének növelését, valamint a családok és közösségek megerősítését. Az elmúlt 8-9 évben már számtalan kormányzati intézkedés és eredmény született ezeken a területeken, de most úgy gondolom, a nemzeti kormány társadalompolitikájának újabb fontos állomásához érkeztünk.  Talán nem túlzás történelmi jelentőségű nemzeti programoknak neveznünk ezeket, hiszen mind a családvédelmi akció, mind a „Magyar falu” program és a falusi CSOK olyan jelentőségű programok, amelyekre a rendszerváltoztatás óta várt a magyar társadalom. Bízom benne, hogy a tegnapi szavazás a családvédelmi akcióról megerősíti az imént megfogalmazott jelzőt: történelmi és nemzeti! De ne felejtsük el, hogy ezt a döntést megelőzte és megalapozta egy, a polgárokkal folytatott párbeszéd, nemzeti konzultáció, amely meghatározta a döntéseink irányát és erejét.

- Képviselőtársaim! Hasonlóan a családvédelmi akcióhoz, a „Magyar falu” programot és az ezt kiegészítő falusi CSOK-ot is méltán nevezhetjük történelmi jelentőségű nemzeti programnak, hiszen az elmúlt 30 évben nem volt még példa arra, hogy egy kormány ‑ ráadásul hazai nemzeti költségvetésből ‑ a kistelepüléseink népességmegtartó erejének növelése érdekében ilyen nagyságrendű komplex fejlesztési programot indított volna el. Ezt a programot is ‑ hasonlóan a családvédelmi akcióhoz ‑ a kormány széles körű párbeszéd keretében dolgozta ki, amelynek eredményeképpen a kormány munkatársai több száz találkozón, egyeztetésen keresztül a lehető legintenzívebb együttműködést alakították ki az érdekképviseleti szervezetekkel, az önkormányzatokkal, a civil szervezetekkel és az érintett minisztériumokkal. A program célja az ötezer fő alatti kistelepülések hátrányainak enyhítése, az itt élők esélyegyenlőségének megerősítése, így többek között az alapvető szükségleteket biztosító szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása, a hiányzó infrastrukturális és közösségépítő fejlesztések megvalósítása. A „Magyar falu” program célja, hogy a falusi életminőség javításában a kistelepüléseink népességmegtartó ereje növekedjék.

- Képviselőtársaim! Idén e programok keretében 15 célterületre mintegy 75 milliárd forintra lehet pályázni az önkormányzatoknak és a történelmi egyházainknak. Ha mindezekhez még hozzávesszük a 3-4-5 számjegyű állami utak felújításának megindítását, a falusi CSOK-ot közel 2400 településen, az államilag szervezett iskolabuszrendszer elindítását, akkor valóban azt mondhatjuk, hogy egy olyan komplex kistelepülési faluprogramot indítottunk útjára, amelynek számtalan eleme egymást erősítve szolgálja, szolgálhatja a magyar családokat és a nemzet megmaradását! Ezek a programok nem egy évre vonatkoznak, hanem a gazdaság teljesítőképességéhez igazítva a következő években folytatódnak, lehetőséget teremtve a programok továbbfejlesztésére is. A KDNP nevében mondhatom: abban bízunk, és ezért dolgozunk, támogatva a kormányt, hogy ez a program méltán érdemelje majd ki a történelmi és a nemzeti jelzőt, hatékonyan szolgálja társadalompolitikai céljaink és egyúttal az erős nemzetek Európájának megvalósítását! (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Mi lesz a megváltozott munkaképességű emberekkel?

