Folytatódik a politikai színjáték Brüsszelben
Sargentini vezetésével az EP „kifutó politikusi szériája” gyakorol nyomást annak érdekében, hogy a kampányban folytassák le az eljárást. Sargentiniéknek nincs helye az eljárásban, mégis nyomást gyakorolnak a tanácsra, álhírekkel akarják szétbombázni a miniszteri egyeztetéseket.
2019. április 12. 10:37

Egy jogi eljárásnak álcázva valójában azért támadják Magyarországot, hogy nyomást gyakoroljanak a magyar bevándorláspolitikára – mondta a Magyar Hírlapnak Varga Judit államtitkár.

Hiába a Európai Parlament (EP) nyomásgyakorlása, az eddigi tanácskozások alapján érvényesül a magyar álláspont: csak az EP-választás után folytatódhat a jogállamisági eljárás.

Ötödik alkalommal került napirendre az Általános Ügyek Tanácsa ülésén kedden a hazánkkal szemben megindított jogállamisági eljárás. Az uniós ügyekkel foglalkozó miniszterek egyeztetésén ezúttal sem került sor meghallgatásra, csak helyzetértékelést tartottak. A tagállamok kisebb része megpróbálta elérni a román soros elnökségnél, hogy léptessék újabb szakaszba az eljárást, ám erre nem került sor. Szerdai cikkében az uniós ügyekkel foglalkozó Euractiv portál is beszámolt arról, hogy mások mellett Németország és Franciaország is meghallgatást sürgetett júniusra, azaz az EP-választás utáni időszakra, valamint aggodalmukat fejezték ki elsősorban a lengyel, kisebb részt a magyar helyzet miatt, utalva a civil szervezetekre és a Soros-egyetemre, azaz a CEU-ra.

Mindez nem újdonság – jegyezte meg lapunknak Varga Judit uniós kapcsolatokért felelős államtitkár, aki hazánkat képviselte a tanácskozáson. Mint mondta, lényegé­ben ugyanazt a politikai színjátékot folytatják, amit hónapok óta erőltetnek. Jogi eljárásnak álcázva valójában azért támadják Magyarországot, hogy nyomást gyakoroljanak a magyar bevándorláspolitikára, és megbélyegezzék hazánkat, amiért a magyar emberek visszautasítják a bevándorlók betelepítését. Ez az eljárás azonban kifulladt, ezért mesterségesen akarják napirenden tartani. Az eljárás alapjául szolgáló jelentés szerzője, Judith Sargentini, valamint az illetékes EP-szakbizottság vezetője, Claude Moraes már februárban is meghallgatást akart. A magyar kormány ezzel szemben azt mondja, hogy nem lehet a kampányban folytatni az eljárást, már csak azért sem, mert az Európai Bizottságot annak első alelnöke, Frans Timmermans képviseli, aki jelenleg az európai szocialisták csúcsjelöltjeként kampányol, ez pedig – folytatta az államtitkár – összeférhetetlenséget jelent. Varga felhívta rá a figyelmet, hogy a júniusi meghallgatásra vonatkozó javaslat mögött sem állt fel többség a keddi ülésen.

Lapunk kérdésére elmondta, Sargentini vezetésével az EP „kifutó politikusi szériája” gyakorol nyomást annak érdekében, hogy a kampányban folytassák le az eljárást. Rámutatott, hogy az alapszerződések értelmében az EP-ben lezajlott szavazás óta Sargentiniéknek nincs helye az eljárásban, mégis nyomást gyakorolnak a tanácsra, álhírekkel akarják szétbombázni a miniszteri egyeztetéseket. Hozzátette: világos, hogy az eljárás csupán politikai nyomásgyakorlás annak érdekében, hogy a magyar kormány hagyjon fel migrációellenes politikájával.


Judith Sargentinit ünnepli a Politico

Negyvenes listán rangsorolta a brüsszeli Politico azon volt és jelenlegi EP-képviselőket, akik a májusban záruló ötéves ciklusban a legnagyobb hatással voltak a politikára. A listát Matteo Salvini olasz belügyminiszter vezeti, aki a bevándorlásellenes Liga párt EP-képviselője volt a tavalyi választásokig. Őt követi a Brexit-párti UKIP volt elnöke, Nigel Farage, aki lényegében elérte a politikai célját az elmúlt öt évben, még ha azóta sem történt meg a kilépés. Helyet kapott a listán több olyan politikus is, akiből miniszterelnök vagy államfő lett, vagy legalábbis megpróbálkozott vele, mint Martin Schulz, aki a ciklus feléig az EP elnöke volt, majd pedig elindult a német kancellári székért. A listán negyedik helyre került a holland zöldpárti Judith Sargentini, amiért – a lap megfogalmazása szerint – hazánkról szóló, jogállamisági eljáráshoz vezető jelentésével igyekezett megakadályozni, hogy Magyarország jobboldali tekintélyuralomba sodródjon.


Soros fiát fogadta Párizsban Macron

Hivatalos vacsorán vett részt Emmanuel Macron francia köztársasági elnöknél az Élysée-palotában a milliárdos üzletember, George Soros fia – számolt be a V4NA hírügynökség tegnap. A találkozóról Alex Soros számolt be a közösségi médiában. Mint írták, nem ismert, miről beszéltek, de feltehetően a közelgő EP-választásról. Arról is tegnap számolt be a hírügynökség, hogy visszahívta Cecilia Wikströmöt EP-listája éléről a Svéd Liberális Párt, miután adócsalással vádolták meg azt a céget, amelynek az igazgatótanácsában ül. Wikström – aki évek óta kritizálja hazánkat – többek között arról ismert, hogy a nevéhez kötődik az EP jelentésének elkészítése is a dublini rendszer reformjáról, amelyben többek között kötelező kvótákat, felső korlát nélküli automatikus betelepítést sürgetett. Wikström szerepel azon a listán is, amelyen a Kumquat Consult gyűjtötte össze George Soros alapítványának megbízható szövetségeseit az Európai Parlamentben.

Őry Mariann

magyarhirlap.hu
  • Az állam a legrosszabb tulajdonos...
    „Az állam a legrosszabb tulajdonos” – ismételgette mantraként számos külföldről megfizetett – fölbérelt – politikus a kilencvenes években. Sokan bedőltek nekik, mert ez a külföldi propagandaközpontban megfogalmazott mondat nagyon hatásos volt. Négy évtizednyi kommunista uralom után jól hangzott.
  • Két majom
    Az érdekes, hogy mindketten beleszóltak, mit beleszóltak, próbáltak beleavatkozni a magyar belpolitikába.
  • Bogár László: A dollár agóniája
    A hatvanas évek végére kiderült, hogy a korlátlanul a világra ömlesztett globális hatalompénz is elinflálódik. Így az európai ipari hatalmak egyre idegesebben fészkelődtek, hogy dollártömegeiket aranyra válthassák.
  • A Hunyadiak emlékezete Szegeden
    Szeged is, miként az ország egésze, ezer szállal kötődik a Hunyadiakhoz. Szeged-Alsóvároson házuk volt, számos diplomáciai, közéleti esemény kapcsán is számos alkalommal megfordult városunkban János és fia Mátyás király is.
  • A magyar-ukrán kapcsolatok javulásában vagyunk érdekeltek
    Magyarország azt szeretné, ha az ukrán hatalom úgy tekintene a kárpátaljai magyarságra, mint erőforrásra, amely Ukrajnát erősíti, és elősegíti a magyar-ukrán kapcsolatok rendezését.
MTI Hírfelhasználó