Formálódik a néppárt alternatívája
A balra húzó vagy épp a baloldallal együtt kormányzó jobbközép pártok gyengülésével párhuzamosan — a migrációs válság miatt — több országban megerősödhetnek az európai parlamenti választáson a radikális jobboldali és nemzeti konzervatív erők a Magyar Nemzet elemzése szerint. A Nemzet és Szabadság Európája és az Európai Konzervatívok és Reformerek frakciói komoly alternatívát nyújthatnak akár a bevándorláspárti irányba nyitó Európai Néppárttal, illetve a baloldallal kötendő kényszer­koalíciójával szemben.
2019. április 8. 11:19

A józan ész Európája felé című mai, milánói találkozóval indul el a Matteo Salvini belügyminiszter vezette olasz kormánypárt, a Liga európai parlamenti választási kampánya. A konferenciára – amellyel az Európai Néppárttal vitában álló, önmaga tagságát felfüggesztő Fideszt is hírbe hozták – több európai szuverenista párt vezetőjét várják. A kampánynyitóra meghívást kapott a Marine Le Pen vezette francia Nemzeti Tömörülés, a Geert Wilders vezette holland Szabadságpárt, a Heinz-Christian Strache elnökölte Osztrák Szabadságpárt, a német Alternatíva Németország­ért (AfD), a Flamand Érdek, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja, valamint finn és svéd szuverenista erők.

Az olasz Liga lehet a legnagyobb

Olaszországban a 2018-as választás eredményeként kormányra került, Salvini vezette Liga számít ma a legnépszerűbb pártnak. Az Északi Liga néven politizáló erőt 2006-ban még csak 4,6 százalékon mérték, azonban a déli tartományok irányába is nyitva, mostanra már közel 33 százalékon áll a közvélemény-kutatások szerint. Az elmúlt tizenöt évben a jobbközép Forza Italia és a balközép szociáldemokraták folyamatosan vesztettek támogatottságukból. Berlusconi pártját jelenleg csak 9,8 százalékra mérik a közvélemény-kutatók, míg a balközép a 2018-as 19 százalékos támogatottsági szinten ragadt be.

 

A Matteo Salvini olasz belügyminiszter vezette Liga akár 27-28 mandátummal számolhat az új uniós parlamentben Fotó: MTI/EPA/Giuseppe Lami

A Liga a május 26-i EP-választást követően 27-28 mandátummal az uniós testület legnagyobb pártja lehet, ami megerősíti szerepét a radikális jobboldali-euroszkeptikus táborban. A mai találkozóra meghívott Marine Le Pen által vezetett francia Nemzeti Tömörülés (korábban Nemzeti Front) ­1999-es 5,7 százalékos eredményével szemben akár 21 százalékot is szerezhet idén, holtversenyben Macron elnök új politikai formációjával.

Az osztrák Szabadságpártot jelenleg 23,2 százalékra mérik, amellyel a párt 2004 óta a legjobb EP-választási eredményét érheti el. Hollandiában a Wilders-féle Szabadságpárt 11 százalékon áll. A tagállami negyedéves felmérések adataira épülő mandátumbecslések alapján a Ligát, Le Pen pártját, az osztrák és a holland Szabadságpártot is magába foglaló Nemzet és Szabadság Európája (ENF-) frakció a korábbi 42 mandátum helyett akár 59-62 mandátumot is szerezhet a 705 fős EP-ben.

Új pártok a radikális és szuverenista táborban

Az is elképzelhető, hogy végül a Salvini által vezetett csoporthoz csatlakozik a jelenleg a megszűnés előtt álló Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája frakciót erősítő német AfD, amelynek gazdasági programja részben eltér a Liga elképzeléseitől, de a német párt is ott lesz ma Milánóban. Az AfD a 2013-as Bundestag-választáson még éppen nem lépte át az ötszázalékos küszöböt, 2017-ben már 12,6 százalékot kaptak. A felmérések szerint jelenleg is tartják ezt a szintet. Az AfD a 2014-ben nyert hét helyett 12-13 mandátumot is szerezhet idén májusban, s így a Liga vezetésével egy akár 72-75 fős radikális jobboldali politikai csoport is alakulhat az új EP-ben.