KORÓZS LAJOS, (MSZP): - Tisztelt Ház! Tegnapelőtt éjfélkor lejárt az a határidő, amelyet az Alkotmánybíróság szabott a rokkantak ügyének felülvizsgálatára és a jogorvoslat benyújtására. 2012. január 1-je után ugyanis az ellátottak jövedelme jelentősen csökkent, az életkörülményeik jelentősen romlottak, az egészségügyi és mentális állapotuk nem javult, és ennek ellenére nagyon sokszor az úgynevezett százalékos megállapításban lényegesen rosszabb besorolást kaptak ezek az emberek, mint amivel előtte rendelkeztek. Ahogy említettem, köszönőviszonyban sem volt az előző ellátás az újonnan megállapított ellátással. Kérem, engedjék meg, hogy idézzek egy nagyon rövid anyagot! Azt írja itt egy kormányzati portál, hogy volt olyan, akiről évekkel ezelőtt azt állapították meg, hogy 50 százalékos mértékű egészségkárosodása van, az új felülvizsgálat szerint pedig ez 43 százalékra javult. Erre hivatkozva drasztikusan megvonták a rokkantsági ellátások összegét, sokaknak nagyon komoly anyagi gondot okozva ezzel. Más esetben havi 122 ezer forintról 30 ezer forint alá esett egy rokkant személy ellátása a felülvizsgálat után, a 2012-ben lefolytatott felülvizsgálatok során pedig a vizsgált személyek több mint 10 százaléka teljesen kikerült a rendszerből. A KSH 2016-os elemzése szerint 2011 és 2016 között 180 ezer fővel csökkent a rokkantsági, rehabilitációs vagy egyéb egészségkárosodási ellátásban részesülők száma.

-  Na  most, nézzük, miről is van szó! Arról van szó, hogy nem vették figyelembe az előző ellátás összegét, arról van szó, hogy nem vették figyelembe a biztosítási jogviszonyban töltött időt, és nem vették figyelembe a járulékfizetés mértékét; köztudomású, hogy ezt az adóköteles jövedelem arányában kellett megfizetni. Igaz, hogy 2012 óta van megváltozott munkaképességűeknek járó ellátás, rehabilitációs ellátást lehet folyósítani, illetve rokkantellátást, csakhogy emögött nincsen semmiféle alkotmányos garancia, nem úgy, mint a rokkantnyugdíj mögött volt. A jelenlegi ellátásban nem függ az ellátás mértéke a szolgálati időtől, és sajnálatos módon alig függ az elért keresettől.

-  De van még remény, hiszen tegnap az esti órákban Gulyás Gergely kancelláriaminiszter úr egy fél mondat erejéig utalt arra, hogy figyelembe fogják venni az új jogszabály megalkotásánál az MSZP által benyújtott országgyűlési határozati javaslatot. Ha ezt a kormány tényleg figyelembe veszi, komolyan veszi a kötelezettségeit, és figyelembe veszi az Alkotmánybíróság idevonatkozó döntését, akkor reményeink szerint vissza fogják helyezni ezeket az embereket az eredeti jogi státuszokba, és vissza fogják kapni azokat az ellátási formákat, amelyeket előtte megkaptak, mint például az utazási kedvezményt vagy a közgyógyellátáshoz való jogosultságot. Remélem figyelembe fogják venni, és az ellátás különbözetét a kamatokkal együtt meg fogják fizetni azoknak az embereknek, akiknek sérültek ilyetén a jogaik, és reményeim szerint miután nagyon sokan időközben elhaláloztak a kártalanítás ki fog terjedni az örökösökre is. Ilyen dolgokkal kéne ebben az új jogszabályban foglalkozni, ugyanis a jelenlegi szabályozás szerint ad hoc jelleggel lehet megállapítani azt, hogy valaki rehabilitált vagy nem rehabilitált. Definiálni kéne, hogy mikor mehet dolgozni, definiálni kéne azt, hogy milyen ellátásra lesz jogosult az, aki nem tekinthető, mondjuk, rehabilitáltnak, annak ellenére, hogy végigment egy ilyen rehabilitációs tortúrán. Innentől kezdve, azt gondolom, számtalan nyitott kérdés van, mi, ellenzéki képviselők azonban biztos, hogy partnerek leszünk az új, igazságosabb jogszabály meghozatalában! (Taps az MSZP és a Párbeszéd soraiban.)

