Nagy sebességű vasúttal Kolozsvárra
Magyar–román egyeztetés volt a tervezett vonalról Bukarestben
2019. április 7. 12:43

Minisztériumi szinten köt együttműködési megállapodást a közeljövőben a magyar és a román kormány a Budapestet Kolozsvár érintésével Bukaresttel összekötő nagy sebességű vasút megépítéséről. A román közlekedési tárca közleménye szerint a dokumentum a tervezett beruházás megvalósíthatósági tanulmányának előkészítését rögzítené a két fél részéről. A napokban Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár Bukarestben tárgyalt román kollégájával, Dragos Titeával.

A Budapest–Bukarest nagy sebességű vasútról két héttel ezelőtt marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján beszélt Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági miniszter. Akkor elmondta, a magyar kormány mintegy hárommillió eurót különített el a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére, és a közbeszerzési eljárást is meghirdetik.

– Jó hír, hogy a román kormány úgy döntött, megkezdi a vitát ebben a kérdésben. Beszélgetést és folyamatos párbeszédet akarunk a határvonal és az összes technikai paraméter megismerése érdekében – fogalmazott a tárcavezető, aki szerint igazi sikertörténet lehet a nagy sebességű vasút megépítése. Szijjártó megemlítette: az eredetileg Budapestet és Kolozsvárt összekötő vasút terve Liviu Dragnea román házelnök javaslatára bővült ki Bukaresttel. Tavaly a Bukaresttől Kolozsvárig tervezett szakasz felkerült a stratégiai beruházások listájára Romániában.

Stadler Giruno – a svájci gyártó motorvonata óránként 250-nel roboghat Fotó: Reuters

A tervek szerint a vonal a román fővárost, a dél-romániai Craiovát, a bánáti Temesvárt, valamint Kolozsvárt érintené.

Jelenleg vonaton mintegy nyolc óra a menetidő a Budapest és Kolozsvár közti négyszáz kilométeres szakaszon, ebből Nagyvárad és a kincses város között kígyózó 150 kilométert a gyorsvonatok 2 óra 40 perc alatt teszik meg. Ha megvalósulna az óránként 160 kilométeres sebességgel haladó vasút terve – ami a hegyek között nehezebben kivitelezhető –, akkor a menetidő kevesebb mint a felére csökkenhetne.

Erdélyben egyébként az utolsó nagy vasúti infrastrukturális beruházást a magyar állam hajtotta végre a második bécsi döntést követően, 1941–42-ben – emlékeztetett egy korábbi cikké­ben a Kolozsváron szerkesztett Krónika című napilap. A Kis-Szamos gyűjtőmedencéjében futó Kolozsvár–Dés–Beszterce vonalat a Felső-Maros mentén haladó székely körvasúttal kötötték össze a Szeretfalva és Déda közti, 48 kilométeres sínpár megépítésével. Bár rendkívül változatos, nehéz földrajzi terepen kellett a sínpárt átvezetni, a kis magyar világként emlegetett időszakban az építkezés szűk két évig tartott, ezalatt mintegy 27 ezer munkás és 2700 katona dolgozott megfeszített iramban.

Pataky István (Marosvásárhely)

magyarnemzet.hu
  • Soros legyőzte Budapestet
    Lehet persze hőbörögni, lehet hisztériázni meg reggelig antiszemitázni, mondom, hogy lehet, de ettől még a Hálózat kiválóan teljesített.
  • Budapest felett az ég
    Visszajöttek, akik annyira hiányoztak, visszajöttek, akikért megint rajongunk. Gyurcsány és az SZDSZ.
  • Soros legyőzte Budapestet
    Lehet persze hőbörögni, lehet hisztériázni meg reggelig antiszemitázni, mondom, hogy lehet, de ettől még a Hálózat kiválóan teljesített.
  • A korszellem befolyása Budapestre
    Tarlóstól még a jobb, szebb és fejlődő Budapest sem kell nekik – itt tartunk, sajnos, az ország világlátásbeli, életvitelbeli, értékrendi stb. megosztottságában. Vagyis ott, ahol a part szakad.
  • Orbán Viktor a brüsszeli EU-csúcson
    A bővítésről folytatott, éjszakába nyúló eszmecsere nem arról szólt, hogy a két ország készen áll-e a tárgyalások megkezdésére, hanem arról, hogy ha az EU azt akarja, hogy tiszteljék, neki magának is tiszteletben kell tartania kötelezettségvállalásait.
MTI Hírfelhasználó