Az ENF erősödése mellett a nemzeti szuverenitás erősítése és az ­uniós intézmények reformja mellett kiálló Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) szintén számottevő erőt fognak képviselni május 26-a után. A konzervatív frakció vezető ereje immár a lengyel kormánypárt, a Jog és Igaz­ságosság (PiS), amely az EP harmadik-negyedik legnagyobb pártja lehet 21-22 mandátum megszerzésével. Az ECR felé több, nemrég megerősödött új jobboldali erő is nyitott, köztük az az új spanyol nemzeti konzervatív formáció, a Vox is, amelynek támogatottságát már most is 11 százalékra mérik.

A holland szenátusi választáson élre törő Fórum a Demokráciáért (FvD) 12 százalékot szerezhet az EP-választáson, noha a 2017-es parlamenti voksoláson csak 1,8 százalékot kapott, ami jól szemlélteti, hogy Hollandiá­ban is látványos a balra húzó jobbközép erők gyengülése az új jobboldal erősödésével párhuzamosan. Korábban a Svéd Demokraták is ehhez a frakcióhoz igazoltak, s miközben a 2004-es EP-választáson csak 1,1 százalékot kaptak, jelenleg 19 százalékos támogatottságot könyvelhetnek el. Dániában gyengült ugyan a nemzeti konzervatív Dán Néppárt, de így is közel 16 százalékra számíthatnak, és az ECR táborát erősíti az Olasz Testvérek (FdL), valamint a szuverenista Talpra, Franciaország! (DLF) is.

Betöltik a britek helyét

Az ECR-frakció az előrejelzések szerint 64-65 mandátumot szerezhet, ami valamivel kevesebb, mint az eddigi 70 hely, de különösen figyelemreméltó annak tükrében, hogy 2014-ben még 20 brit konzervatív képviselő ült a frakció­ban, akik a brexit miatt ezúttal már nem indulnak a választáson.

Összességében az ECR- és a radikális jobboldali ENF-frakció erősödését mutatja, hogy a két politikai csoport együttesen a mandátumok 17-20 százalékát szerezheti meg. Így könnyen lehet, hogy az Európai Néppárttól jobbra ülő két politikai csoportnak együtt több képviselője lesz, mint a szocialista frakciónak, mely a felmérések szerint 18-19 százalékos mandátumarányra esélyes, szemben a ­2014-es 25 százalékos aránnyal. Az is figyelmeztető jel a centrista pártcsaládok számára, hogy a bal- és jobboldali, elitkritikus frakciók együttesen az EP-mandátumok harmadát szerezhetik meg, szemben a 2014-es 29 százalékos aránnyal.

magyarnemzet.hu
  • Putyin téved, a liberalizmus nem elavult, hanem...
    Az úgynevezett „liberalizmus” ma is világhatalomra törekszik, éppúgy, ahogy egykor a világ egyhatodát uraló kommunizmus. Ebben is hasonlít egymásra a „liberalizmus” és a kommunizmus.
  • Az állam a legrosszabb tulajdonos...
    „Az állam a legrosszabb tulajdonos” – ismételgette mantraként számos külföldről megfizetett – fölbérelt – politikus a kilencvenes években. Sokan bedőltek nekik, mert ez a külföldi propagandaközpontban megfogalmazott mondat nagyon hatásos volt. Négy évtizednyi kommunista uralom után jól hangzott.
  • 50 éve lépett az első ember a Holdra
    Ötven éve volt a Holdra szállás. Az Egyesült Államok ezzel a lépéssel nyerte meg az űrversenyt a hidegháborúban. A sikeres landoláshoz szakemberek ezreinek munkájára volt szükség, közöttük magyarok szaktudására is.
  • Macron fegyverei
    Európa pillanatnyi állapotát jól jelzi, hogy a gazdasági bajoktól gyötört Franciaország odahaza nem igazán népszerű köztársasági elnöke, Emmanuel Macron az unió legaktívabb politikusa, szándéka szerint jövőjének meghatározó formálója.
  • Brenzovics: Ez össznemzeti ügy, megmaradásunk a tét
    Sajnálatos módon a Központi Választási Bizottság az ukrán törvényi előírásokkal ellentétben nem hozott létre magyar választási körzetet. Ráadásul huszonnyolc év után először fordult elő olyan, hogy egyetlen ukrán párt sem ajánlott fel az Ukrajnában élő kisebbségek számára pártlistán befutó helyet.
MTI Hírfelhasználó