***

RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Úr! Ahogy ön is említette, a tegnapi napon háromszor beszéltünk már erről a kérdésről, és azt hiszem, sok minden elhangzott, de ami szükséges, azt szívesen elismételjük a mai napon is. Ha megnézzük a 2012-es jogszabályváltozások eredményeit, már elmondhatjuk: idén nagyon nagy mértékben, 42 milliárd forinttal támogatja a kormány a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatását. Azzal segítünk, hogy azokat a munkáltatókat, akik ilyen embereket foglalkoztatnak, mivel a munkáltatónak ez több idejébe, több ráfordításába, gondosabb munkaszervezésébe kerül, éppen ezért adó- és járulékkedvezménnyel ösztönözzük, hogy megváltozott munkaképességű embereket alkalmazzanak.   Az eredményei is láthatóak, hiszen a bevezetett rehabilitációs kártyának köszönhetően ma már nem az az állapot, mint ami 2012 júliusában volt. Akkor 3217 munkáltató alkalmazott  megváltozott munkaképességűeket, ma pedig 9166. Tehát jóval több munkahely biztosít a segélynél, az akkori ellátásnál jóval magasabb munkajövedelmet, és ezt nemcsak józan belátás alapján teszik vagy nemcsak emberségből teszik, hanem azért is, mert az állam adókedvezménnyel, járulékkedvezménnyel ösztönzi őket az új, 2012 utáni rendszerben. Nem 5547 embernek van így munkahelye a rehabilitációs kártya következtében, hanem 37 762-nek! Tehát hatszor annyi ember tud ma már dolgozni megváltozott munkaképességűként a rehabilitációs kártyának és az állami adójárulék-kedvezményeknek köszönhetően, mint amennyien 2012-ben.  Ez egyértelműen pozitív fejlemény az érintettek számára, mert nem a kis összegű ellátásból, segélyből élnek, hanem most már hatszor annyian tudnak munkát vállalni, így a megváltozott munkaképességűeknek a foglalkoztatási szintje is 41,6 százalékra emelkedett.

- Képviselő Úr! Az Alkotmánybíróság egyébként nem azt mondta ki, hogy megsemmisít valamit a jogszabályból, itt félreérthető volt az, amit a képviselő úr mondott, persze lehet, hogy nem is véletlenül! Tehát az Alkotmánybíróság nem azt mondta ki, hogy a szabályozás alkotmányellenes lenne, hiszen a korábbiakban, 2017-ben már vizsgálta és megállapította, az Alaptörvényhez illeszkedik‑e a 2012-es szabályozás. Az Alkotmánybíróság azt állapította meg, hogy az a hivatkozási alap, ami a beadványokban szerepelt, hogy a tulajdonhoz való jogot sérti, nem áll meg, ennek következtében éppen ezért nem semmisítette meg a 2012-es új törvényeket, hanem nemzetközi szerződésből eredő szabályozási kötelezettség elmulasztását állapította meg. Ez viszont egy rendkívül komoly, nehéz, összetett feladat, hiszen visszamenőlegesen kell megállapítani az egészség- vagy fizikaiállapot-változásnak a mértékét. Tehát azt kell megmondani, hogy valaki két éve, három éve, négy éve, öt éve milyen egészségi, fizikai állapotban volt, milyen munkaképességű volt. Erre azért viszonylag kevés példa adódik nemcsak a magyar, hanem valószínűleg a külföldi gyakorlatban is, - ez egy hosszabb feladat, éppen ezért van szükség azokra az egyeztetésekre, szakértői munkára még, amire már többször utaltunk.

- Képviselő Úr!  A kamatok és egyebek kapcsán az Alkotmánybíróság a mostani döntésében semmi olyat nem rögzített, amit ön mondott, tehát kérem, ne tévessze meg az érintetteket, ne legyen indokolatlan várakozásuk akkor, amikor az Alkotmánybíróság ilyesfajta döntést nem hozott. Ami a célja volt az egész szabályozásnak, amire már utaltam is, az az, hogy ne alacsony összegű ellátásból, segélyből éljenek ezek az emberek, hanem minél inkább legyenek képesek arra, hogy dolgozzanak, és legyen is munkahely, ami őket fogadja. Ehhez persze szükséges a gazdaság élénkülése, ez 2010 előtt nem volt elmondható, 2010 után, hála Istennek, főleg 2013 óta viszont már igen. Fontos hogy a gazdaság szereplői anyagilag legyenek ösztönözve arra, hogy fizetést adjanak, magasabb fizetést adjanak azoknak az embereknek, akik korábban segélyből éltek. Annak idején persze önök is látták a helyzetet, a megoldandó feladatot, csak nem léptek. Mi 2012-ben léptünk, és igyekeztünk munkahelyet biztosítani azoknak az embereknek, akik foglalkoztathatók, akik pedig nem, azok számára természetesen az ellátásukat folyósítottuk. Nagyon sokan jelentkeztek a felülvizsgálatokra, és nagyon örülünk, hogy több mint kétszer akkora a foglalkoztatási ráta most, mint korábban. (Taps a kormánypártok soraiban.)

A magyarok jóléte és az Európai Egyesült Államok

GRÉCZY ZSOLT, (DK): - Tisztelt Ház! Európa a szorosabb integráció felé tart, a kérdés csak az: mi, magyarok benne leszünk‑e vagy kimaradunk belőle? Az erős és egységes Európa először pénzügyi szankciókkal, aztán esetleg már teljes kitaszítással reagál majd arra, ha egyes tagállamok, például Magyarország a Közösség bomlasztásán fáradozik, - pláne ha ezt az ő pénzükön, netán valaki az oroszok parancsára tenné! A Fidesz és az Orbán-kormány ugyanis már nem ül ott, ahol a fontos dolgok eldőlnek, az Orbán-kormányt Orbán Viktorral az élen kitaszították, nem ott esznek, ahol a nagyok esznek, hanem a macskaasztalnál, és ez nagyon szomorú egyébként Magyarországra nézve! Amúgy is mintha megváltozna a nemzetközi légkör. Önök is nyilván figyelik a világpolitika híreit. Lengyelországban például a felmérések szerint az európai parlamenti választáson Kaczyński úr elveszítheti a többségét. Szlovákia demokrata köztársasági elnököt választott, az önök másik szövetségese pedig, aki arról híres, hogy bebörtönöz jószerivel mindenkit, aki neki ellentmond, éppen török nagyvárosokban veszíti el a választást. Egy szlovén hetilap pedig karlendítő náciként ábrázolja az önök miniszterelnökét! És akkor még nem is említettem azt, hogy Belgrád is forrong, és éppen egy olyan típusú ember ellen tiltakoznak, mint amilyen az önök miniszterelnöke. Vannak országok, ahol egyébként felismerik, hogy az Orbán-világ ‑ túl azon, hogy fasiszta elődök mintáit követi ‑ kifejezetten árt Európának, és kifejezetten árt Magyarországnak is!

- A Demokratikus Koalíció szerint a megoldás egy olyan Magyarország, amelyik erősen integrálódik egy Európai Unióba, egy olyan Európai Unióba, amelyik erős versenytársa lesz Kínának és az Egyesült Államoknak. És még mielőtt önök azt mondják, hogy ez egy lázálom vagy vágyálom ‑ ilyeneket szoktak önök mondani ‑, ezt a történetet egy Sir Winston Churchill nevű brit konzervatív politikus találta ki és mondta ki először 1946-ban… Látom, államtitkár úr ezen jót derül; hát, szegény Churchill se számít már, úgy látszik… (Orbán Balázs: Ezt még olvasnia kell egy kicsit! Még többet kell erről olvasnia!)…ha nem Orbán Viktor mondta a mondatot, akkor Churchill is érdektelen.

- Államtitkár Úr! Az európai egyesült államok eszméje olyan történet, amiben Magyarországnak garantált a béke, garantált lesz a jólét, az embereknek és a családoknak több pénze lesz, és például nem az valósul meg, amit önök elfogadnak és elfogadhatónak tartanak, például a kivándorlást, hanem érdemes lesz Magyarországon maradni és dolgozni. Az egyik ilyen javaslat, amit a Demokratikus Koalíció képviselni fog az Európai Parlamentben május 26-a után, az európai családi pótlék, amely minden európai gyermeknek, így a magyar gyerekeknek is egységesen járna, továbbá az európai minimálbér és az európai minimálnyugdíj. A családi pótlékot különösebben nem is kell magyaráznom, hiszen utoljára a Gyurcsány-kormány emelte 2008-ban, önök pedig éppen tegnap szavazták le azt a javaslatot, amit egyébként nemcsak a Demokratikus Koalíció, hanem, a Magyar Szocialista Párt és a Párbeszéd is képviselt, hogy meg kell emelni a családi pótlékot. (Rétvári Bence: Mi volt a nemzeti konzultáció eredménye ez ügyben? Azt nem mondod el?) Akkor járna az európai minimálnyugdíj és minimálbér, ha például ‑ ez egyébként emberi minimum, és kötelessége lenne minden kormánynak ‑ az állam nem képes vagy nem akarja a saját állampolgárai számára a megfelelő jövedelmet biztosítani. Magyarországon ma a családoknak legalább 25 százaléka él a létminimum alatt. Ha pedig azt kérdezik, hogy minderre hogyan lenne pénz, akkor ez ügyben javasolnám, hogy nézzék meg azt a francia javaslatot, amelyik erőteljesen harmonizál a DK javaslatára, ez pedig az európai multiadó, amelyből olyan összeg állna rendelkezésre, amely ezt a problémát, hogy esetleg nincs meg a megfelelő összeg, hosszú távon is orvosolhatná. Magyarországot tehát nem attól kell félteni, hogy része lesz egy egységes Európának! Magyarország ebben a helyzetben is büszke lehet a hagyományaira, a kultúrájára, a nemzeti lobogójára, a himnuszára; ez természetesen az Európai Közösséget és Magyarországot fogja erősíteni, és a Demokratikus Koalíció ezt fogja képviselni az Európai Parlamentben! (Zaj a kormánypártok soraiban.)   

- Még mielőtt belecsúszna bármelyik válaszoló abba a csúnya hibába, hogy elkezdene családi vállalkozást emlegetni a Demokratikus Koalíció kapcsán ‑ mert ezt már több fideszes képviselő elkövette ‑, szeretném jelezni: nem Gyurcsány Ferenc felesége vette fel a szőlőtámogatásokat; nem Gyurcsány Ferenc fogorvosa nyert uniós pályázatokat; nem Gyurcsány Ferenc veje ellen indított az Unió csalásügyi hivatala eljárást és nem Gyurcsány Ferenc lánya lett a turizmusért felelős pelenkaeldobáló!  (Derültség a Fidesz soraiban. Taps a DK, az MSZP és LMP padsoraiban.)

***

DÖMÖTÖR CSABA, (Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára): - Tisztelt Ház! A tekintetben, hogy a Demokratikus Koalíció mit csinálna az Európai Parlamentben, nem az ön szavai az irányadók, hanem az elmúlt évek történései: országot lejárató akciók, országot rossz színben feltüntető nyilatkozatok, körlevelek tucatjai, és egyébként minden olyan javaslat megszavazása, ami csorbítja Magyarország szuverenitását, különös tekintettel egyébként a bevándorlást támogató javaslatokra. Ez a Demokratikus Koalíció egyenlege!

- Képviselő Úr! A felvetésére reagálva: az egész magyar történelmen végighúzódik egy küzdelem, és ez a küzdelem arról szól, hogy ki hozza meg a rólunk és a jövőnkről szóló döntéseket, ‑ máshol hozzák meg ezeket, vagy képesek vagyunk ezeket a döntéseket a saját kezünkben tartani! És ha megnézzük a magyar történelmet, akkor mindig voltak olyanok, akik azt mondták, hogy a magyarok életéről máshol, mások képesek jobb döntéseket hozni; mindig voltak olyanok, akik szerint mások jobban tudják, hogy nekünk mi a jó, és önök most ezzel a javaslatukkal ebbe a csapatba jelentkeznek! Azért kampányolnak hetek, hónapok óta, hogy Magyarország adjon ki a kezéből egy rakás stratégiai jelentőségű jogot! Egy olyan országban erőltetik ezt, amelyik évszázadokon keresztül küzdött a függetlenségéért, és amelyik az elmúlt évszázadban is több évtizedet elnyomás alatt töltött. Ha jól megnézzük az önök javaslatát, akkor önök a nyílt társadalom európai megvalósításáért kampányolnak, és a nyílt társadalomnak az a jellemzője, hogy felülírja a hagyományos nemzeti közösségeket és a határokat is! Megfosztja a nemzeteket hagyományos cselekvési szabadságuk egy részétől. Ez a probléma! Ez nemcsak egy elvi vita, hanem súlyos gyakorlati következményei is lennének! (Zaj, közbeszólások. Az elnök csenget.)  

- Képviselő Úr! Ha megvalósulna az önök terve, akkor sokkal kisebb beleszólásunk lenne például a gazdasági kérdésekbe, az adóterhek mértékébe, vagy éppen abba, hogy saját kézben tudjuk‑e tartani a magyar termőföldeket. Ha megvalósulna az önök terve, akkor az energiaárakat sem tudnánk úgy meghatározni, mint most, elvesztenénk a hatósági árazás jogát. Ez a lépés egyébként más országok tapasztalatai alapján egyértelműen áremelkedésekhez vezet, ami abból a szempontból egyáltalán nem meglepő, hogy a nagy multiknak Brüsszelben sokkal nagyobb a lobbierejük! Egyébként egészen megmosolyogtató, amikor a multik adózásáról beszélnek, mert ez a kormány és nem Brüsszel adóztatta meg a multikat, és önök erre azt mondták, hogy őrültség! Önök próbálták ezt megakadályozni! A Demokratikus Koalíció,Gyurcsány Ferenc pártja, amint ön is említette, a családi pótlék meghatározását is Brüsszelre bízná. Ezzel nagyon sok súlyos probléma van. Egyrészt sokan vannak arrafelé, akik szerint a megszülető gyermek nem is érték, mert úgyis jönnek majd a robotok, és egyébként is népességrobbanás van más kontinenseken. Ezzel érvelnek, ön is láthatta. És ha ezt kiegészítjük azzal, hogy Brüsszel ösztönözné a bevándorlást, akkor a következmény egyértelmű: egy központosított brüsszeli családi pótléknak a bevándorlók lennének a fő haszonélvezői!

- Képviselő Úr! Önök tehát a bevándorlókra költenének, mi pedig a magyar családokra! Ez egyébként a tegnapi szavazásból is nagyon jól látszik. A DK, a Demokratikus Koalíció, Gyurcsány Ferenc pártja megint felkéredzkedett a közéleti szégyenpadra, és leszavazta a családvédelmi akciótervet! Mondják már meg, mi a bajuk azzal, ha fiatal párok kedvezményes kölcsönt kapnak? Mi a baj azzal, ha bővül az otthonteremtési program? (Gréczy Zsolt: Mert adósságba veritek őket!) Miért zavarja önöket a nagyszülői gyed? És egyáltalán, miért kell rutinszerűen a magyar családok ellen menni? Miért? Minden ez, képviselő úr, csak nem hazafiság! (Közbeszólások, az elnök csendesen csenget.)

- Volt egy képviselőjük, aki ki is fejtette ennek elméleti hátterét. Bauer Tamás még le is írta, hogy ha a családok vagy a bevándorlók támogatása között kell döntenie, akkor ő az utóbbit támogatja!  Na, tegnap ezt a szavazatukkal is megerősítették, nagybetűs szégyen ez! Az önök javaslata, az európai egyesült államok, illetve a nyílt társadalom megvalósítása mindenről szól, csak nem a magyarokról! S ha röviden akarnám összefoglalni, akkor az alábbiakat mondhatnánk: csökkenő magyar önrendelkezés, magasabb rezsi, csökkenő multiadók, csekélyebb ráhatás a bérekre, több pénz a bevándorlókra és kevesebb a magyar családokra, - ebben áll az önök mérgező választási koktélja. Köszönjük, mi nem kérünk belőle! (Taps a kormánypártok soraiban.)

Aktuális ügyekről…

Dr. MELLÁR TAMÁS, (Párbeszéd): - Képviselőtársaim! Egy adat annyit ér, amennyien bíznak benne. Ezért kiemelt fontosságú a Statisztikai Hivatal társadalmi megbecsültsége, illetve a bizalom iránta. Nos, aggasztó hírek érkeznek a Statisztikai Hivatal háza tájáról. Több mint háromszáz fővel csökkent a hivatal létszáma, igen magas a fluktuáció a hivatalban, ami nagyon szokatlan egy olyan intézménynél, ahol speciális ismeretekre van szükség, ahol az eddigiekben teljesen tipikus volt az, hogy fiatalkorában odakerült valaki és onnan is ment nyugdíjba. Most a próbaidősök sem maradnak a hivatalnál, nagyon rossz a munkahelyi légkör. A rabszolgatörvény után a múlt héten kérte felmentését a külkerstatisztikai főosztály vezetője, aki korábban a nemzeti számlák főosztályát vezette, a területi statisztika vezetője, a fogyasztóiár-osztály vezetője, az informatikai főosztály hat vezetőjéből öt fő. Miért rossz a hangulat a hivatalnál? Miért lépnek ki ilyen sokan? ‑ merül föl a kérdés. Azért, mert kettős szorításban van az egész hivatal: egyfelől a tények, másfelől pedig a politikai elvárások között kell nekik lavírozni, és ez a lavírozás bizony igen nehéz. Nehéz, mert ha megnézzük, az elmúlt időszakban igen furcsa számok jöttek ki a Statisztikai Hivatalból. A szegénység és a szegények száma meglepő módon több mint egymillióval csökkent. A bruttó átlagkeresetekre olyan adat jött ki, hogy az 350 ezer forint. És a reálbérek is 28 százalékkal növekedtek a nyilvántartások és a Statisztikai Hivatal adatai szerint.

- Képviselőtársaim! Ismét kísért a szem-fül betegség, ami az ötvenes éveknek volt egy sajátja: nem látom, amit hallok a rádióban, és nem hallom, amit látok!  Ezek a számok nyilvánvalóan nem lesznek tarthatók hosszabb távon. A Statisztikai Hivatal már el is kezdte a korrekciót. Ha megnézik, a legújabb bérstatisztikákban már 50-60 ezer forinttal kevesebb a havi bruttó átlagbér, mint amit a korábbiakban mutattak ki.

Igen aggasztó, hogy a KSH nem tartja be a gyakorlati kódexet, elkészült kiadványok nem jelennek meg, például a legutóbbi, a nőkkel foglalkozó kiadvány, ami nőnapra jelent volna meg, a cenzúra áldozata lett. A nemzetközi vándorlásról szóló kiadvány egy év késéssel jelent meg, 2017 ősze helyett 2018 őszén, nyilván azért, hogy ne háborgassa, ne zavarja meg a választási kampányt. Évente jelentést kellene készítenie a KSH-nak a saját munkájáról, de az elmúlt öt évben ez sem történt meg. (Zaj, az elnök a csengőt kocogtatja.)

- Mit lehet tenni ebben a helyzetben? Én szeretnék létrehívni egy parlamenti vizsgálóbizottságot, mégpedig paritásos alapon! A vizsgálóbizottság tagjainak egyharmad részét a kormánypártok, egyharmad részét az ellenzék, egyharmad részét pedig a Magyar Tudományos Akadémia adhatná. Tudom egyébként, nem vagyok naiv, hogy ebből bizonyára nem lesz semmi, hiszen ezt meg fogja majd vétózni a kormánypárt, de mindenesetre ezt a javaslatot meg fogom tenni! De ha ez nem sikerül, akkor is tovább fogom folytatni a vizsgálódásomat a Statisztikai Hivatal körül, és feljegyzést fogok készíteni az Eurostat főigazgató asszonyának ezekről az ügyekről, sőt a Nemzetközi Statisztikai Intézet számára is, mert azt gondolom, hogy nekik is joguk van erről a dologról tájékozódni. Ez nem árulkodás és nem is politikai ügy, mint ahogy ezt esetleg önök gondolják… (Rétvári Bence: Még véletlenül sem gondolnánk ilyet!)…ugyanis véresen és keményen szakmai kérdés az, hogy vajon a gazdasági és a társadalmi folyamatokról reális, jó képet tudunk‑e alkotni. A magyar embereknek elengedhetetlen érdeke az, hogy megfelelően tájékozódjanak az őket körülvevő eseményekről, ezt pedig csak akkor tudják megtenni, ha szakmailag megalapozott, megbízható információkat, megbízható adatokat fognak kapni! Ezért tehát ezt a szakmai munkát én tovább fogom folytatni! (Taps a Párbeszéd soraiban.)

***

ORBÁN BALÁZS, (Miniszterelnökség államtitkára): - Képviselő Úr! Egészen elképesztő, hogy ön ismét sportot űz abból, hogy a volt munkahelyét támadja. Ez egy extrém sport, amit nagyon kevesen űznek Magyarországon, de ön professzionális szinten űzi! Ön a Századvég alkalmazottja volt korábban, és jogerős bírósági döntés van arról, hogy ön nem mondott igazat. Ha csúnyán szeretném ugyanezt kifejezni, akkor azt is mondhatnám, hogy hazudott a Századvéggel kapcsolatban! Jogerős bírósági döntés van erről. És most ugyanezt csinálja a KSH-val összefüggésben. Ugyanezt a fake news-gyártást kezdte el korábban, még az előző ülésszakban, amikor ebben a témában vitatkoztunk, és most ezt folytatta a KSH esetében is. Ugyanis a KSH adatai az ön által említett bérekkel összefüggésben éppen az ellenkezőjéről szólnak. Ez egyébként egy pszichológiai kórkép, amit úgy hívnak, hogy kognitív disszonancia! Az adatok, a valóság nem illeszkedik az ön pszichológiai percepciójához, mert az ön pszichológiai percepciója az, hogy ez az ország összedől. A valóság ezzel szemben az, hogy ez az ország fejlődik, és egyről a kettőre jut. És a KSH adatai ugyanezt igazolják vissza.

- Képviselő Úr! Mi nem állítjuk azt, hogy kolbászból van a kerítés. Mi egy dolgot állítunk: azt, hogy a magyar emberek egyről a kettőre tudnak jutni, és ez radikálisan másfajta történet ahhoz képest, ami 2010 előtt volt. Ön mindig arra hivatkozik, hogy konzervatív nézeteket vall. Ehhez képest olyan pártban ül, olyan pártokkal köt szövetséget, amely alapjövedelmet szeretne, amely munka helyett segélyre szeretné alapítani a politikáját, amely a bevándorlás támogatásában hisz, amely nem az adócsökkentésben, hanem az adók emelésében gondolkodik! Nem értem, hogy ilyenkor mi van az elvekkel? Tehát vagy rossz helyen ül, vagy ha az érdekei azt kívánják, akkor gond nélkül feladja az elveit!

- A KSH konkrét adataival összefüggésben pedig azt tudom mondani: éppen most hozta ki a KSH azt az adatot, amely szerint 343 ezer forint a bruttó átlagbér Magyarországon. Ez körülbelül 10 százalékos emelkedést jelent. A nettó átlagbér 228 ezer forintot jelent, ez is majdnem 10 százalékos emelkedést jelent.  Azt tudom önöknek mondani, hogy hála Istennek, a magyar emberek teljesítményének köszönhetően a magyar gazdaság növekszik. 4,9 százalékos a GDP-növekedés, és ebből a gazdasági teljesítményből tudnak a bérek is növekedni. A magyar emberek gazdasági teljesítményéből az ország jobban tud teljesíteni, és ebből meg tud valósulni a konvergencia, vagyis a bérfelzárkóztatás. (Zaj, közbeszólások az ellenzéki padsorokból.)

- Képviselő Úr! A politikai felelősség, ezt vállalni kell. Önök, sajnos, a magyar gazdaság mögül a teljesítményt szeretnék kivenni azon politika által, amit itt az Országgyűlésben propagálnak. Amit ön említett, az egy fake news-gyártás a számokkal. A KSH a ’90-es évek óta ‑ ön is pontosan tudja vagy legalábbis tudnia kellene, hiszen azt az intézményt vezette ‑ ugyanazon módszertan szerint számolja az adatokat minden ciklusban a bruttó bérek esetében is és a reálbérek esetében is. Ugyanaz a módszertan van a ’90-es évektől kezdve.  Ez azért szerencsés, mert egyértelműen kiderül a különbség a 2002-2010 közötti kormányzás és a 2010 utáni kormányzás minősége között. Önnek viszont az a problematikája, azért szeretné megváltoztatni ezt a módszertant, hogy ez a különbség, a korábbiakkal való összehasonlíthatóság alapján eltűnjön, nehogy kiderüljön az, hogy - hála a jó Istennek ‑  az ország jobban teljesít. Ezt a fajta fake news-gyártást a KSH és a magyar kormány nevében is visszautasítom! (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Bartha Szabó József
  • Az állam a legrosszabb tulajdonos...
    „Az állam a legrosszabb tulajdonos” – ismételgette mantraként számos külföldről megfizetett – fölbérelt – politikus a kilencvenes években. Sokan bedőltek nekik, mert ez a külföldi propagandaközpontban megfogalmazott mondat nagyon hatásos volt. Négy évtizednyi kommunista uralom után jól hangzott.
  • Két majom
    Az érdekes, hogy mindketten beleszóltak, mit beleszóltak, próbáltak beleavatkozni a magyar belpolitikába.
MTI Hírfelhasználó